Csökkent az üzleti bizalom index Magyarországon

A kormány folyamatos sikerpropagandája ellenére csökkent a vállalkozók bizalma a gazdasági kilátásaikat illetően.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2022. januári adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintjének 2020. tavaszi mélypontot követő javuló tendenciája megszakadt, 2021 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +37-ről +32 pontra csökkent (lásd 1. ábra). A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. A Negyedéves Konjunktúramutató jelenlegi értéke a 2021. júliusi szintnek feleltethető meg, egyben lényegében megegyezik a koronavírus-járvány kitörését közvetlenül megelőző, 2019. második félévi, illetve 2020. januári adatokkal.

A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik. A jelenlegi, valamint a két megelőző adatfelvétel (2021. július és október) a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült, míg 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járvány első három hulláma során bevezetett leállások és korlátozások, illetve ezen intézkedések fokozatos feloldása.

A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 2022. januárban 37 pontos szinten áll, októberhez képest két pontos csökkenés tapasztalható. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. A Bizonytalansági Mutató mostani értéke a 2021. áprilisi és júliusi adat mellett a járványt megelőző időszak (2019. július–2020. január) folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.

1. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató alakulása, 2010. 01–2022. 01.

Forrás: GVI 2022

Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+40 pont), a szolgáltatások területén +39 pont, a kereskedelmi cégek körében +32 pont, míg a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek körében (+27 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 10 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 1, az ipari cégek körében 7, a kereskedelemben pedig 12 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.

2. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató gazdasági ág szerint, 2010. 01–2022. 01.

Forrás: GVI 2022

Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:

  • jelenlegi/várható üzleti helyzet;
  • jelenlegi/várható jövedelmezőség;
  • beruházási aktivitás várható alakulása;
  • jelenlegi rendelésállomány;
  • elmúlt féléves/várható termelési szint;
  • létszám várható változása;
  • kapacitáskihasználás várható alakulása.
Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a várható kapacitáskihasználtság kivételével pesszimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2021. októberi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű (17 pontos) romlás a beruházások várható szintjének megítélésére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest (amikor a koronavírus-járvány második hulláma miatt jelentős, a gazdasági életet is súlyosan érintő korlátozások voltak érvényben) minden mutató tekintetében pozitívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése. A leginkább kiemelkedő mértékben (52 ponttal) az elmúlt féléves termelési szint megítélése javult az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.

A 2022. januári adatok alapján a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi- és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása és a várható kapacitáskihasználtság szempontjából a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. Viszont a kis- és középvállalkozások látják pozitívabban az elmúlt féléves és a várható termelési szintet, a várható üzleti helyzetet és a beruházások várható szintjét a nagyvállalatokhoz képest. A legjelentősebb különbség a várható kapacitáskihasználtság (15 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (13 pont) és a létszám várható alakulásának (10 pont) értékelése esetében tapasztalható.

2021. októberhez viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi- és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása, a várható üzleti helyzet és a beruházások várható szintjének megítélése csökkent, míg a jelenlegi üzleti helyzet, az elmúlt féléves és a várható termelési szint, valamint a várható kapacitáskihasználtság mutatója emelkedett. A nagyvállalatok körében 2021. októberhez viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság kivételével az összes többi mutató romlott. Az előző év azonos időszakához képest a vizsgált mutatók – a nagyvállalatok beruházásokra vonatkozó várakozásai kivételével – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében emelkedtek.

3. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint – jelenlegi jövedelmezőség, 2010. 01–2022. 01.

Forrás: GVI 2022

Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo