Nem enyhül a nyomás? Komoly negatív hatással van a cégekre a járvány

Átfogó elemzést jelentetett meg az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a hazai vállalkozások helyzetéről. Eszerint 2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a konjunktúramutató értéke, a koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest azonban jelentős elmaradás tapasztalható a legtöbb vállalati kategóriában.

A kutatás főbb megállapításai:

  • A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2020 áprilisához és októberéhez képest.
  • Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, az 50-249 fő közötti, a döntően exportáló, illetve az építőipari cégek jelzik.
  • A nem exportáló, a tisztán hazai tulajdonban lévő, valamint az 50 fő alatt foglalkoztató cégek üzleti várakozásai jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.
  • Ugyanakkor kiemelendő, hogy a 10 fő alatti kis- és mikrovállalkozások körében továbbra is recessziós várakozások tapasztalhatóak, a jelentős javulás ellenére is.
  • Látható, hogy a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2021 áprilisában +28 ponton áll. A felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról tehát jelentős, egy év alatt összesen 53 pontos pozitív elmozdulás történt, ugyanakkor a jelenleginél alacsonyabb értéket 2020 áprilisát megelőzően utoljára 2014 áprilisában tapasztalhattunk (+27 pont).

A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőbben ítélik meg az üzleti klímát, várakozásaik ugyanakkor továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint. Összességében a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. A kilátások legnagyobb mértékű javulása a várható megrendelésekre vonatkozóan tapasztalható.

A GDP és a GVI Konjunktúramutató alakulása

A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2020 áprilisához és októberéhez képest, jelenleg 54 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a korábbiakhoz képest, ugyanakkor továbbra is polarizált, azaz a vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatóak vállalati kategóriák szerint.

2019. okt. 2020. ápr. 2020. okt. 2021. ápr.
GDP 4,3 -5,8 -4,4
GVI Konjunktúramutató 39,9 -25,5 13,7 28,2
Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, az 50–249 fő közötti, a döntően exportáló, illetve az építőipari cégek jelzik. Jellemzően ezek a vállalati szegmensek már 2020 októberében is jelentős javulásról számoltak be pozícióikat és várakozásaikat tekintve 2020 áprilisához viszonyítva, most azonban a legutóbbi adatfelvételhez képest kisebb mértékben változott helyzetük. Ellenben a nem exportáló, a tisztán hazai tulajdonban lévő, valamint az 50 fő alatt foglalkoztató cégek üzleti várakozásai jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a 10 fő alatti kis- és mikrovállalkozások körében továbbra is recessziós várakozások tapasztalhatóak, a jelentős javulás ellenére is.

2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a Konjunktúramutató értéke, a koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest azonban továbbra is jelentős elmaradás tapasztalható a legtöbb vállalati kategóriában. Kivételt jelentenek a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, amelyek esetében a Konjunktúramutató 2021. áprilisi értéke kis mértékben meghaladja a járvány előtti utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt értéket.

A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 70 százalékos, ami 5 százalékponttal alacsonyabb az októberben tapasztalt értéknél. Gazdasági ágak szerint a kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban a legmagasabb (80 százalék), az építőiparban 76 százalék, a kereskedelmi cégek körében 69 százalékos, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások területén mindössze 59 százalék.

Exporttevékenység szerint a kapacitáskihasználtság a döntően és a részben exportáló cégeknél 79–79 százalék, míg a nem exportálók esetén csak 61 százalék. A külföldi (rész)tulajdonban álló cégek jelenleg átlagosan 82 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében ez az arány 65 százalék. Létszám szerint az látható, hogy a legfeljebb 9 fős cégek esetében 49 százalék, a 10–49 fő közöttiek esetében 71 százalék, az 50–249 fő közöttiek esetében 76 százalék, míg a legnagyobb (250 fő és felette) vállalkozások esetében 79 százalék a mutató értéke, azaz a két középső kategóriában stagnált a kapacitáskihasználtság októberhez képest, míg a nagyvállalatok körében 6, a 10 főnél kisebb méretű vállalkozások körében pedig 7 százalékponttal csökkent.

A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll:

  • várható üzleti helyzet a következő hat hónapban
  • megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban
  • gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban
  • építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.
Áprilisban a várható üzleti helyzetet pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója nem változott, a várható üzleti helyzeté pedig 6 ponttal javult 2020 októberéhez képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így továbbra is +17 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig +11 ponton.

Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Üzleti helyzet

A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság továbbra is jelentős, a tavaly őszihez hasonlóan negatív hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra. Látható, hogy a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.

A gépberuházások várható volumenét kifejező egyenlegmutató +5, míg az építési beruházásoké -22 ponton áll. Mindkét mutató esetében jelentős növekedés történt októberhez viszonyítva: az építési beruházások várható volumene esetében 9, míg a gépberuházások esetében 13 ponttal nőtt a mutató az előző félévi értékhez képest. Az építési beruházások esetén a mutató jelenlegi értéke lényegében a 2019. októberi szintnek (-24 pont), a gépberuházások esetén pedig a 2019. áprilisi szintnek (+5 pont) feleltethető meg.

Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Beruházások

A megrendelések várható alakulásával kapcsolatban szintén számottevő mértékben váltak optimistábbakká a vállalkozások: az előző félévhez képest 19 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +43 ponton áll, ami lényegében a 2015. áprilisi szintnek feletethető meg (+44 pont).

Az üzleti klíma összetevőinek alakulása – Rendelésállomány

A vállalkozások a következő fél évben ismét jelentős munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató +17,9 ponton áll, vagyis 19 ponttal magasabb 2020 októberéhez viszonyítva. A mutató jelenlegi szintje lényegében megegyezik a legutóbb 2019 áprilisában, erősen munkaerőhiányos időszakban mért 18,3 pontos értékkel.

Összességében az összes vizsgált vállalati kategóriában többségben vannak a következő félév folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség van a kategóriák között ennek mértékét tekintve. Különösen a döntően exportra dolgozó, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, illetve az 50 fő feletti létszámkategóriákba tartozó cégek esetén várható jelentős munkaerő-kereslet. Kiemelendő a szolgáltató szektor helyzete is, amely szintén jelentős létszámbővítési tervekről számolt be, összefüggésben a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával, így a szolgáltatások helyreállásával.

Várható munkaerőkereslet

Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 2790 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo