Az üzleti szférán belül áprilisban legkevésbé az ipari várakozások zuhantak, azonban az esés, ha már nem is jelentősen, de az ágazatok közül egyedüliként májusban is folytatódott. Különösen a rendelésállományról – ezen belül az exportról – alkotott ipari vélemény romlott jelentősen tovább, de rosszabb lett az elmúlt időszaki termelés, valamint a készletek megítélése is. A termelési kilátásokat azonban kissé jobbnak érezték a válaszolók.

Az építőipari várakozások májusban kissé javultak. Az áprilisban drámai módon pesszimistává vált mélyépítő cégek várakozásai sokkal kedvezőbbek lettek, a magasépítőké viszont még borúlátóbbá vált, a két alágazat véleménye már nincs messze egymástól.  Az ágazat előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettsége tovább romlott, a rendelésállományoké lényegében nem változott.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi zuhanás után májusban kissé javult, de még nagyon messze van a márciusitól. Mintegy hét év után ismét több, ráadásul lényegesen több a létszám csökkentését, mint növelését tervező cég. A legrosszabb a helyzet az iparban. A lakosság körében májusban érezhetően enyhült a munkanélküliségtől való, áprilisban kialakult pánikszerű félelem, de az áprilisi romlásnak csupán egyötödét sikerült korrigálni, s továbbra is messze ez a fogyasztók által legaggasztóbbnak érzett tényező.

Az áremelési törekvés az iparban erőteljesen, az építőiparban kissé gyengült, az iparban már többen voltak az áresésre, mint emelkedésre számítók. A szolgáltatásoknál és főleg a kereskedelemben viszont erősödött az áremelési szándék, miközben a fogyasztók inflációs várakozása enyhült, bár még messze van ma márciusitól. A magyar gazdaság jövőjének megítélése májusban nagyon sokat javult, az áprilisi óriási esésének mintegy háromnegyedét ledolgozta, de továbbra is nagyon rossz hangulatot tükröz. Legrosszabb az építőipari, a legkevésbé a kereskedelmi cégek értékítélete. Sokat javult a fogyasztók véleménye is.