A Valuing Rivers ("A folyók értékelése") című jelentés - amelyet az idei Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra - rámutat: az a gyakorlat, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezáltal ugyanis a folyók további, rendkívül fontos "szolgáltatásainak" fennmaradását veszélyeztetjük - az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át az hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Azonban ha ezek megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket okozhatnak.

Világszerte kétmilliárd ember ivóvízkészlete származik közvetlenül a folyókból, valamint 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani. A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ a folyóvízzel történő öntözéstől, illetve évente legalább 12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, ami több tízmillió embert lát el élelemmel, megélhetést nyújtva a halászoknak is.

A nem megfelelő kezelés aláássa a gazdaságot

A jelentés rávilágít arra, hogy már most a világ GDP-jének 19 százaléka a vízbiztonságot tekintve magas vagy nagyon magas kockázatú vízgyűjtőkhöz köthető. Miközben már a vízgyűjtők elfeledett területei, a világ folyótorkolatai - mint például a Gangesz, az Indus, a Mekong, a Nílus vagy Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce deltája - is egyre süllyednek és zsugorodnak.

„A halászat összeomlása és az eltűnő folyótorkolatok csak két példa arra, milyen hatalmas járulékos károkhoz vezet, ha alulértékeljük a folyók jótékony hatásait” - mondta Stuart Orr, a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője. „Sürgősen át kell alakítani a folyók kezelésére irányuló nézeteinket, különben mind a gazdaságot, mind a fenntartható fejlődésre irányuló törekvéseket veszélybe sodorjuk” - tette hozzá.

Zsugorodó hazai árterek

"A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország területének közel 23%-át, összesen több mint 21.000 km2-t érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük alig 637 km2-re csökkent, ami 90% feletti pusztulást jelent. Ezzel egyidejűleg a természeti kincsek és adottságok is jelentősen zsugorodtak: drasztikusan csökkent például a halak és a folyókhoz kötődő madarak száma, a legeltetés, a kaszálás, az ártéri gyümölcsösök gazdasági jelentősége pedig szinte megszűnt" - mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

A közelmúltban tapasztalt hőség miatt a hét végén a Duna öt szakaszon (Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján) is rekordalacsonyan állt, csak 48 centiméter volt folyó vízállása. Az alacsony vízállás miatt a napokban a dunai hajózásban is fennakadások voltak, Budapesten és Bécsben a turistahajók nem indulhattak el, sok esetben autóbusszal szállították a turistákat.