Megjelent az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitási Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégia. A két dokumentum jól illeszkedik az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretébe.
Többet adni, mint elvenni
Az európai Zöld Megállapodás célja egy olyan gazdasági és gazdaságélénkítési modell létrehozása, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. Ez azonban nem pusztán erkölcsi kötelezettségünk, hanem Európa jól felfogott gazdasági érdeke is. Fel kell ismerni, hogy csak a természetet gazdagítva gazdagodhatunk. Az EU biodiverzitási stratégiája és a Termőföldtől az asztalig stratégia ebben a szellemiségben íródott, és Magyarországnak különösen jó adottságai vannak ahhoz, hogy kihasználjuk azokat a gazdasági lehetőségeket, melyek a stratégiákban megfogalmazódnak – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A két stratégia a meglévő uniós és tagállami szabályozásokra épít, mégis új korszakot nyithat az élővilág védelmében, mivel a biológiai sokféleségre olyan erőforrásként tekint, amely az emberi életminőség javulásának és a gazdasági fellendülésnek a motorja. Ezeknek a célkitűzéseknek a koronavírus-járvány különös aktualitást ad, és a stratégiák az egészséges környezetet és minőségi élelmiszertermelést központba állítva reagálnak is az új kihívásokra – a természet ellenálló képességére alapozott megoldásokat kínálnak a hasonló jellegű katasztrófák megelőzése, hatásaik mérséklése érdekében. Emellett a természetvédelem és az agrárium feladatát is újrafogalmazzák: már nem elég pusztán az élőlények önmagukért való védelme és a mennyiségre törekvő élelmiszer-előállítás, a két ágazatnak ugyanis együtt kiemelkedő szerepe van a jelen és jövő generációk egészséges környezetének, élelmiszerbiztonságának és jóllétének megalapozásában.
Ez így nem fenntartható
Elemzések sora bizonyítja, hogy a nagyüzemi, intenzív tájhasználat jelenlegi formájában nem fenntartható, a termelékenység folyamatos csökkenését váltja ki a talajok és az élővilág pusztítása, a felszíni vizek elvezetése és a talajvíz szennyezése révén. Egyes becslések szerint Európában naponta 275 hektár talaj megy tönkre, és átlagosan 17-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy regenerálódik. Ez alól hazánk sem kivétel: a SZIE kutatása szerint a talajromlás miatt egyes élelmiszernövények – például a kukorica, burgonya, sárgarépa – ásványianyag-tartalma az 1970-es évek óta több mint 70%-kal csökkent. Az intenzív területhasználat árát a termékenység csökkenésén túl az élővilág is megfizeti: Magyarország természetes élőhelyeinek több mint 85%-a leromlott állapotban van.
A most megjelent EU-stratégiák a gazdasági stabilitás érdekeit szem előtt tartva ezeknek a környezeti problémáknak a kezelésére adhatnak választ. A Biodiverzitás Stratégia a védett területek állapotának javításán túl kiemelt figyelmet fordít az olyan élőhelyek helyreállítására, amelyek a szén-dioxid megkötésében, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében szerepet játszanak. Ez Magyarországon különösen fontos, hiszen az árvizek és aszályok mérséklésének egyik kulcsa lehet az egykori árterek és vizesélőhelyek helyreállítása. A „Termőföldtől az asztalig” stratégiában is nagy hangsúlyt kap a mezőgazdasági területek kezelése, melyek 10%-án a természeti rendszerek helyreállítását, a beporzók újbóli megtelepedését kell segíteni, a biogazdálkodás részesedését 25%-ra kell emelni, az egyéb agrárterületeken pedig a növényvédő szerek használatát felére kell csökkenteni.
A fent kiragadott célok önmagukban talán túl ambiciózusnak tűnhetnek, azonban a két dokumentum gazdasági számításokkal és tanulmányokkal támasztja alá, hogy ezek a változások összességében igen jelentős gazdasági haszonnal járnak, mivel környezeti kockázatok miatt bekövetkező termelés kiesést előznek meg. Mindemellett ha létrejönnek a Zöld Megállapodáshoz kötődő gazdasági ösztönzők – mint a Közös Agrárpolitika szerkezetének megújulása vagy a zöld beszerzési és hitelezési rendszer támogatása –, máris kedvező feltételekkel lehet belevágni a zöld gazdasági megújulásba.
A nyugat-európai államokhoz képest Magyarország természeti értékekben jelenleg még gazdag, miközben az ország közel felét kitevő szántóföldmennyiséggel is rendelkezik: ezért óriási előnnyel indulhat a fenntartható tájgazdálkodásban. Ehhez azonban világosan látnunk kell a Green Dealben rejlő lehetőségeket és tudnunk kell élni azokkal.
