Ez év elején tovább emelkedett a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó, így egy doboz hagyományos cigaretta immár 2400-2600 forint körüli összegbe kerül. A drágulásnak nincs vége, sőt, már a 3000 forintos ár sincs beláthatatlan távolságban, hiszen az Európai Bizottság javaslata alapján az 1000 szálankénti minimum jövedéki adót 90 euróról 215 euróra emelnék.

Vélhetően e folyamatos drágulással is összefügg az, hogy az elmúlt években Magyarországon érdemben nőtt a dohányzásról leszokottak tábora, illetve csökkent a dohányosok száma, ugyanakkor utóbbiak aránya még így is bőven az uniós átlag felett van. Az Eurobarometer 2023-as felmérése alapján a hazai lakosság 26 százaléka dohányzik (szemben a 24 százalékos EU-átlaggal, illetve a 2020-ban mért 28 százalékkal), 14 százalék pedig már leszokott (EU-átlag: 20 százalék; a 2020-as magyar érték: 11 százalék). Szintén fontos különbség, hogy a felmérést megelőző 12 hónap során a hazai megkérdezettek kevesebb mint negyede próbált leszokni, szemben az uniós válaszadók több mint egyharmados arányával.

Mindeközben a dohányzás egészségügyi kockázatai egyértelműek: ez a káros szenvedély a rákos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vezető oka, de a termékenységre is negatív hatással van. Közkeletű tévedés ugyanakkor, hogy az ország szempontjából az adóbevételek miatt „jó üzlet” a dohányzás. A hazai sajtóban is idézett becslés szerint a magyar társadalom számára – az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat is beleszámítva – valójában másfélszer akkora költséggel jár a dohánytermékek fogyasztása, mint amennyi adóbevételt generál, a különbség pedig százmilliárdokban mérhető.