Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2022. januári adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintjének 2020. tavaszi mélypontot követő javuló tendenciája megszakadt, 2021 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +37-ről +32 pontra csökkent (lásd 1. ábra). A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. A Negyedéves Konjunktúramutató jelenlegi értéke a 2021. júliusi szintnek feleltethető meg, egyben lényegében megegyezik a koronavírus-járvány kitörését közvetlenül megelőző, 2019. második félévi, illetve 2020. januári adatokkal.
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik. A jelenlegi, valamint a két megelőző adatfelvétel (2021. július és október) a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült, míg 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járvány első három hulláma során bevezetett leállások és korlátozások, illetve ezen intézkedések fokozatos feloldása.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 2022. januárban 37 pontos szinten áll, októberhez képest két pontos csökkenés tapasztalható. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. A Bizonytalansági Mutató mostani értéke a 2021. áprilisi és júliusi adat mellett a járványt megelőző időszak (2019. július–2020. január) folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.
1. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató alakulása, 2010. 01–2022. 01.
Forrás: GVI 2022
Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+40 pont), a szolgáltatások területén +39 pont, a kereskedelmi cégek körében +32 pont, míg a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek körében (+27 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 10 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 1, az ipari cégek körében 7, a kereskedelemben pedig 12 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.
2. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató gazdasági ág szerint, 2010. 01–2022. 01.
Forrás: GVI 2022
Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:
- jelenlegi/várható üzleti helyzet;
- jelenlegi/várható jövedelmezőség;
- beruházási aktivitás várható alakulása;
- jelenlegi rendelésállomány;
- elmúlt féléves/várható termelési szint;
- létszám várható változása;
- kapacitáskihasználás várható alakulása.
A 2022. januári adatok alapján a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi- és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása és a várható kapacitáskihasználtság szempontjából a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. Viszont a kis- és középvállalkozások látják pozitívabban az elmúlt féléves és a várható termelési szintet, a várható üzleti helyzetet és a beruházások várható szintjét a nagyvállalatokhoz képest. A legjelentősebb különbség a várható kapacitáskihasználtság (15 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (13 pont) és a létszám várható alakulásának (10 pont) értékelése esetében tapasztalható.
2021. októberhez viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi- és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása, a várható üzleti helyzet és a beruházások várható szintjének megítélése csökkent, míg a jelenlegi üzleti helyzet, az elmúlt féléves és a várható termelési szint, valamint a várható kapacitáskihasználtság mutatója emelkedett. A nagyvállalatok körében 2021. októberhez viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság kivételével az összes többi mutató romlott. Az előző év azonos időszakához képest a vizsgált mutatók – a nagyvállalatok beruházásokra vonatkozó várakozásai kivételével – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében emelkedtek.
3. ábra: A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint – jelenlegi jövedelmezőség, 2010. 01–2022. 01.
Forrás: GVI 2022
Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.
