A vidéken élő nők mindennapi nehézségei alig különböznek Kelet-Európa és Közép-Ázsia országaiban a világ többi részén élőkétől, derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megjelentetett kiadványból.
„A nemek közti egyenlőtlenségekről régiónkban hiányoznak a konkrét adatok, emiatt alakulhatott ki az a tévképzet, hogy itt a nemek közti diszkrimináció nem létező probléma,” mondta Dono Abdurazakova, a FAO nemek közötti egyenlőséggel és szociális védelemmel foglalkozó szakértője. „Épp ezért született ez a tanulmánykötet, hogy ezt az információs hiányt betöltsük és a vidéken élő nők valódi problémáit tükrözzék az adatok és statisztikák.”
Mind a hat vizsgált országban (Albánia, Bulgária, Georgia, Moldova, Kazahsztán és Tádzsikisztán) megfigyelhető a nemek közti egyenlőtlenség mind rejtett, mind direkt formában a vidéki közösségekben is, sőt, mélyebben gyökerezik, mint általában máshol.
Földtulajdont birtoklókat a nők körében szinte alig találni – Albániában például 5 százaléknyi, míg Moldovában 36. Azon háztartások földterülete, ahol férfi a családfő, Albániában és Bulgáriában is átlagosan 20-30 százalékkal nagyobb, mint a nők által eltartott családoknál. Ugyanez a különbség az állattartás esetében 30-50 százalék is lehet Albániát, Bulgáriát, Moldovát és Tádzsikisztánt tekintve.
A nemek közti különbségek csökkentéséből származó lehetséges előnyök országonként eltérnek, attól függően, hogy mekkora az agráriumban dolgozó nők aránya, a termőföld-tulajdonviszonyok hogyan alakulnak és egyáltalán, mekkora a diszkrimináció mértéke. A FAO számításai szerint ezen szakadék megszüntetésével a mezőgazdasági termelés 2-4 százalékkal nőne világszinten és az éhezők száma 12-17 százalékkal csökkenne.
„A vidéki nők helyzetének feltérképezése révén végre látható, mik azok a területek, amivel a vidékfejlesztésnek foglalkoznia kell,” tette hozzá Abdurazakova. „A jövőbeli lépések tervezésekor oda kell figyelnünk a hátrányosabb helyzetű csoportokra is, lehetőségeket kell biztosítanunk számukra.”
