A magyar gazdák lehetnek a klímaváltozás nyertesei!

Amennyiben sikerül megvalósítani a tervezett projekteket, akkor hazánk vezető élelmiszertermelő ország, így a felmelegedés győztese lehet - véli az FVM. Már persze, ha megfelelő mennyiségű növényt termelünk, ha azt el tudjuk adni külföldre és továbbra is élénk marad az érdeklődés a bioüzemanyagok iránt. De akkor igen.

Kivesszük a részünket
Az öreg kontinens legnagyobb szennyezői továbbra is Németország és Nagy-Britannia, hazánk az összes kibocsátásból 1,5 százalékot tudhat magáénak - közölte Iványi Zsuzsanna, a REC szakembere. Az európai agráriumban - főleg a műtrágyázás visszaesésének köszönhetően - a nitrogén-dioxid kibocsátás 15 százalékkal csökkent a 90-es évekhez képest, így a mezőgazdaság jelenleg az üvegházhatású gázok négy százalékáért felelős. Rosszabb a helyzet Magyarországon, ahol az agrárium 11 százalékot tesz ki az összkibocsátásból.
A klímaváltozás mindenkit érint, hiszen jelenleg is már mintegy 100 millió ember szenvedi a hatásait, de ide tartozik az is, hogy több százmillió éhező ember van a Földön - nyitotta "A klímaváltozás és az európai mezőgazdaság" című konferenciát Mária Kadlecíková, a szervező ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője. Elmondása szerint a szervezet elsődleges feladata a mostani helyzetben, hogy tájékoztatást nyújtson arról, milyen lehetőségek vannak a globális felmelegedés hatásainak enyhítésében, illetve olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek segíthetnek a küzdelemben.

Ennek megfelelően prioritásnak nevezte, hogy az egész világon növeljék a környezettudatosságot, hogy az érintett szervezetekkel megkezdődhessen az érdemi párbeszéd, mely során regionális forgatókönyveket és helyi módszereket dolgoznak ki. Ehhez azonban szükség van újabb tanulmányok készítésére, hogy minél több és pontosabb számítással tudjanak dolgozni. "Egy biztos: együtt kell élni az éghajlatváltozással, ezt megkerülni nem lehet" - zárta mondandóját Mária Kadlecíková.

Számbavenni az összes alternatívát

Hazánkban máig igen fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, ezért komoly feladat, hogy a gazdaságosság mellett fenntarthatóvá is tudjuk tenni - jelentette ki Németh Tamás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. A feladat azért is nehéz, mert az utóbbi időszakban 50 százalék alá esett a megművelhető földterület aránya, miközben nőtt az erdős és a műveletlen rész.

Éppen ezért ésszerű talaj és földhasználatra van szükség, ami nemcsak az állam, hanem a földtulajdonosok, gazdálkodók feladata is - hangsúlyozta a főtitkár. Ennek biztosítására rövid, közép és hosszú távú cselekvési programra van szükség, olyanra, amely tudományosan is igazolt. Hogy ez megvalósulhasson Németh szerint is újabb kutatásokra van szükség, hiszen "az összes alternatívát számba kell venni".

Az idő nekünk dolgozik

Azzal, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás senki sem vitatkozik, ám abban már eltérnek a vélemények, hogy ez egy egyedi sorozat, vagy globális változás - emelte ki Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Jelenleg két álláspont ütközik egymással: az egyik szerint nem kell túlreagálni a dolgot, a másik szerint - amit a FAO is képvisel - azonnali lépésekre van szükség.

Bár a magyar kormány a legrosszabbra készül, hazánk álláspontja inkább a két vélemény között van: az sem jó ha nem teszünk semmit, de pánikba sem kell esni - hangsúlyozta az államtitkár. A legfontosabb szerinte az, hogy megtaláljuk a lehetőségeket, amelyekben előreléphet Magyarország. "A klímaváltozás akár még jól is jöhet az országnak, hiszen eddig is mi voltunk az öreg kontinens egyik fontos élelmiszertermelője. Az öröm azonban nem határtalan, hiszen számolni kell a piac korlátaival: jelenleg belföldön is nehéz eladni az élelmiszert, nemhogy exportálni. Az idő mindenesetre nekünk dolgozik, ám azt nem tudni még, hogy mikortól várható a pozitív végkifejlet" - közölte Sirman Ferenc.

A bizonytalanság érthető, hiszen a FAO adatai szerint is csökken a termelés tervezhetősége, így a tengerszint emelkedésével termőföldek tűnnek el, egyre kevesebb az ivóvíz, csökkenő tendenciát mutat a tengeri halászat és időközben egyre több betegséggel is meg kell küzdeniük a növénytermelőknek. "Ebben a helyzetben kiemelt szerephez juthat az agrárkutatás, aminek keretében választ kell adni azokra a kérdésekre, hogy mekkora hőmérsékletnövekedés várható, a csapadékmennyiség és eloszlás hogyan változik" - közölte az államtitkár.

2-2,5 %-al drágább ételek jövőre
A tavalyi évig folyamatosan csökkent az élelmiszerre költött összeg a világban, ám 2007-ben fordult a tendencia és nőtt a költség - jelentette ki Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. képviseletében. A fő termelők is átrendeződtek: a gabona és tejtermékekben továbbra is az USA és Európa a vezető, ám a sertés, marha, cukor exportnál már Dél-Amerika a domináns. Ennek megfelelően nőni fog a kereskedelemi mennyiség, ami részben annak is köszönhető, hogy a termelés nem ott bővül, ahol a kereslet nő.

A szakember szerint ezeknek a folyamatoknak is köszönhetően - bár a 2006-os szintre sem fog lecsökkenni - nem várható az élelmiszerek árak drasztikus növekedése a következő tíz évben. Ennek megfelelően a jövő évre 2-2,5 százalékos élelmiszerárinflációt prognosztizált Tóth Péter.
Biojövő

A mezőgazdaságnak mindenesetre megvan azaz előnye, hogy nemcsak elnyeli, hanem termelni is tudja az energiát, ami elősegítheti az energiabiztonságot is - emelte ki Sirman Ferenc. Ezt a minisztérium is felismerte, ezért egyre több pénzt költenek a fás és lágyszárú energianövények ültetésének támogatására, amit ki is használnak a gazdák, hiszen csak tavaly 176 ezer hektárnyi igény érkezett.

Ugyancsak támogatja a kormány a biogáz-üzemek létrehozását, a szakállamtitkár elmondása szerint a jelenlegi forrásokból 35 üzem támogatására van lehetőség. A bioüzemanyagok mellett is kiáll a szaktárca, ám Sirman Ferenc hangsúlyozta, hogy csak a kiskapacitású üzemeket - pl. a végterméket 10 ezer tonna/évben maximalizálnák - támogatnák. A pályáztatásoknál előny lesz, ha az adott gyár a melléktermékeket is hasznosítani tudja, így például a biogázból származó hulladékokból energiát termel.

A szakállamtitkár szerint világszerte nő a kereslet a bioüzemanyagok iránt, hazánknak pedig lenne annyi gabona és kukoricatartaléka, hogy ezeket az igényeket ki tudja elégíteni. Bár sok halasztás volt az elmúlt években, ha sikerül a klímaváltozáshoz tartozó beruházásokat a megújuló energiatermelésből finanszírozni, akkor "a magyar mezőgazdaság akár a klímaváltozás nyertese is lehet".

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo