Beszerzési csalás, pénzmosás, korrupció: minden negyedik magyar cég érintett

Ugrásszerű növekedés figyelhető meg itthon a számítógépes bűnözés és a beszerzési csalások területén. Az esetek száma világviszonylatban még mindig alacsony Magyarországon, azonban egyre összetettebb és kifinomultabb csalási formák jelennek meg.

nem kell sokáig keresgélni, amíg korrupcióra lelünk - Kép: Pixabay

Minden negyedik magyar vállalat, globális szinten pedig a válaszadók 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év során. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb gazdasági bűnözési típus, azonban a kockázatok egyre változatosabbá válnak, és új csalási formák jelennek meg. A vállalatok, amelyek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket eszközeik védelme érdekében elkerülhetetlenül nagyobb kockázatnak lesznek kitéve – derül ki a PwC felméréséből.

„A gazdasági bűnözés minden iparágat érint Magyarországon. A beszerzési csalás és a számítógépes bűnözés fokozatosan jelentős csalási formákká váltak, és az idei felmérésünkben már mindkettőt önálló kategóriaként kezeltük. Mivel mindkét típust nehéz felderíteni, ezért azt javasoljuk a vállalatoknak, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kockázatfelmérési eljárásaik megfelelő kialakítására“ – összegezte Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa. (Legutóbb a Patkós-Cassa állt odéb ezernél is több cég pénzével.)

A magyar vállalatok 26 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya.

A hűtlen kezelés (63%) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), a pénzmosás (25%), a beszerzési csalás (25%), és a számítógépes bűnözés (17%).

Közel minden ötödik magyarországi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a vállalatától kenőpénzt kértek az elmúlt 24 hónapban, és minden harmadik szerint vállalata már került hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben. A korrupció elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép-kelet-európai régióban (36%) és globális szinten (27%).

A számítógépes bűnözést tapasztaló válaszadók aránya négyszeresére, 4%-ról 17%-ra nőtt. Míg 2011-ben csupán a cégek 14%-a érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatok az elmúlt két évben növekedtek, idén már a válaszadók közel harmada számolt be erről.

A gazdasági bűncselekmény elkövetője jellemzően vállalaton kívüli személy (beszállító vagy ügyfél). A beszállítók által elkövetett esetek aránya (21%) közel duplája a régiós (11%) és globális (10%) értékeknek.

A vállalaton belüli elkövetők aránya 42%, ami valamivel a régiós érték (46%) alatt van. A tipikus vállalaton belüli elkövető 31 és 40 év közötti férfi, aki három-öt éve dolgozik a cégnél. Ha vállalaton belüli elkövetőről van szó, a vállalatok általában értesítik a bűnüldöző szerveket (70%) vagy polgári peres eljárást indítanak (60%), a régiós és a globális gyakorlatnál nagyobb arányban. A vállalaton belüli elkövetőket azonban csak az esetek felében (50%) bocsátják el, ami lényegesen alacsonyabb a régiós (78%) és a globális (79%) szintnél.

Új törvények is segíthetik az etikus működést
Szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások. Egy januárban életbe lépő új törvény kötelezi a cégeket csalásmegelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre.
Ha az elkövető külső személy, a vállalatok szintén a hatóságokhoz fordulnak (50%) vagy polgári peres eljárást indítanak (57%), azonban csupán az esetek harmadában szakítják meg az üzleti kapcsolatukat az elkövetővel.

A vállalatok erőteljesebben lépnek fel a csalással szemben: míg 2011-ben 22 százalékuk mondta, hogy vállaltuk semmilyen intézkedést nem tett a vállalaton belüli elkövetővel szemben, idén már senki nem számolt be ilyen esetről.

Számos csalásmegelőzési- és felderítési módszer áll rendelkezésre a gazdasági bűnözés kockázatának kezelésére. Az üzletfelek alapos megismerése kulcsfontosságú lehet, a szervezetek azonban, erőforrások hiányában, gyakran mégsem végzik el a harmadik felek (pl. beszállítók, üzleti partnerek, ügynökök) megfelelő háttérellenőrzését. Az anonim és biztonságos bejelentési lehetőség biztosítása az alkalmazottak számára, és a csalási kockázatok rendszeres értékelése szintén alapvető elemei minden hatékony csalás elleni stratégiának. A legtöbb vállalat csupán megelőző intézkedéseket tesz, amivel növeli annak kockázatát, hogy egy esetleges csalás hosszabb ideig felderítetlen marad. A közvetlen pénzügyi kár mellett az ilyen bűncselekmények a vállalat hírnevét és üzleti kapcsolatait is súlyosan károsíthatják, valamint a munkavállalói morálra is negatív hatással vannak.

„Úgy tűnik, hogy a magyar szervezetek a regionális és globális társaikhoz képest alábecsülik annak lehetőségét, hogy számítógépes bűnözés áldozataivá válhatnak. A bejelentett gazdasági bűncselekmények száma ugyan alacsonyabb lehet a regionális és globális szintnél, az újabb csalási formákat azonban gyakran nehéz észlelni, és a felderítési arány is alacsony. Csak egy erős, robusztus ellenőrzési környezettel, és a megfelelő észlelési mechanizmusok alkalmazásával kerülhetjük el a kellemetlen meglepetéseket“ – mondta George Surguladze, a PwC Magyarország forensic szolgáltatásokért felelős vezető menedzsere.

Márciustól felel az ügyvezető – de miért is?
Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.
Számítógépes bűnözés – Alacsony kockázat és magas megtérülés

A számítógépes bűnözés globális és regionális szinten is növekvő kockázatot jelent, mivel magas megtérüléssel kecsegtet, míg az észlelés, azonosítás és felelősségrevonás kockázata viszonylag alacsony a hagyományos gazdasági bűnözési formákhoz képest. A számítógépes bűnözés áldozatává váló magyar válaszadók aránya drámaian, 4 százalékról 17 százalékra nőtt a 2011 óta. A válaszadók egyre nagyobb hányada rendelkezik ismeretekkel erről a gazdasági bűnözési formáról: a 2011-es 14 százalékhoz képest idén közel harmaduk számolt be arról, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatuk növekedett az elmúlt két évben. (Félnek a cégek, de még nem eléggé.)

A regionális (26%) és globális (30%) válaszadókhoz képest azonban nagyon kevés magyar vezető (16%) gondolja azt, hogy a szervezete számítógépes bűncselekmény áldozatává fog válni a következő két évben. Könnyen lehet, hogy tévednek, mivel a növekvő függés a számítógépes alkalmazásoktól, a hálózati megoldások terjedése, valamint napjaink üzleti tranzakcióinak jellege jelentősen növelik a számítógépes támadások valószínűségét. Mivel a jogszabályok gyakran le vannak maradva a technológiai fejlődés mögött, ezért a számítógépes bűnözés új formái, mint a munkaidő- és sávszélességlopás, vagy a Bitcoinhoz kapcsolódó csalások, valamint a közösségi média és a mobil eszközök növekvő használata új kihívások elé állítják a vállalatvezetőket.

A beszerzési csalás önálló kategóriává nőtte ki magát

Az idei felmérésünk első ízben kezelte külön gazdasági bűncselekmény kategóriaként a beszerzési csalást. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vállalata legalább egy alkalommal beszerzési csalás áldozatává vált az elmúlt két évben, így ez a második leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény típus. A beszállítók kiválasztásának folyamata különösen sok kockázatot rejt magában. A felek (a munkavállalók és a beszállítók, vagy egy ágazat beszállítói) közötti összejátszás miatt az ilyen esetek észlelése és feltárása különösen nehéz lehet. A beszerzési csalás tényleges előfordulási aránya ezért valószínűleg magasabb a mért értéknél.

A gazdasági bűnözés továbbra is jelentős problémát jelent a szervezetek és vállalatok számára. Az új technológiák és az átalakuló munkakörnyezet új lehetőségeket és új kihívásokat is teremtenek. Azok a vállalatvezetők, akik mindkettővel kellően tisztában vannak versenyelőnyhöz juttathatják a szervezetüket a számítógépek világban kevésbé otthonosan mozgó versenytársakkal szemben.

Nem a vérünkben van a korrupció
Nem a kultúrában, hanem feltehetően inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendők a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetőinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetői kultúrába.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo