Sokan közülünk gondolkodás nélkül meg tudnánk nevezni egy-két vonuló halfajt, mint a lazac vagy a tokhal, vagy tenyészetett halat (pisztráng és ponty). A mai napon kezdődő FAO bizottság révén épp ezek, illetve más belvízi halfajok kerülnek terítékre.

Július volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a globális élelmiszerárak emelkedtek, főképp a gabonafélék, cukor és tejtermékek magasabb jegyzése okán, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Sok rászoruló iraki család juthat készpénzhez biztonságos úton, mobiltelefonos pénzátutaláson keresztül, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) most először alkalmaz egy „munkáért készpénzt” mezőgazdasági programban. Ennek keretében 30 konfliktus sújtotta település 12 000 lakója jut támogatáshoz.

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat.

A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népessége számára, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.

Több ezer szíriai menekült és iraki család helyzete javulhat Irak nyugati részén, köszönhetően az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO).

Az afrikai „tojászöldség”, a padlizsán, nem véletlenül kapta az elnevezést: a zöld érett gyümölcse eleinte ovális formájával, fehér színével valóban tojásra emlékeztet. Ez az egyik olyan zöldség, amelyet a Boko Haram által elkövetett erőszaktól az ország északi részére menekült nigériai földművesek termelni kezdtek – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jóvoltából. A helyi nyelven gorongonak nevezett zöldség nem csak a táplálkozásban, de a közösségi életben is fontos szerepet játszik. A nők gyakran fogyasztják a gorongo nyers termését, hogy fogsorukat tisztán tartsák. Emellett a padlizsán az esküvői vagy keresztelő ünnepségeken is előkerül - írja a FAO.

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

Az élelmiszereket előállító gazdálkodó a leginkább érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági termelés környezeti hátterét, a természeti erőforrásokat megőrizze, és a következő generációk számára fenntartsa - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten egy nemzetközi tanácskozáson.

Vegyünk egy családot, földbirtokaik itt-ott szétszórva, egyik se nagyobb egy futballpálya felénél. A családtagok idejük és energiájuk nagy részét az ezek közti ingázásra pazarolják. Pedig a birtokok együttesesen talán eltartanák a háztartást, akár még eladásra is juthatna - vázolja fel a problémát az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), mely a témában interjút közölt a budapesti irodájuk szakértőjével, Morten Hartvigsennel.

Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.

Az éghajlatbarát mezőgazdaság irányába tett újabb lépésként országok képviselői bemutatták tapasztalatukat a FAO központjában Rómában, hogy hogyan tudnak a klímaváltozás hatásaival megbirkózni és csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásukat anélkül, hogy ezzel az élelmiszertermelést akadályoznák. A találkozóra az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanácsi ülésszaka során került sor.

Fontos előrelépés történt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett nemzetközi dokumentációs rendszer ügyében, melyek révén az illegálisan fogott hal nem kerülhetne a boltok polcaira és így a tányérunkra sem.

Tízévente a világ országainak nagy része – összhangban a FAO nemzetközi agrárcenzus programjával – nekiveselkedik, hogy felmérje mezőgazdaságát. A jelenlegi ciklus tavaly vette kezdetét regionális szakmai találkozók sorozatával. Ez térségünkben, vagyis Európában és Közép-Ázsiában, egy budapesti konferenciával indul jövő héten. Ennek az eseménynek az alkalmából Jairo Castanóval, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) vezető statisztikusával készítettek interjút. A beszélgetésben szó van a mezőgazdasági összeírás folyamatáról, a legfrissebb változásokról, és egyáltalán arról, miért is van szükség ezen adatokra - olvasható a FAO közleményében.

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

Az antimikrobiális gyógyszerek helytelen használata, és az ez által velük szemben kialakult ellenálló képesség mindnyájunkat nagy veszélynek tesz ki. Eddig leginkább a kórházak kapcsán került elő a téma, pedig a mezőgazdaság is érintett – így közvetlenül az ételeinkre is befolyással van.

Több halat esznek globálisan az emberek, ami egészségügyi szempontból egyértelműen jó hír. Ugyanakkor kicsit sem csökken a túlhalászat szintje a kereskedelembe kerülő tételek harmada nem fenntartható forrásból származik.

Egyre komolyabb károkat okoz az élővilágnak a szellemhalászat, vagyis a gazdátlanul hagyott halászati hulladék, ami "önállósítja magát".

Nem csak bizonyítja az ENSZ élelmezésügyi világszervezete (FAO) új kiadványában, hogy megvalósítható az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, de gyakorlati útmutatót is ad az ilyen működéshez.

Mintegy három évtizeddel az előző erre vonatkozó jelentés után a FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait.

A nemek közti egyenlőtlenségekről régiónkban hiányoznak a konkrét adatok, emiatt alakulhatott ki az a tévképzet, hogy itt a nemek közti diszkrimináció nem létező probléma - véli a FAO szakértője. Pedig több százalékkal nőne a termelés, és csökkenne az éhezés, ha nagyobb szerephez jutnának a mezőgazdaságban a nők.

Bőséges termés a gabonák esetében, megnövekedett termelékenység és visszafogott ütemű növekedés a kereslet terén – minden tényező adott a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos csökkenéséhez. Mégis, az árszint várhatóan nem megy az alá, amit a kétezres évek elején tapasztaltunk, állapítja meg a legfrissebb mezőgazdasági előrejelzés, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen jegyez.

Az  élelmiszerárak változékonysága a legnagyobb probléma az éhezés megoldása ügyében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) elnöke a brazil José Graziano Da Silva szerint. Ez a szegény fogyasztói csoportokon kívül a kistermelőket, és széles körben a mezőgazdaság egészét sújtja.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Az egész észak-afrikai régióra átterjedhet a Líbiában tapasztalható élelmiszerhiány - közölte pénteken az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

Tovább növelheti a februárban történelmi csúcsra emelkedett élelmiszerárakat és veszélybe sodorhatja az ellátás biztonságát a klímaváltozás, a bioüzemanyagok használatának terjedése és a protekcionizmus - figyelmeztet hétfőn megjelent elemzésében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Decemberben történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak, és meghaladták a 2008. évi szintet, amikor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat - derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szerdán ismertetett adataiból.

Idén csökkent az éhezők száma, de továbbra is magasabb, mint a gazdasági világválság előtt. A Világélelmezési Csúcstalálkozón elfogadott cél, hogy 2015-ig a jelenlegi 925 millióról 400 millióra csökkenjen az éhező emberek száma.

A következő hónapokban az alapvető élelmiszerek árának további csökkenésére lehet számítani az ENSZ Élelmezési és  Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett elemzése szerint.

A magas élelmiszerárak az idén további 40 millió embert taszítottak éhezésbe a világon - közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), amely szerint ezzel globálisan mintegy 963 milliós az éhezők tábora.

Amennyiben sikerül megvalósítani a tervezett projekteket, akkor hazánk vezető élelmiszertermelő ország, így a felmelegedés győztese lehet - véli az FVM. Már persze, ha megfelelő mennyiségű növényt termelünk, ha azt el tudjuk adni külföldre és továbbra is élénk marad az érdeklődés a bioüzemanyagok iránt. De akkor igen.