Feldman Zsolt a környezeti fenntarthatóság és az agrárgazdasági kilátások összefüggéseit taglaló konferenciát megnyitva kiemelte, a fenntarthatóság nem csak a gazdálkodó önérdeke, hanem a társadalomé is, mivel az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás más gazdasági ágazatokat is érint - írja az MTI.

Kép:Pexels

Hozzátette: "a beruházások, az innováció és az ezekhez szükséges szaktudás révén lehet a versenyképességet és a fenntarthatóságot összhangba hozni" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A tanácskozást az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közösen szervezte.

Ha nem törekszünk a fenntartható termelésre, versenyhátrányba kerülhetünk

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet: a különböző európai uniós környezeti szabályozó politikák alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági termelés folyamatait, és a Közös Agrárpolitika (KAP) is komoly eszközöket vonultat fel a természeti erőforrások megőrzése érdekében. Példaként említette, hogy egy nitrátérzékeny területen a mezőgazdasági termelőnek más tápanyag-pótlási tevékenységet kell folytatnia, mint egy nem nitrátérzékeny területen. De az öntözési lehetőségek is nagyban függnek az adott területen lévő felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotától. Mindez pedig nagyban befolyásolja a termelők gazdálkodását, a gazdaságok versenyképességét - mutatott rá.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arról beszélt, ma már nem megkérdőjelezhető, hogy csakis a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését. Ez garantálja ugyanis a természet, a környezet megóvását. Emellett segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek teremtését és szavatolja a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását. A természeti és környezeti szempontok határozottabb érvényesítése ugyanakkor szemléletváltozást is jelent, amihez széleskörű együttműködés szükséges - emelte ki.

A fenntartható termelés többek között olyan technológiák ötvözését jelenti, amelyek megőrzik a talaj termőképességét, nem szennyezik a felszín alatti vizeket, figyelemmel vannak a biológiai sokféleségre, óvják a növényi és az állati genetikai erőforrásokat. A gazdálkodókban tudatosulnia kell annak: ha nincsenek figyelemmel a fenntartható termelés szempontjaira, az hosszabb távon komoly versenyhátrányt is jelent számukra - hívta fel a figyelmet a NAK elnöke.

A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél tehát komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők környezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak. Így az egész magyar agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem nemzetközi előírásai. Ezért is tartotta fontosnak a NAK, hogy a konferencia szervezésében részt vegyen és az ügy mellé álljon - mondta Győrffy Balázs.

Sokat fejlődtünk, de még van hova

Bár számtalan pozitív változás történt a FAO 1945-ös alapítása óta, például az európai és közép-ázsiai térségben gyakorlatilag felszámolták az éhezést, a fenntarthatóságot azonban még nem sikerült elérni - hangsúlyozta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. Ezért a FAO budapesti regionális irodájának a családi gazdaságoknak nyújtott támogatás, az agrár-élelmiszeripari és piaci integráció mellett épp a klímaváltozással való szembenézés a harmadik prioritása - emelte ki a FAO főigazgató-helyettese.

Az AKI-ban évtizedeken keresztül hagyománya volt azoknak az "outlook" konferenciáknak, amelyek a gazdálkodókat és az ágazat más szereplőit is próbálta minden évben felkészíteni a rövid, a közép és hosszú távú kilátásokra az agrárpiacokon. Most újra szeretnék éleszteni ezt a hagyományt és évente megszervezni - különböző témákban - egy-egy mostanihoz hasonló konferenciát - mondta az MTI-nek Juhász Anikó, az AKI főigazgatója.