Fotó: SXC

A Munka Törvénykönyve (Mt) összesen tíz munkaszüneti napot sorol fel, melyek a magyar történelem, az egyházi hitélet legfontosabb dátumaihoz, továbbá az egyetemes kultúrában ünnepnapként számon tartott eseményekhez kötődnek: január 1., március 15., húsvéthétfő., május 1., pünkösdhétfő., augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26.

Idén ezek mindegyike hétköznapra esik, ami remek hír a munkavállalóknak, hiszen az Mt. szerint nekik fő szabály szerint nem kell dolgozniuk munkaszüneti napon. Ettől függetlenül vannak olyan munkahelyek, ahol munkaszüneti napon is folyik a munka. Természetesen a törvény korlátozza, hogy mely esetekben, milyen jellegű munkahelyeknél lehet munkát végeztetni a munkavállalókkal. Ennek alapján munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható.

Nővérek és pincérek

Megszakítás nélküli munkarendről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. Ezekben az esetekben a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Utóbbi körbe tartoznak az idénymunkák is, mint például a betakarítás.

A másik esetben, vagyis akkor nyilvánul munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek egy cég, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. Ilyen munkakör például az egészségügyi szolgáltatók, mint kórházak, egészségügyi ügyelet, vagy akár a tűzoltóság, rendőrség, de említhetünk más, nem közszolgáltatást ellátó területeket is, mint például a vendéglátóipar. (A sétálóutcák ruhaboltjainak nyitvatartása azonban semmiképp nem számít bele a helyben kialakult társadalmi szokás körébe. Erre hivatkozva nem érdemes munkaszüneti napon kinyitni, mert munkaügyi ellenőrzésre igenis hivatali munkaidőn túl is számítani lehet.)

Brókerek és supportosok

2009. január elsejétől a munkaszüneti napi foglalkoztatás bővül két további lehetőséggel. Ennek értelmében ünnepnapon is elrendelhető munkavégzés: a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el külföldi kiküldetés során foglalkoztatható.

Az új rendelkezések indoka az volt, hogy több területen gondot okozott (például a pénzügyi szektorban), hogy amíg nálunk nemzeti ünnep miatt nem lehetett dolgozni, a multinacionális cég más országban lévő telephelyein viszont tovább folyt a munka, a magyar munkaszünet viszont a kinti folyamatos munkát is akadályozta (például angol, amerikai anyagcégek esetén). Ennek megoldása érdekében tehát az ilyen jellegű speciális esetben a munkaszüneti napi munkavégzés megengedett.

Extra díjazás

Természetesen a munkaszüneti napon végzett munkavállalásért a dolgozókat a munkabéren felül extra díjazás is megilleti, mégpedig a következő szabályok szerint. Havidíjas munkavállalót részére a havi bérén felül a munkaszüneti napon végzett munka díja is jár, a teljesítménybérben dolgozót pedig munkaszüneti napon végzett munkájáért való munkabéren felül távolléti díja is megilleti. Ha a dolgozó ezen a napon rendkívüli munkát végez, akkor neki a fenti díjazáson túl 100%-os pótlék, vagy 50%-os pótlék és egy másik pihenőnap is jár.