Beruházások, munkaerő - mire számítanak a magyar vállalkozások?

Az áprilisi mélypontról elmozdult az MKIK GVI konjunktúramutatójának az értéke.

Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálata 3142 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma következtében bevezetett jelentősebb novemberi korlátozások kihirdetése előtti időszakban. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2020 októberében +14 ponton áll. A felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról tehát jelentős, 39 pontos pozitív elmozdulás történt, ugyanakkor a jelenleginél alacsonyabb értéket 2020 áprilisát megelőzően utoljára 2012 októberében tapasztalhattunk (+9 pont).

A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőbben ítélik meg az üzleti klímát, érezhető nagymértékű alkalmazkodókészségük a helyzethez, várakozásaik ugyanakkor továbbra is bizonytalanok és vállalati kategóriák szerint erősen megoszlanak. Összességében a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. A kilátások legnagyobb mértékű javulása a várható megrendelésekre vonatkozóan tapasztalható.

A bizonytalansági mutató értéke nem változott áprilishoz képest, továbbra is 60 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése továbbra sem egyöntetű, hasonlóan sokféle és polarizált, mint az áprilisi adatfelvétel idején.

2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a Konjunktúramutató értéke. Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a 250 főnél nagyobb méretű, a döntően exportáló, illetve a feldolgozóipari cégek jelzik, továbbá jellemzően e cégek üzleti várakozásai javultak a legnagyobb mértékben az elmúlt fél év során. A bemutatott szempontok szerint a nem exportáló cégek, illetve az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások kivételével az összes vállalatcsoportban a helyzet javulására számítanak a cégek. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a 2020. áprilisi súlyos mélypontot megelőzően az összes vállalati kategóriában legutóbb 2014-ben, vagy azt megelőzően volt a jelenlegi szinthez hasonlóan alacsony a Konjunktúramutató értéke.

A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 77 százalékos, ami 13 százalékponttal magasabb az áprilisban tapasztalt értéknél. Gazdasági ágak szerint a kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban és az építőiparban a legmagasabb (80–80 százalék), a kereskedelmi cégek körében 79 százalékos, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások területén mindössze 74 százalék. Exporttevékenység szerint a kapacitáskihasználtság a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb (83 százalék). A külföldi (rész)tulajdonban álló cégek jelenleg 85%-os kapacitáskihasználtsággal működnek átlagosan, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében ez az arány 74 százalék. Létszám szerint azt láthatjuk, hogy a legfeljebb 9 fős cégek esetében 64 százalék, a 10–49 fő közöttiek esetében 72 százalék, az 50–249 fő közöttiek esetében 78 százalék, míg a legnagyobb (250 fő és felette) vállalkozások esetében 86 százalék a mutató értéke, azaz az összes kategóriában jelentősen növekedett a kapacitáskihasználtság mutatója áprilishoz képest.

A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll:

  • várható üzleti helyzet a következő hat hónapban
  • megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban
  • gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban
  • építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.
Októberben mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet jelentősen pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 30, a várható üzleti helyzeté pedig 38 ponttal javult 2020 áprilisához képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így most +17 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig +5 ponton.

A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság továbbra is jelentős, bár számottevően csökkenő mértékű negatív hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra. Látható, hogy a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.

A gépberuházások várható volumenét kifejező egyenlegmutató -8, míg az építési beruházásoké -31 ponton áll. Mindkét mutató esetében jelentős növekedés történt áprilishoz viszonyítva: az építési beruházások várható volumene esetében 20, míg a gépberuházások esetében 30 ponttal nőtt a mutató az előző félévi értékhez képest. Az építési beruházások esetén a mutató jelenlegi értéke lényegében a 2019. áprilisi szintnek (-33 pont), a gépberuházások esetén pedig a 2014. októberi szintnek (-9 pont) feleltethető meg.

A megrendelések várható alakulásával kapcsolatban szintén számottevő mértékben váltak optimistábbakká a vállalkozások: az előző félévhez képest 22 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +24 ponton áll, ami lényegében a 2012. októberi szintnek feletethető meg (+25 pont).

A vállalkozások a következő fél évben az április és október közötti időszakra vonatkozó várakozásaikhoz viszonyítva növekvő mértékű munkaerőkeresletre, ugyanakkor továbbra is minimális munkaerő-túlkínálatra számítanak: az egyenlegmutató -1,3 ponton áll, vagyis 20 ponttal magasabb 2020 áprilisához viszonyítva. A mutató jelenlegi szintje lényegében megegyezik a 2012 októberében mért -1,5, illetve a 2013 áprilisában tapasztalt -0,7 pontos értékekkel. Összességében tehát a vizsgált vállalati kategóriák megoszlanak abban a tekintetben, hogy létszámbővítés vagy létszámcsökkentés, azaz a munkaerőkereslet csökkenése, illetve túlkínálat kialakulása várható-e körükben.

A jelenlegi adatok alapján munkaerő túlkínálat várható a kis- és középvállalkozások esetében, a kizárólag belpiacra termelő, a tisztán hazai tulajdonban lévő cégek körében, valamint a kereskedelemben, a szolgáltatások területén és az építőiparban. Létszámbővülésre számíthatunk viszont a nagyvállalatok, az exportpiacra (is) termelő cégek, a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalkozások, illetve a feldolgozóipari cégek esetében.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo