A magyarok alig fele dönthet maga a szabadságáról

A munkavállalók 46 százaléka többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, 28 százaléknyian pedig a főnökükkel együtt határoznak ebben. A dolgozók 26 százaléka nem válogathat, nekik rendszerint a munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből.

A hazai munkavállalók csaknem fele akkor megy szabadságra, amikor eltervezi. E 46 százalékos csoporton kívül még a dolgozók bő egynegyede (28 százaléka) is beleszólhat a szabadságolásba, de kompromisszumot kell kötnie a munkáltatóval. A negyvenes, ötvenes éveikben járók inkább a maguk urai e tekintetben, mint a fiatalabb korosztályok: előbbiek 52, utóbbiak 40 százaléka elképzelései szerinti időben tud nyaralni, pihenni.  Az érettségizettek, a magáncégeknél szellemi beosztott tevékenységet végzők vannak a legjobb helyzetben, 57-58 százalékuk jobbára érvényesíteni képes akaratát. A szabadság idejéről történő egyezkedésre főképpen a fizikai munkások kényszerülnek - több mint egyharmaduknak (35%-uknak) csak így van módja munkahelyétől távol maradni.

Bár hazánkban a szabadságos napok többségéről a munkáltató rendelkezhet, erre a gyakorlatra csak a dolgozók 26 százaléka utalt. Különösen a diplomások érzik magukat kiszolgáltatva, 42 százalékuk azt mondta, a munkahelyi főnökei szabják meg, mikor mehet szabadságra. Körükben e viszonylag magas arány alapvetően a közszolgálatban, közszférában dolgozók kötöttebb munkaviszonyából fakad.

A rövidebb nyaralást könnyebb összehozni

Az emberek 44 százaléka a hosszabb szabadságokat szereti, még akkor is, ha ez egy éven belül értelemszerűen csak néhány alkalmat jelenthet számára. Lényegében ugyanennyien, 46 százaléknyian a gyakori, ám esetenként csupán rövid időszakos szabadságokat kedvelik. A munkavállalók többségnek sikerül is megvalósítania elképzeléseit, úgy osztja be a szabadságát, ahogyan szeretné. A többszöri, rövid kikapcsolódást preferálók túlnyomó többsége, 83 százaléka valóra is tudja váltani elképzelését, ám a hosszú pihenés híveinek ez kevésbé sikerül: 65 százalékuknak van módja egyszerre többhetes pihenésre. A tartós szabadságot kedvelők egyharmada tehát arra kényszerül, hogy több részletben vegye ki a számára biztosított négy-hat hetet. Ezzel a változtatással főképpen a 30 alattiaknak kell számolniuk, a középkorú és idősebb munkavállalók - ha akarnak - könnyebben kapnak hosszabb szabadságokat.

Szabadság szempontjából sajátságos helyzetben vannak a kisgyermekes szülők, akiknek hetekre, sőt hónapos szünetekre kell megoldást találniuk. Velük kompromisszumra hajlamosabbak a cégvezetők is: a gyermekesek 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy saját maga dönt a szabadságolásáról, s további 36 százalékuk közösen határozza meg azt főnökével (s az átlagosnál jóval kevesebben, 10 százaléknyian nem szólhatnak bele a beosztásba).

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo