A kormányok igyekeznek jogszabályokkal mérsékelni az új gépjárművek kibocsátását, s az autógyárak egyik eszköze a törvényi előírásoknak való megfelelésre a start-stop rendszerű autók készítése.
Bye, bye üresjárat
Az ilyen járművekben ha a sebességváltó üresbe van helyezve, a motor automatikusan leáll a jármű megállása után. A motor csak akkor indul újra, ha a vezető megnyomja a kuplungot, vagy – az automata váltóval felszerelt járművek esetében – ha leveszi lábát a fékről. A hibrid típusoknál a gépjármű elektronikája dönt a fordulatszám és a teljesítmény függvényében. Mivel minimalizálódik az üresjárat, nem távozik szennyezőanyag a levegőbe a kipufogóból, míg az autó egy helyben áll.
A start-stop rendszerű autók a statisztikák szerint nagyjából 10 százalékos üzemanyag-megtakarítást képesek elérni. A technológiát a Mazda indította el 2009-ben.
A többszöri ki- és bekapcsolás azonban azonban nagyobb igénybevételt jelent az akkumulátornak, mely fenntartja a világítást és az autó más funkcióit. Az ilyen kocsikban az akkuknak nagyobbaknak és erősebbnek kell lenniük.
Kevesebb üvegházgáz, több ólom
A kisebb stop-start rendszerű autókban (pl. Volkswagen Golf, Ford Focus) körülbelül 16 kilogramm ólmot használnak az akkuhoz, ami 28 százalékkal több, mint egy hagyományos autó akkujának ólomtartalma.
Globálisan 35 millió autó működik ezzel a rendszerrel. Összehasonlításképpen: 2016-ban 89 millió autót adtak el a Morgan Stanley munkatársai szerint. Elektromos és hibrid autókból 1,1 milliót értékesítettek. Ezért iparági elemzők úgy látják, valószínűbb távlat a stop-startos autók gyors terjedése, mint az elektromos autóké. Könnyen lehet, hogy 2020-ra Európában és Japánban minden új autó stop-startos lesz (az ázsiai szigetországban már most az új autók 60–75 százaléka ilyen), s rövid időn belül az amerikai és kínai piac is felzárkózik majd.
Egyes márkák már most nagyban „fogadnak” erre a megoldásra. A BMW például 2016-ban 2,367 millió autót állított elő, ennek 99 százaléka (2,359 millió) stop-start rendszerű kocsi volt.
A stop-startos akkuk gyártói között jelentős szereplők az Exide Technologies, a Johnson Control és a tokiói GS Yuasa. De a befektetők nemcsak az akkugyártókat találják kedvező befektetési célpontnak, hanem az ásványi nyersanyagot kitermelő vállalatokat is, mint például az Ecobat Technologies, a Korea Zinc.
2020-ra várhatóan 3,1 százalékkal nő a világgazdaság ólomigénye. Már idén 86 ezer tonnával kevesebb lesz a kitermelt ólommennyiség, mint amennyire a piacnak szüksége lenne. Ez a szakadék tehát csak növekedni fog a jövőben. Márpedig amiből alulkínálat van, az több pénzt is megér a piaci szereplőknek. A londoni érctőzsdén 2016 januárja óta 60 százalékkal nőtt az ólom árfolyama.
Forrás: Reuters, wikipedia
