Az illegális szoftverrel aknamezőn járnak a cégek

Egy friss tanulmány szerint egyértelmű a kapcsolat az illegális szoftverek és a kibertámadások között: azok az eszközök, amelyek nem jogtiszta szoftvert tartalmaztak, több mint hatvan százalékban fertőzöttek.

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Sokszor, mire észleljük a támadást, már késő – Kép: SXC

A vállalkozások világszerte közel 500 milliárd dollárt költhetnek el csak 2014-ben az illegális szoftverekre telepített vírusok okozta károk elhárítására. Ebből 127 milliárd dollár ment el a biztonságos működés fenntartására, és 364 milliárd dollár az adathalászat kivédésére.  Az egyéni felhasználók, becslések szerint, 25 millió dollárt költöttek tavaly a biztonsági rések felszámolására, és 1,2 milliárd órát töltöttek el a káros programok miatt megbénult számítógépeik javításával. Ezek az adatok az IDC  (International Data Corporation) és a Szingapúri Egyetem (National University of Singapore) közös, „Az illegális szoftver és a kiberbűnözés” című nemzetközi tanulmányából származnak, amelyet 1700 felhasználó, informatikus, vállalatvezető és kormánytisztviselő bevonásával végeztek el Brazíliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Indonéziában, Japánban, Mexikóban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a felhasználók 60 százaléka szerint a vírussal fertőzött szoftverek az adatbiztonságra jelentik a legnagyobb veszélyt, ezt követi – 51 százalék szerint – az illegális tranzakciókból, 50 százalék szerint pedig az e-mailek, közösségi oldalak, bankszámlák feltöréséből származó kár. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán 43 százaléka szokta frissíteni a vírusirtóját, így a többségük továbbra sem védekezik a kibertámadások ellen. (A magyarokra is egyre jobban utaznak a kiberbűnözők.)

Amit a biztonságiak sem látnak
Az IT biztonság számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakmai köznyelvben „Shadow IT”-ként aposztrofált jelenség, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknál olyan informatikai megoldások kapnak kiemelt szerepet a napi feladatok elvégzésekor, amelyek használatához gyakran egyáltalán nincs hivatalos engedély az adott szervezetnél, és nincs róluk tudomása az informatikai részlegnek sem.
„A kiberbűnözők hasznot húzhatnak bármilyen biztonsági résből, ami katasztrofális pénzügyi következményekkel járhat – mondta David Finn, a Microsoft Kiberbűnözés-ellenes Központjának vezetője. – Ezek a bűnözők a pénzszerzés reményében folyamatosan újabb és újabb módszereket dolgoznak ki azért, hogy betörjenek a számítógépekbe, ahonnan személyes adatokat, jelszavakat, pénzt tulajdonítanak el.”

John Gantz, az IDC kutatási vezetője hangsúlyozta: „Az illegális szoftver használata ahhoz hasonló, mint ha valaki egy aknamezőn sétálna: nem lehet tudni, hogy hol lépünk rá valamilyen csúnya dologra, ám ha ez megtörténik, a rombolás igencsak kiterjedt szokott lenni. A pénzügyi kockázat hatalmas és a következmények a jól működő vállalkozásokat is megroppanthatják.” Hozzátette: „A legális szoftver hosszú távon kifizetődő, mert nem kell »extra« költségekkel számolni a biztonsági kockázatok miatt.” (Nem csak a laptopok és az asztali gépek vannak veszélyben, minden okostelefonra három támadás jut!)

A Szingapúri Egyetem vizsgálatába bevont, 203 darab, illegális szoftvereket tartalmazó PC 61 százaléka volt fertőzött már az első használat előtt: trójai programok, férgek, vírusok, hackerprogramok (hacktools), rootkitek és reklámprogramok futottak rajtuk.

„Az egyetem vizsgálata rámutatott, hogy a kiberbűnözők miként használják ki az illegális szoftverpiacot a káros programok terjesztésére. Csak azt tudjuk ajánlani, hogy mindenki használjon megbízható forrásból származó, eredeti szoftvereket a saját biztonsága érdekében.” – hangsúlyozta Biplab Sikdar, a Szingapúri Egyetem elektromérnök és számítástechnikai szakának professzora.

Az egyéni felhasználók, a kis- és középvállalkozások, vállalatok és állami intézmények tehát egyaránt abban érdekeltek, hogy megbízható forrásból, legális szoftverekkel együtt szerezzék be számítástechnikai eszközeiket.

Félnek a cégek, de még nem eléggé
Egyre több vállalat állítja, hogy a személyes mobil eszközök munkahelyi használata (BYOD) veszélyt jelent rájuk nézve, mégis kevesen tervezik, hogy korlátozásokat vezetnek be a személyes eszközök használatára.

Véleményvezér

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.
Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át

Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át 

A civilek öldöklése háborús bűncselekmény.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo