Az erdőirtás egyik legfőbb oka a szójatermesztés

Amíg fenntartható módon megy az élelmiszertermesztés és az állattenyésztés, addig az ökoszisztémák nem szenvednek maradandó, helyreállíthatatlan károsodást, vagyis regeneráló képességük határain belül maradnak. Az élelmiszertermelés teljes mértékben az ökológiai erőforrásoktól függ - és egyúttal az a szektor, mely a leginkább kiszipolyozza és amortizálja az ökoszisztémákat. Új utakat keres hát az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. A kihívás nem csekély: hogyan lehet növelni a terméshozamot úgy, hogy közben nem növekszik az agrárium ökolábnyoma, beleértve a vízlábnyomát és a földlábnyomát.

Túlzott kereslet

2017-ben az avokádó iránti nagy kereslet miatt világszerte 75 százalékkal ugrott meg az avokádó ára. A sushi is rendszeresen fogyasztott élelemmé vált a fejlődő országokban, ezért 2017-ben a tokiói halpiacon már aukciót is tartottak belőle. Egy hal 323 000 dollárért kelt el. 2013-ban döntött azonban csúcsot az árszint: 1,76 millió dollárért vettek meg egy halat.Az ázsiai társadalmakban a cápauszony is nagy kedvenc. A Hold Újévet februárban általában uszonylevessel ünneplik. Egy tál belőle potom száz dollárt kóstál.

Mekkora a háziállatod ökolábnyoma?

Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Az élelmiszeráremelkedések azonban nemcsak a bankszámlánknak ártanak meg, valamint a szegény országoknak, mert ugyanazért a pénzért kevesebb élelmiszersegélyben részesülnek. (A 2008-as válság tetőzésekor részben ez vezetett három tucat zavargáshoz a harmadik világban.) Az áremelkedés a biológiai sokszínűségnek is árt, mert minél nagyobb a kereslet egy adott élelmiszernövényre vagy állatfajra, annál kevesebb marad belőle, és annál veszélyeztetettebbé válik, magyarázta egy véleménycikkben Kavita Prakash-Mani, a World Wildlife Foundation (WWF) globális élelmiszeripari témavezetője. Írását a Reuters Thomson Foundation közölte.

A csendes-óceáni kékúszójú tonhal-populáció 97 százalékkal zuhant az 1950-es évek előtti létszámhoz képest. A cápafajok harmada a kihalás szélén áll. Az avokádó, melynek egy kilogrammját nem kevesebb, mint 600 liter elfogyasztásával lehet termeszteni, nagy terhet jelent a természetes vízbázisokra Kaliforniában. Vegyük sorra mik a legnagyobb problémák és milyen megoldások látszanak körvonalazódni.

Szója & erdőirtás

Ugyan az emberek már nem fogyasztanak nagy mennyiségben szóját (főleg azok nem, akik ódzkodnak a génmódosított terménytől), a szója mégis a legnagyobb mennyiségben használt takarmányalapanyag. Az ellátási láncban tehát a hústermelés integráns része. A szóját nemcsak a négylábú jószágok etetésére termesztik óriási mennyiségben, hanem a haleledelekbe is bedolgozzák.

Egészséges étrenddel a vízlábnyom is csökkenthető

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a vízlábnyom egy új tanulmány szerint, de ha „csak” egészségesebben táplálkozunk, akkor is harmadával csökkenthetjük vízfogyasztásunkat.

Talán kevesen hallották a szót, de Cerrado a neve a világ biológiai értelemben leginkább sokszínű szavannájának. A Föld biodiverzitásának 5 százalékát adja ez a brazíliai régió, több mint 800 madárfaj és 1100 növényfajta található itt. Mégis a mezőgazdasági termelés vészesen szeleteli le az értékes területeit. 2000 és 2014 között a gazdálkodásra használt területek 87 százalékkal növekedtek itt. Ez természetesen erdőirtást jelent. Legnagyobb mértékben a szójatermesztés a ludas ebben.

Közel ötven brazil és nemzetközi civil szervezet írta alá a Cerrado Nyilatkoztatot, mely arra szólította fel az üzleti szektor szereplőit, hogy tegyenek az erdőirtás megfékezéséért és az őshonos növényvilág megőrzéséért. Eddig a világ legnagyobb élelmiszertermelő cégei közül 61 esküdött fel a Cerrado-szavanna megóvására, mint célra, például a McDonald's, a Tesco, a Unilever, és a Walmart. Fontos lenne, hogy olyan alternatívát találjunk a szója helyébe, ami tudná biztosítani a fehérjét a négylábú állatok étrendjében.

Megoldás: rovarfehérje?

Egyre több szó esik a rovarokról, mint potenciális fehérjeforrásokról, főleg ha porrá zúzott formában lehetne kapni, ami kiiktatná az embereknél az undorfaktort. Európában az Ynsect nevű cégnek sikerült jelentős pozíciót kivívnia magát a fenntartható módon termelt takarmányok szegmensében: termékeiben a fehérjetartalmat rovarok szolgáltatják. A cég a 2018-as esztendőt azzal töltötte, hogy építette gyárát Franciaországban, mely elsőként állít elő rovarfehérjét nagy volumenben. Hamarosan nagy bevásárlóláncokban is találhatunk majd rovar-eredetű élelmiszereket.

Halállomány

Az akvakultúrás haltenyésztés eledeligénye sem elhanyagolható. A Calysta a természetben, a talajban előforduló mikróbákat dolgoz be FeedKind nevű haleledelébe. A WWF is rajta van a témán, több céggel együttműködik új megoldások létrehozásán. Mivel a tengeri halpopulációk vészesen megcsappantak, a halakat is ke kellene váltani valamivel, ami biztosítani tudja a szükséges fehérjéket vagy zsírokat az emberek táplálkozásában.

A vertikális farmok nem szüntetik meg az éhezést, de segítenek

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Megoldás: műhús?

A hústermelés azon gazdasági tevékenységek egyike, mely a legnagyobb ökológiai lábnyommal jár: legeltetésre használják az Amazon-esőerdőből kinyesett területek 80 százalékát. Amerikában a Beyond Meat és a Memphis Meat állított elő laboratóriumi körülmények között "műhúst". Az eljárás lényege, hogy vesznek egy sejtet az állat szövetéből és kitenyésztik, húst állítva elő belőle. A gyártási módszer egyelőre drágább, mint a hagyományos állattenyésztés, de a fejlesztők szerint hamarosan versenyképes lehet vele. Finnországban növényi alapú húst is előállít a Gold & Green Foods nevű cég. Elkészítéséhez zabot és disznóbabot vesznek alapul.

Megőrzés

A környezetóvásnak, a konzervációnak, vagyis az ökoszisztémák megőrzésének is fontos prioritássá kell válnia a piaci szereplők számára. Ezt akkor lehetne hathatósan érvényesíteni, ha a cégek jutalmaznák azokat a gazdákat, akik fenntartható módon termesztenek növényeket és tenyésztenek állatokat, és tesznek azért, hogy helyreállítsák azokat az erőforrásokat, melyekből kivették a szükséges alapanyagot.

Ehhez is a technológiát hívják segítségül fejlesztők és cégek:

Számítógépes tervezéssel alakítják ki a legelők, szántók, ültetvények térelrendezését.
Drónokkal és egyéb okos gépekkel valósítják meg a precíziós öntözést vagy aratást.
Új, kedvező banki konstrukciókat nyújtanak fenntartható módon termelő mezőgazdák tevékenységének finanszírozására.
A dolgok internetére kötött szenzorokkal, valós idejű készletezéssel és logisztikai irányítással csökkentik az ellátási láncban az élelmiszerpocsékolást (például az agrárhulladék, a növények levelei, szárai sem feltétlenül csak bioerőműbe megy elégetés végett, hanem feldolgozásra kerül takarmányként vagy más termékekben).

A WWF például azt a célt tűzte ki az érintett termelőkkel, hogy malajziaia Sabahban 2025-re a pálmaolaj-termelést.

Átláthatóság - appokkal

Az élelmiszeripart és az agráriumot az átláthatóság reformálhatja meg a legerőteljesebben. Civil szervezetek blockchain-alapú technológiai megoldásokat vetnek be, hogy követhetővé tegyék a nyersanyagokat a kitermelés pontjától az éttermi asztalig vagy piaci standig.

A WWF például a Fidzsi-szigeteken munkálkodik azon, hogy ilyen mobilalkalmazásba integrálja a tonhal-halászatot, s így minden egyes halipari vállalkozás áruforgalmába kerülő hal eredete és sorsa, útja az értékesítési pontokig tisztán követhető és ellenőrizhető legyen - a horgászbottól a tányérig.

Fogyasztói szokások: tudatos vásárló

Szakértők egyetértenek abban, hogy a legproblémásabb dolog a képletben a polgárok fogyasztói szokásai, melyek annyira beidegződtek, hogy nehéz megváltoztatni őket, illetve észérvekkel -ökológiai érveléssel- hatni rájuk.

A WWF franciaországi és olaszországi szervezete közösen olyan appot indított útjára, mely segít abban, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozzanak. Az alkalmazás megmutatja, az egyes termékek előállítása mekkora üvegházszennyezéssel járt, illetve receptekkel is szolgál.

(Thomson Reuters Foundation)

Nagy ökolábnyom

Az élelmiszertermelés használja el a világ édesvizének 70 százalékát és foglalja el a földek 40 százalékát.
Az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 25 százalékáért felelős.
Az erdőirtás első számú okozója.