Az illegális szoftverrel aknamezőn járnak a cégek

Egy friss tanulmány szerint egyértelmű a kapcsolat az illegális szoftverek és a kibertámadások között: azok az eszközök, amelyek nem jogtiszta szoftvert tartalmaztak, több mint hatvan százalékban fertőzöttek.

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

Sokszor, mire észleljük a támadást, már késő – Kép: SXC

A vállalkozások világszerte közel 500 milliárd dollárt költhetnek el csak 2014-ben az illegális szoftverekre telepített vírusok okozta károk elhárítására. Ebből 127 milliárd dollár ment el a biztonságos működés fenntartására, és 364 milliárd dollár az adathalászat kivédésére.  Az egyéni felhasználók, becslések szerint, 25 millió dollárt költöttek tavaly a biztonsági rések felszámolására, és 1,2 milliárd órát töltöttek el a káros programok miatt megbénult számítógépeik javításával. Ezek az adatok az IDC  (International Data Corporation) és a Szingapúri Egyetem (National University of Singapore) közös, „Az illegális szoftver és a kiberbűnözés” című nemzetközi tanulmányából származnak, amelyet 1700 felhasználó, informatikus, vállalatvezető és kormánytisztviselő bevonásával végeztek el Brazíliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Indonéziában, Japánban, Mexikóban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a felhasználók 60 százaléka szerint a vírussal fertőzött szoftverek az adatbiztonságra jelentik a legnagyobb veszélyt, ezt követi – 51 százalék szerint – az illegális tranzakciókból, 50 százalék szerint pedig az e-mailek, közösségi oldalak, bankszámlák feltöréséből származó kár. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán 43 százaléka szokta frissíteni a vírusirtóját, így a többségük továbbra sem védekezik a kibertámadások ellen. (A magyarokra is egyre jobban utaznak a kiberbűnözők.)

Amit a biztonságiak sem látnak
Az IT biztonság számára egyre nagyobb kihívást jelent a szakmai köznyelvben „Shadow IT”-ként aposztrofált jelenség, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknál olyan informatikai megoldások kapnak kiemelt szerepet a napi feladatok elvégzésekor, amelyek használatához gyakran egyáltalán nincs hivatalos engedély az adott szervezetnél, és nincs róluk tudomása az informatikai részlegnek sem.
„A kiberbűnözők hasznot húzhatnak bármilyen biztonsági résből, ami katasztrofális pénzügyi következményekkel járhat – mondta David Finn, a Microsoft Kiberbűnözés-ellenes Központjának vezetője. – Ezek a bűnözők a pénzszerzés reményében folyamatosan újabb és újabb módszereket dolgoznak ki azért, hogy betörjenek a számítógépekbe, ahonnan személyes adatokat, jelszavakat, pénzt tulajdonítanak el.”

John Gantz, az IDC kutatási vezetője hangsúlyozta: „Az illegális szoftver használata ahhoz hasonló, mint ha valaki egy aknamezőn sétálna: nem lehet tudni, hogy hol lépünk rá valamilyen csúnya dologra, ám ha ez megtörténik, a rombolás igencsak kiterjedt szokott lenni. A pénzügyi kockázat hatalmas és a következmények a jól működő vállalkozásokat is megroppanthatják.” Hozzátette: „A legális szoftver hosszú távon kifizetődő, mert nem kell »extra« költségekkel számolni a biztonsági kockázatok miatt.” (Nem csak a laptopok és az asztali gépek vannak veszélyben, minden okostelefonra három támadás jut!)

A Szingapúri Egyetem vizsgálatába bevont, 203 darab, illegális szoftvereket tartalmazó PC 61 százaléka volt fertőzött már az első használat előtt: trójai programok, férgek, vírusok, hackerprogramok (hacktools), rootkitek és reklámprogramok futottak rajtuk.

„Az egyetem vizsgálata rámutatott, hogy a kiberbűnözők miként használják ki az illegális szoftverpiacot a káros programok terjesztésére. Csak azt tudjuk ajánlani, hogy mindenki használjon megbízható forrásból származó, eredeti szoftvereket a saját biztonsága érdekében.” – hangsúlyozta Biplab Sikdar, a Szingapúri Egyetem elektromérnök és számítástechnikai szakának professzora.

Az egyéni felhasználók, a kis- és középvállalkozások, vállalatok és állami intézmények tehát egyaránt abban érdekeltek, hogy megbízható forrásból, legális szoftverekkel együtt szerezzék be számítástechnikai eszközeiket.

Félnek a cégek, de még nem eléggé
Egyre több vállalat állítja, hogy a személyes mobil eszközök munkahelyi használata (BYOD) veszélyt jelent rájuk nézve, mégis kevesen tervezik, hogy korlátozásokat vezetnek be a személyes eszközök használatára.

Véleményvezér

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban 

Nagy váltás Romániában.
Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok

Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok 

Nyílik az olló Lengyelország és Magyarország között.
Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak

Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak 

Az ukrán parancsnok fordulatot vár a háborúban.
Lázadás Trump ellen Grönland ügyében

Lázadás Trump ellen Grönland ügyében 

Még a republikánusok mindegyikének sem tetszene egy grönlandi invázió.
Európában a magyarok fizetik a legtöbbet az ország hiteleiért

Európában a magyarok fizetik a legtöbbet az ország hiteleiért 

Gazdaságpolitikai fordulatra volna szükség.
Az adófizetők nyöghetik a NER-es cég csődjét

Az adófizetők nyöghetik a NER-es cég csődjét 

Nem lesz olcsó az adófizetőknek a NER-es buli.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo