Az üzleti szféra kilátásai júliushoz képest csak hibahatáron belül romlottak, de a lakosság kissé optimistább lett.

Júliusra jelentős visszaesés történt a konjunktúraindexben.

A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegében változatlannak ítélik az üzleti klímát, továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint.

Az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban.

Februárban 3 ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe.

A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.

Októberben stagnált a GKI konjunktúraindexe.

Szeptemberben tovább romlott az ifo német konjunktúraindexe.

Júliusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe.

Júniusban év eleji szintjére esett vissza a gki konjunktúraindexe.

Javult a cégek optimizmusa.

Márciusban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak, a GKI konjunk-túraindexe ötödik hónapja emelkedik.

Februárban az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt javultak, azonban továbbra is rossz hangulatot tükröznek.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 351 cégvezető véleményét kérdeztek cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. 

Javított az osztrák konjunkturális helyzet és kilátások megítélésén a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet havi rendszeres felmérésének januári kiadásában.

Összesen 2 135 hazai vállalkozás vezetője számolt be arról, hogy az energiaválság árnyékában miként alakult cége pénzügyi helyzete.

Századvég: kismértékben romlott a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete decemberben.

Több mint fél éve csökken a GKI konjunktúraindexe.

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása.

A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves mélypontra esett; idén április óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak több mint 20 ponttal estek, ugyanakkor júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött.

A háború által keltett bizonytalanságok erősödése jobban befolyásolja a háztartások, mint a vállalatok konjunktúraérzetét - közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. májusi konjunktúrakutatása alapján.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. Minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

A GKI konjunktúraindexe márciusban 2021 késő tavaszi szintjére esett, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. Az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.

A kormány folyamatos sikerpropagandája ellenére csökkent a vállalkozók bizalma a gazdasági kilátásaikat illetően.

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét.

Decemberben az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak.

A háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete is érdemben javult, de még mindig negatív tartományban van, a lakosságnál az előző havi csökkenés után jelentősen, -8,2 pontról -2,9-re emelkedett, a vállalkozásoknál -7,4 pontról -3,0 pontra javult a -100 és +100 közötti skálán - közölte a Századvég Gazdaságkutató. Kiemelték, a javuló konjunktúraérzet csak akkor tartható fenn, ha a járvány negyedik hullámában nem rendelnek el az előző hullámokhoz hasonló szigorú korlátozásokat.

Átfogó elemzést jelentetett meg az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a hazai vállalkozások helyzetéről. Eszerint 2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a konjunktúramutató értéke, a koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest azonban jelentős elmaradás tapasztalható a legtöbb vállalati kategóriában.

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

Az áprilisi mélypontról elmozdult az MKIK GVI konjunktúramutatójának az értéke.

A GKI konjunktúraindexének áprilisi, a járvány okozta pánik miatt bekövetkezett zuhanásának az elmúlt négy hónapban még csak a felét sikerült ledolgozniuk a hazai gazdasági szereplőknek. Sőt, augusztusban a fogyasztói várakozások még kissé romlottak is, az üzletiek pedig nem változtak.

Májusban – vélhetően a kormányzat által bejelentett járványügyi lazítás hatására – szinte minden ágazati és a fogyasztói bizalmi index is egyharmadát ledolgozta áprilisi drámai zuhanásának, az iparban azonban még tovább erősödött a pesszimizmus. A GKI konjunktúraindexe áprilisi 29 pontos esése után 5 ponttal, -28-ra emelkedett, ami még mindig átható pesszimizmust tükröz. A fogyasztói bizalmi index több mint 10, az üzleti csak 3 ponttal nőtt, igaz az áprilisi zuhanás is az üzleti szférában volt nagyobb (37, il-letve 25 pont).

Romló üzleti helyzet, pesszimistább várakozások rajzolódik ki az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálatából. Az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.

Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont még kissé javultak is, 17 éve nem látott szintre.

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel két és fél éve nem látott szintre esett, mivel az üzleti és a fogyasztói bizalmi index egyaránt csökkent. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index hét hónapja szinte folyamatosan mérséklődik, s jelenleg 2017 eleji szintjén van.

Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be – a GKI friss elemzése szerint.

Szeptemberben, júliusi történelmi csúcsa és augusztusi, idei mélypontja után tovább, nagyjából egy évvel ezelőtti szintjére csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Augusztusban - júliusi történelmi csúcsa után - idei mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt , de továbbra is optimizmust tükröznek.

Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI felmérése szerint ezen belül az üzleti várakozások minden korábbinál optimistábbak lettek, a fogyasztóiak viszont – bár továbbra is nagyon kedvezőek – idei mélypontjukra estek.

Júniusban ismét csúcsot döntött a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások megközelítették februári csúcspontjukat, s a fogyasztóiak sem sokkal maradtak el eddigi tetőpontjuktól.

Májusban minimálisan romlott a GKI konjunktúraindexe. Ez a fogyasztói várakozások kedvezőtlenebbé válásának következménye, az üzleti várakozások ugyanis, ha szerényen is, de javultak. Mindazonáltal a GKI konjunktúraindexe nem sokkal marad el februári történelmi csúcsától.

Az MKIK-konjunktúramutató értéke a 2017. októberi 49 pontról 2018 áprilisában 53 pontra nőtt. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

Áprilisban a februári történelmi csúcsnál kissé alacsonyabb szinten maradt, de még mindig jó hangulatot tükröz a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások hibahatáron belül romlottak, a fogyasztóiak viszont tovább javultak.

Februári, történelmi csúcsa után márciusban kissé mérséklődött a GKI konjunktúraindexe. Márciusban az üzleti szférán belül kissé minden ágazat várakozása rosszabb lett.

Csaknem másfél éves, szinte töretlen növekedés után februárban új történelmi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek.

Decemberben új történelmi csúcsára került a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek.

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8 százalékos üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházásvezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.