A Kaspersky lab és a B2B International felmérésében résztvevő okostelefon-tulajdonosok mindössze 40 százaléka (Európában 43 százaléka) és a tablethasználók 42 százaléka (Európában 46 százaléka) állította, hogy telepített már valamilyen biztonsági megoldást eszközére, és jelenleg is használja azt. A többi válaszadó elegendőnek találja a védelemhez az operációs rendszerbe integrált korlátozott biztonsági szolgáltatásokat, vagy bízik abban, hogy saját ösztönei megvédik a bajtól.
Mindeközben az Android a bűnözők első számú célpontjává vált a mobil operációs rendszerek között. A mobil eszközöket célzó jelenleg alkalmazott rosszindulatú kódminták 99 százalékát Android platformra írták, és ez a fenyegetés egyre nagyobb méreteket ölt: míg a Kaspersky Lab szakértői 2012 egészében 35 000 rosszindulatú kódmintát azonosítottak, addig 2013 első felében ez a szám már meghaladta a 47 000-et.
Két fő oka van annak, hogy a kiberbűnözők ilyen komoly érdeklődést mutatnak az Android platform iránt: a nagy népszerűség és a kiterjedt funkcionalitás. Egy rosszindulatú program sms-ek emeltdíjas számokra való küldésére kényszerítheti az okostelefont, így lopva el pénzt a felhasználó számlájáról. Továbbá kémeszközzé alakíthatja az okostelefont, amely aztán információkat szolgáltat a csalóknak a tulajdonosáról, többek között a telefonhívásairól, a levelezéseiről, valamint a közösségi és fizető szolgáltatások eléréséhez szükséges jelszavairól. Más szóval az Android alapú eszközök kommunikációs, szórakoztató és számítógépes funkciói éppolyan népszerűek a bűnözők, mint a felhasználók körében.
De a fenyegetések számának gyors növekedése sem akadályozhatja meg, hogy az Android továbbra is kényelmes és hasznos platformja maradjon sok tevékenységnek. Az Android alapú eszközök használóinak ezért javasolt, hogy okostelefonjukat és tabletjüket jó minőségű, Androidra specializált internetbiztonsági megoldással védjék meg.
