Egyre gyakrabban kerülnek a kiberbűnözők célkeresztjébe a magyar cégek. A visszaélések világszerte problémát jelentenek, a hazai cégeket, főként a megfelelő tudással felvértezett szakemberállomány miatt sokkal nagyobb veszély fenyegeti.

Mivel egyre több személyes adatot tárolunk a mobil eszközeinken, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy értékes adatok tűnhetnek el a telefonunk vagy tabletünk elhagyása esetén. Továbbá sajnos ott vannak az egyre sűrűsödő lopások és kibertámadások is.

Az egyre veszélyesebb kiberbűnözők és az egyre szorosabb titkosszolgálati ellenőrzés mind nagyobb kihívások elé állítja a cégeket. A védekezési módszerekről az idei év 10 legfontosabb IT-biztonsági trendjéből tájékozódhat.

Tízből kilenc cégnél tapasztaltak adatbiztonsági incidenst, az esetek jelentős részében abból eredően, hogy a dolgozók nem sajátították el, vagy nem tartották be a biztonsági előírásokat.

Manapság ha valaki úgy dönt, hogy saját vállalkozás indítására adja a fejét, akkor szinte kizárólag csak az jut eszébe, hogy a kínált terméket vagy szolgáltatást, hogy tudja majd értékesíteni az ügyfelei számára. A többi figyelmet és persze az idejét pedig az üzleti logisztika, a megfelelő iroda megtalálása és az adózási problémák töltik ki, megfeledkezve a vállalat informatikai infrastruktúrájának biztonságáról.

2014-ben a bűnözők célkeresztjébe kerülhet a „dolgok internete” ‒ az internetkapcsolatra képes háztartási gépek, televíziók és gépjárművek, valamint más hasonló eszközök hálózata. Emellett sok átverésre számíthatunk a futball-világbajnokság kapcsán, és találkozhatunk dinamikusan letöltődő kártevőkkel is.

Etikai gátak dőltek le tavaly a kibertérben: a jövőben egyre növekvő veszélynek lesz kitéve az emberek magánélete, valamint valós és kiberpénze, a vállalati szférában terjed a kiberzsoldosok szolgáltatásainak igénybevétele, az internetszolgáltatók pedig egyre kifinomultabb védelmi intézkedések bevezetésével, a biztonság növelésével igyekeznek majd megtartani előfizetőiket a konkurensek elől.

Több ezer kiberbűnöző dolgozik nap mint nap azon, hogy az egyszerű online banki felületeket megfertőzze és megkárosítsa. A karácsonyi és újévi ünnepek előtt szinte már hagyományszerűen megugrik a rosszindulatú tevékenységek száma.

Nincs megfelelő forrásuk és elég szakemberük a cégeknek az IT-biztonságra: kétharmaduk szerint nem tudnak a szükségesnek megfelelő mennyiségű pénzt költeni erre a területre, miközben döntő többségük egyre több külső támadásról számol be

Csak hazánkban cégek ezrei és személyek tízezrei rendelkeznek olyan jogi, pénzügyi, szabadalmi, kereskedelmi és egyéb üzleti adatokkal, amelyek illetéktelen kezekbe kerülése óriási károkat okozna.

A csalóknak is megérkezett az ünnepi szezon, hiszen pontosan tudják, hogy ekkor lehet csak igazán kihasználni a gyanútlan, átlagosan nagyobb adakozó kedvvel rendelkező áldozatokat.

Míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb internetes kártevő az erotikus oldalakon keresztül került a látogatók számítógépeire, mára a technológiai és telekommunikációs oldalak a legfertőzőbbek.

Egyre inkább a kisvállalatokat célozzák a kiberbűnözők, mivel ezek nem rendelkeznek a multik fejlett védelmi rendszereivel, és sok esetben, még ha tisztában is vannak a veszéllyel, nem érdekli őket.

A Java program csaknem a világ minden PC-jén jelen van, azonban a népszerűségéért nagy árat fizetnek a felhasználók, mivel ez a program a kibertámadások egyik legfőbb célpontja.

A rosszindulatú támadások során a vállalatok 36 százalékát érte anyagi veszteség, amelyhez még hozzájön a károsodott eszközök többletköltségei is. Ezt tovább nehezíti az a tényező, hogy rosszindulatú támadások esetén az áldozatok mindössze 39 százaléka tudta visszaszerezni elvesztett adatait, míg 61 százalékuk soha nem látta viszont féltve őrzött információit.

Csökkent a célzott kibertámadások száma az idén, javult azonban az alkalmazott megoldások hatékonysága. A támadók rámenősebb technikákat alkalmaztak.

Már szinte ösztönösen kapcsolódik az ember a wi-fi hálózathoz, hogy elidőzzön egy kávé mellett, sokan mégsem gondolják, hogy mekkora veszélynek lehetünk kitéve. A felhasználók több mint egyharmada nem foglalkozik az óvintézkedésekkel, amikor nyilvános Wi-Fi hálózatra csatlakozik.

A legtöbb magyar vállalat csak a saját, belső informatikai osztályát használja a vállalat alkalmazottainak szakmai képzésére, ahelyett, hogy megbízott, külső informatikai tanácsadókat alkalmaznának.

Az Android alapú okostelefonok és tabletek tulajdonosainak több mint 50 százaléka (Európában is ugyanez az arány) nem használ semmilyen biztonsági szoftvert, hogy megvédje eszközét a kiberfenyegetésektől. Miközben az Android már régóta az átlagfelhasználók és a számítógépes bűnözők legnépszerűbb platformja.

Augusztus havi listánkat toronymagasan vezeti - az előző hónapban csak az ötödik helyen szereplő - un. HTML/IFrame vírus. Bár lassan közeledik 2013-as esztendő vége, ám a 2009 júniusa óta jelen lévő Autorun vírus és a Conficker féreg mégsem tűnt el a tízes mezőnyből. Egy régi-új kártevő viszont felbukkant a tizedik pozícióban a Win32/Virut féreg személyében, illetve az ESET Global Trends Report e havi kiadásában olvashatunk arról, hogy az úgynevezett support csalások még mindig elég sűrűn elfordulnak.

Nem titok és mindenki tisztában van azzal a ténnyel, hogy a Google folyamatosan gyűjti a felhasználók adatait. Ezek a személyes információk magukba foglalják a keresési előzményeinket, gmail-es beszélgetéseinket, a megnyitott hivatkozásainkat és további más privát információkat.

Egy „sikeres” célzott számítógépes támadás akár 20 millió forint értékű anyagi kárt is okozhat a kisvállalatok számára. A kiberfenyegetések egyik legveszélyesebb fajtái a célzott támadások, amelyek a kiberbűnözőket jelentős pénzügyi forrásokhoz és bizalmas vállalati információkhoz juttathatják, és a vesztesége jelentős anyagi és eszmei károkat okozhatnak egy cégnek.

A nyári hónapokban átlagosan 1,4 százalékponttal emelkedett a levélszemét forgalom, amelynek értéke így elérte a 71,1 százalékot. Európába a legtöbb levélszemetet Dél-Korea küldi.

Az elmúlt években az interneten keresztül történő támadások, információs visszaélések miatt vállalkozások, pénzügyi intézmények kerültek az újságok címoldalára. Ezek a vállalkozások ma már kevésbé közömbösek az ilyen esetekkel szemben, de a legtöbben talán még mindig csak egy újabb hírnek tudják be, ha üzleti vagy személyes információkat érzékenyen érintő probléma lát napvilágot. Az információbiztonsági incidensek nemcsak a nagyvállalatokat érintik, hanem a kis- és középvállalkozásokat, és kormányzati szférát is.

Bűnözők élnek vissza a hőségben kitikkadt magyar internetezők figyelmetlenségével. Reklámlevelükben azt ígérik, légkondicionáló berendezéseket fognak kisorsolni, de valójában fizetős sms szolgáltatásra iratkoztatják fel őket.

Minden ötödik 2012 és 2013 között regisztrált adathalász támadás a banki és más pénzügyi szervezetet érintette. Egy kutatás szerint az adathalász fenyegetések sosem látott mértékben fejlődtek a vizsgált időszakban.

Drámaian nőtt az adathalász támadások száma világszerte. Egy felmérésből kiderül, hogy a kiberbűnözők körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az Apple ID-k és a hozzá tartozó számla információk ellopása, amelyeket az apple.com weboldalának másolatával szereznek meg.

Veszélyes kiberbűnözői csoport fertőzi meg az érzékeny iparágak szereplőinek számítógépeit, hogy így jussanak ipari adatokhoz. Az ipari kémkedéssel foglalkozó NetTraveler csoport több köz- és magánszféra szereplőt, intézményeket, nagykövetségeket, olaj-és gázipari egységeket, kutatási és katonai központokat célzott.

Az elmúlt negyedévben a támadások tele voltak igazán különleges esetekkel, mint amilyenek a kiberkémkedés és a kiberfegyverkezés különböző incidensei. Veszélybe kerültek az okostelefonok, támadt a Vörös Október.

Köztudott, hogy a harmadik féltől származó alkalmazások korlátozása növeli a vállalatok és munkaállomásaik biztonságvédelmi hatékonyságát. A Kaspersky Lab és a B2B International közös felméréséből azonban kiderült, hogy a figyelmeztetések és veszélyek ellenére a vállalatok 57 százaléka nem alkalmaz semmilyen speciális korlátozást, amely az alkalmazottak applikációit érintené.

Tavaly a megelőző évhez képest 42 százalékkal nőtt a célzott támadások száma. Ezek gyakran szellemi termékek eltulajdonítására irányulnak, és nem csak nagy szervezeteket fenyegetnek.

A Kaspersky Lab azonosította a Winnti csoport néven elhíresült bűnözői csoportot, amely a világ online játékfejlesztőit célozza. A szakemberek szerint a csoport 2009 óta fenyegeti az online szerencsejáték- és játékfejlesztő ágazatot.

A Kaspersky Lab szakértői két rosszindulatú vírust azonosítottak, amelyek a népszerű Skype programon keresztül célozzák a felhasználókat. A kiberbűnözők mindkét esetben a social engineering módszert alkalmazták. A támadás során a kiberbűnözők ráveszik a felhasználókat, hogy kövessenek egy ártalmatlannak tűnő linket, amelyet érdekes fotóval vagy videóval illusztrálnak. Továbbá a csalás része, hogy hamis Skype azonosítókat hoznak létre, amelyek segítségével rosszindulatú hivatkozásokat generálnak.

A Kaspersky Lab szakemberei több mint 132 millió sérülékenységet tártak fel, több mint 11 millió asztali számítógépen. Ez a szám pontosan azt mutatja, hogy felhasználóként átlagosan 12 veszélyes biztonsági rés található a számítógépeken.

Bár vannak, akik azért keresik az illegális szoftvereket, hogy pénzt takarítsanak meg, sok esetben inkább tetemes veszteségre számíthatnak. Egy a tízhez az esélye, hogy eközben a kalózok rosszindulatú szoftverrel fertőzik meg a vállalati gépet. Egyéni felhasználók esetében a veszély még nagyobb, minden harmadik esetben megtörténik a fertőzés!

Ellenállóbb számítógépes rendszerek, drasztikusan csökkenő internetes bűnözés és az online biztonsághoz szükséges technológiai valamint ipari erőforrások előteremtése is a most ismertetett új irányelv része.

Magyarországon is minden érintett szervezet rendelkezik már az informatikai rendszerek átvizsgálásához, a Vörös október kártevő kód azonosításához és semlegesítéséhez szükséges eszközökkel.

Az elmúlt napokban derült fény egy legalább 5 éve húzódó óriási kiberkémkedési műveletre, amelynek célpontjai főként diplomáciai, kormányzati és tudományos kutatást végző szervezetek voltak. A Vörös október kártevő egyik ijesztő tulajdonsága, hogy a fertőzött géphez csatlakoztatott USB meghajtókról a már törölt fájlokat is ellopja.

A “Vörös Október” névre keresztelt kampányban a támadók egyedi, különösen rugalmas rosszindulatú programokat hoznak létre, hogy adatokat és geopolitikai információkat lopjanak a célpontok számítógépes rendszereiről, mobiltelefonjairól és vállalati hálózatukról.

Pénteken megkezdi tevékenységét a számítástechnikai bűnözés elleni európai központ az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) hágai székhelyén - közölte Cecilia Malmström belügyi EU-biztos.

Az adatlopás leggyakoribb módszere, hogy a kiberbűnözők ráveszik a potenciális áldozatot, hogy kattintson egy fertőzött weboldalra, vagy megnyisson egy emailben érkező csatolmányt. Nem mindig könnyű felismerni egy ilyen üzenetet, most segítünk, hogyan kell!

Másodpercenként 18 áldozatot szed a kiberbűnözés, ez pedig naponta több, mint másfél millió áldozatot jelent nemzetközi szinten a most megjelent Norton Kiberbűnözési tanulmány szerint.

Az unió szorosabb együttműködést kíván kialakítani az amerikai belbiztonsági minisztériummal és az FBI-al, hogy segítsék kiküszöbölni a számítógépes bűnözés elleni küzdelem hiányosságait.

Fokozatosan nőtt az online visszaélésekre vonatkozó lakossági bejelentések száma az elmúlt három évben a BRFK Értékelő Osztály legfrissebb statisztikái szerint. Tavaly 63 százalékkal emelkedett a bejelentett online visszaélések aránya, 2009-hez képest, ez 21 százalékos növekedést jelent a 2010-es adatokhoz képest. A Norton tavalyi felmérése szerint Magyarországon közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűncselekménynek, amely 7 milliárd forint pénzbeli, és 14 milliárd forint időbeli veszteséget okozott az áldozatoknak, a BRFK adatai szerint a legkomolyabb visszaélések bankkártyákkal történtek.

A számítógépes bűnözés már nagyobb tényező a világ gazdaságában, mint a kábítószer-kereskedelem. Becslések szerint minden másodpercben 14-en - napi több mint egymillióan - esnek valamilyen informatikai incidens áldozatául. Minél fejlettebb a technológia, annál veszélyesebbek a kibertér bűnözői, akik nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek.