A felmérés összefoglalója szerint a lakossági index mínusz 26,4-ről mínusz 29,9-re gyengült a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, a vállalati mutató értéke pedig mínusz 20,7-ről mínusz 21,9-re változott.
A konjunktúraindexet továbbra is az orosz-ukrán háború, a szankciók okozta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság tartja negatív tartományban.
A pénzügyi, devizapiaci, valamint az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák szintén a bizonytalanságot erősítették.
A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki - állapította meg a Századvég.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 12,2-ről mínusz 11,9-re emelkedett. Legrosszabbnak az inflációs folyamatokat ítélik meg a háztartások, ennek alindexe minimális mértékben, mínusz 88,5-ről mínusz 93,0-ra romlott. A gazdasági környezet megítélése az előző havi mínusz 34,4 pontos értékről mínusz 42,2-re esett, míg az anyagi helyzeté mínusz 21,3 után mínusz 25,0 lett.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok, a lakosság borúlátóbb válaszokat adott az egy hónappal ezelőttihez képest. A határozottan rossz irányba mennek a dolgok válasz aránya az előző havi 32,9 százalékról 42,7 százalékra nőtt, míg az inkább rossz irányba mennek a dolgok aránya 21,4 százalékról 20,2 százalékra csökkent. Változatlannak érzékelte a folyamatok alakulását a novemberi 27,3 százalék után a megkérdezettek 23,1 százaléka, míg inkább jó irányba fejlődést a novemberben 11,1 százalék után 8,4 százalék, a határozottan jó irányba alakuló fejlődést pedig az előző havi 6,1 helyett 4,7 százalék jelölt meg.
