A 2008-es válság idején a kimutatások szerint a cégek a leggyakrabban a rendezvényeiken spóroltak – vagyis nem szerveztek találkozókat az ügyfelekkel, a jó partnerekkel. (Valószínűleg jó döntés – inkább mondjuk le a rendezvényről, ha nem tudjuk a céghez méltó színvonalon megszervezni.)
Ahhoz, hogy átvészeljék a válságot, sokan a bérmunkások arányát csökkentették, illetve egyéb, olyan napi költségeken is erősen húztak, mint például az eszközbeszerzés. Egy felmérés szerint az egyik legsúlyosabban megnyirbált területek a képzések és a fejlesztések voltak, a cégek majd fele csökkentette ez irányú kiadásait. Pedig a szakértők szerint ezeken, a lehetőségekhez mérten, nem szabad spórolni, mert azzal a sikeres jövőt kockáztatjuk.
Bérek
Az első és legérzékenyebb pont a bérezés kérdése. Sok szakértő szerint racionalizálni, ésszerűsíteni lehet, de a drasztikus csökkentés, az átlag alatti bérezés nem jelent jót a cég életében. Átlag alatti fizetéssel biztosan nem tudjuk hosszútávon megtartani a jó, vagy kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó munkatársainkat. Ha csak minimális a lemorzsolódás egy cégnél emiatt, az még beleférhet, ám ha hosszú hónapokon keresztül tömegesen mondanak fel a húzóembereink, érdemes stratégiát váltanunk. Annál is inkább, mert az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a megfelelő fizetés már alapfeltétel ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen megfelelő munkaerőt találni. (És még csak utána jönnek az egyéb feltételek.)
Ha folyamatosan új munkatársakat kell betanítanunk, az rengeteg időt és pénzt jelent, hiszen valaki ezzel tölti majd a munkaidejét, ráadásul a kezdő kolléga biztos, hogy nem úgy dolgozik majd, mint a legjobb öreg rókák. Ha folyamatosan újak jönnek, a lojalitás apró csírája sem fog kialakulni, a csapategységet már nem is említve. A hosszú távú, hatékony munkavégzést kockáztatjuk, és lehet, hogy rövid távon jelentős összeget takarítunk meg, de hosszútávon sokat veszítünk. Egy korrekt bérezéssel elégedett munkatársakat nyerünk, de ne feledjük, hogy ami tíz éve korrekt volt, ma már messze nem az, az arányos emelés az elismerés egy formája.
Kiszervezés
Ha költségcsökkentésről van szó, a céges tízes listán biztosan szerepel az outsourcing is. Ez a méltán népszerű költségcsökkentési módszer valóban hatékonyan működhet bizonyos területeken, mint például a pénzügy, az értékesítés és HR, ám itt is az ésszerűség legyen a fő jelszavunk. Mindenképpen vizsgáljuk meg a külsős céget, a megbízhatóság, a referencia nagyon fontos. Hiszen, említve egy másik népszerű területet, a biztonsági szolgálatot, ha nem végzik jól a dolgát a megbízott cég, és például a gyártóegységünktől „kiszivárog” az áru, sokat veszítünk. De például a hanyag könyvelőcég is jelentős felesleges, elfolyó kiadást generálhat hosszútávon.
Bár vonzó lehet az összeg, amit első látásra megtakaríthatunk, ha bizonyos területeken az alkalmazottal járó terhek, járulékok helyett csak egy szolgáltatási díjat kell havonta kifizetni, érdemes mérlegelni, mit veszíthetünk azzal, ha egy szolgáltatónak csak egy vagyunk a sok egyforma ügyfél közül ahelyett, hogy valaki teljes odaadással csak a mi cégünk marketingjén, biztonságán vagy épp legjobb adózási módjainak felkutatásán dolgozik.
Képzések
Ha a képzéseket és a fejlesztést „vágjuk meg”, hogy megtakarítsunk egy kis tőkét a cégnek, valójában a jövőn spórolunk – ez pedig biztos, hogy nem jó ötlet. A képzések nem kellene, hogy luxuskiadásnak minősüljenek a szakértők szerint. Tekintsük egyfajta befektetésnek, a fejlődés, a továbblépés lehetőségének. Vegyünk példát a multikról, amelyek komoly képzési stratégiákkal rendelkeznek – és nem jellemző rájuk, hogy olyasmire költenének, aminek nem látják biztosítva a megtérülését. HR szakemberek szerint a tréningeknek köszönhetően az új technológiák megismerése mellett a megszervezett tudás hasznosításán kívül a kollégák sokkal motiváltabbakká válnak. És valljuk be, mindkettő igen hasznos a cégnek.
A képzésekre egyébként pályázati támogatást is igénybe vehetünk, a 2014 – 2020-as időszakra 33,9 milliárd forintot tervezett be munkahelyi képzésekre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az uniós forrásból 11,3 milliárd jut a nagyvállalatoknak, de a kicsik se maradnak le, sőt, ők kétszer akkora összegre, mintegy 22,6 milliárd keretösszegre pályázhatnak. Az előzetes ígéretek szerint a nyáron elkészülhet a pályázati felhívás, és a támogatható képzések összeállítása is ekkor történik.