A WWF Magyarország nem csak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja az augusztus 5-én hatályba lépő kormányrendeletet, amely katasztrófavédelmi szempontokra hivatkozva eltörli a fakitermelés szinte minden korlátozását. Ilyen döntésre évtizedek óta nem volt példa hazánkban.

Az Országgyűlés megalakulásakor 180 civil szervezet nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz azt kérve, hogy a megalakuló kormányban a természeti erőforrások, a környezet és az éghajlat védelmét önálló minisztérium képviselje.

Két nap múlva, március 26-án ismét megrendezi a WWF a Föld óráját.

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, fontos, hogy mindannyian tudatosítsuk azt, a felmerülő környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását.

Az európai Zöld Megállapodás csak azt teszi, amit évtizedekkel ezelőtt mindannyiunknak meg kellett volna tennie: ráfordul végre egy olyan fejlődési pályára, amely a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, élhető környezetet, csökkenő szennyezést, egészségesebb élelmiszereket és kibocsátáscsökkentést hozhat. Nem mellesleg Magyarország ezzel kifejezetten jól is járhat – de ehhez haladó gondolkodással kell közelítenie az újszerű lehetőségekhez.

Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. A hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe. A WWF Magyarország idén az ötletes alternatívák és cellulózmentes csomagolások használatára buzdít mindenkit. 

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Egyik utolsó érintetlen erdőnk csendjét hamarosan munkagépek zaja verheti fel. A közkedvelt börzsönyi kirándulóhely, a Csarna-völgy került veszélybe a benne élő állatokkal – többek között egy hiúzzal – együtt, a terület kezelője ugyanis beadta engedélykérelmét kisvasút építésére és ezzel egy komoly beruházásra. December 6-án dől el, hogy a Csarna-völgy továbbra is hazánk legnagyobb háborítatlan erdeje marad, vagy építkezési terület lesz.

Közel 45 év alatt 60 százalékkal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, 22 százalékkal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely – derült ki a WWF Élő Bolygó Jelentéséből.

A WWF legújabb, a Víz Világhét alkalmából kiadott jelentése bemutatja, hogy az egészséges folyók hogyan járulhatnak hozzá a természeti katasztrófák mérsékléséhez.

A hazánkban kóborló, majd az elmúlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal.

Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az EU és az európai kormányok évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag-kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket - írja a WWF Magyarország.

A múlt hét végén Belize kormánya végre bejelentette: szigorú jogszabályokat vezet be annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében - írja a WWF Magyarország.

Több mint egy évtizedes hagyomány egy nagy, közös csobbanással ünnepelni az európai folyókat és vizesélőhelyeket. Idén a WWF szervezésében Magyarország ismét csatlakozik a kihíváshoz, és az ország településeit ugrásra szólítja július 9-én, délután 3 órakor! A WWF Magyarország központi eseménye pedig Tiszalökön lesz, a PET Kupa hajóinak beérkezése után.

Másfél év bizonytalanság után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a WWF Magyarország kameráján keresztül. A korábbi, 2015. év végén rögzített videó óta sem nyomok, sem felvételek nem adtak egyértelmű jelet az állat hogylétéről – a kutatók aggodalmára. Idén tavasszal előbb vadászok látták, a most közölt felvétel pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy a macskaféle köszöni, jól van – olvasható a WWF Magyarország közleményében. 

A "tenger pandájának" is nevezett kaliforniai disznódelfinekből napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn a WWF elemzése szerint. A szervezet a világ segítségét kéri a kritikusan veszélyeztetett tengeri emlős megmentésében, amelyért Leonardo DiCaprio is felszólalt. Néhány kattintással most bárki részt vehet a faj megóvásáért vívott küzdelemben.

Több mint 40 éve ünneplik június 5-én a Környezetvédelem Világnapját. Bár ez hosszú idő, valódi tettek elmaradnak, mind az egyének, mind a döntéshozók szintjén. Megoldások már léteznek, mégis a gyors gazdasági haszonszerzésnek rendeljük alá a természeti értékek jövőjét - írja a WWF közleménye.

Legkésőbb 2020 után csökkennie kell az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázoknak, hogy a klímaváltozás következményei még kezelhetőek legyenek. A klímaváltozás elleni harc következő fontos állomása Bonn lesz, ahol nehéz kérdésekkel kell szembenéznie a diplomatáknak - közölte a WWF.

Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit közösen ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásában.

Március 28-án a világ számos nagyvárosa, közintézménye, vállalata és otthona elsötétül egy órára, hogy szimbolikusan kiálljon az éghajlatváltozás elleni harc fontossága mellett. A Föld Órája idén is a tettekről szól, a vállalásokat és a cselekvést ünnepli. A munka már megkezdődött, most bemutatjuk, hogyan.

Hódok befogására készülnek Komáromban a város belterületén lévő Rüdiger-tóban. A hódcsalád több mint másfél éve él a tó kis szigetén, ahol a nyomok szerint otthonosan berendezkedtek. Valószínűleg a 2013-as dunai árvízkor települtek át ide egy csatorna mentén, mert feltételezett korábbi lakhelyükön, a közelben lévő Koppánymonostori holtágban túl nagy vízállások uralkodtak.

Jelentős növekedés látszik India tigris populációjában. Az elmúlt évtizedben a számok egyértelmű növekedést mutatnak: a 2006-os 1411-ről 2010-re 1706-ra, míg 2014-re 2226 egyedre gyarapodott a tigrisek száma.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre jobban fenyegetik a Duna élővilágban és természeti erőforrásokban is gazdag torkolatvidékét. A WWF szakértői már három éve dolgoznak a páratlan élővilágnak otthont adó deltavidék állapotának javításán, amely a helyi közösség megélhetését is segíti.

A WWF kétévente készíti el az Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report), melyben a földi élet állapotáról számol be. Az idei jelentés legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben. A vadon élő állatok eltűnése rávilágít arra, hogy azonnali cselekvésre van szükség a bolygó fenntartható jövőjéhez.

Egyre több esetben mutatkozik meg, hogy a természetvédelmi ágazat nem képes megfelelően működni a Vidékfejlesztési Minisztérium keretei között. Ennek következménye, hogy a Magyarország Alaptörvényében lefektetett alapelvek: a biológiai sokféleség, a vizek, talajok és erdők védelme nem érvényesül kellőképpen - írja a WWF Magyarország közleménye. A szervezet felveti annak szükségét, hogy a természet- és környezetvédelem számára ismét önálló minisztériumot hozzon létre az új Kormány.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete online faültetési akcióba kezdett: a Million Trees Project keretében létrehozott virtuális felületen bárki egyéniségéhez illő fát tervezhet, amelyért cserébe a szervezet vállalja, hogy elültet egy őshonos facsemetét budakeszi kertvárosi részén, Nagyszénászugon.

Az Európai Bizottság május 3-án közzétette az Unió régóta várt 2011-es Biodiverzitás Stratégiáját. A WWF szerint az EU új biodiverzitás politikája a jó szándék egyértelmű jele, azonban nincs meg benne az igazi erő a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására.

"Európában minden hatodik állást a környezet teremti" - hangoztatta Tony Long WWF-igazgató az ENSZ New York-i székhelyén tartott természetvédelmi konferencián szerdán.

A feltöltődés és eltűnés veszélye fenyegeti a mohácsi Szabadság-szigetet. A helyi önkormányzat partnereket keresett a természeti értékek megóvásához.