Nagy baj, ha a főnök mindent jobban tud

A jó főnököt az mutatja meg, hogy mit képes kihozni az embereiből. A cég érdekében a saját hiúságát alá kell rendelnie az alkalmazottakénak - mondta a Piac & Profit által szervezett Cégvezetői Csúcs konferencián Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki igazán tudja, hogyan fejleszthet igazán nagy céget egy vezető.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Engem egy csalódás vezetett a vállalkozói létbe, ami az első munkahelyemen ért. 1973-ban, ez előtt a hely előtt az addigi vezetőim – a szüleim, a tanáraim – örültek, ha valamiben jó voltam, ha sikereket értem el. A munkahelyemen viszont azzal szembesültem, hogy ha kiemelkedtem valamiben, akkor csak még inkább elnyomnak. Akkor jöttem rá, hogy miért csak a magántulajdonú gazdaság működik:  mert az állami tulajdon esetén a vezetőnek nincs mása, mint az állása, amit természetes önzéssel véd” – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Piac & Profit által szervezett Cégvezetői Csúcs konferencián tartott előadásában.

A magántulajdonú gazdaság a természetes önzést a közös siker iránti érdekre, a legjobbak kiválasztására tudja váltani – mondta a sikeres üzletember – mivel a tulajdonosnak érdeke a legjobbakat megtalálni és fejleszteni.

„Amikor megalapítottam a vállalkozásomat, a célom az volt, hogy megtaláljam a magamnál jobb embereket és lehetőségeket adjak nekik” – fogalmazott.

Egy jó vezető soha nem arra büszke, amit ő elért, hanem arra, amit az alkalmazottai a segítségével létrehoztak.
Egy jó munkatárs akkor boldog, amikor megcsinál valamit és azt elismerik. Egy jó vezető soha nem arra büszke, amit ő elért, hanem arra, amit az alkalmazottai a segítségével létrehoztak. A legértékesebb nem a vezető, hanem a munkatársak, akik elvégzik a munkát – tette hozzá, kiegészítve egy történettel, miszerint Steve Jobsnak egyszer azt vetette a szemére alapító társa Steve Wozniak, hogy nem ő csinált semmit a cégben. Nem mérnök, nem ő csinálta meg a marketinget, sem semmi mást. Jobs azt válaszolta: a zenész a hangszerén játszik, én viszont a zenekaron.

Éppen ez az, amire a jó vezető képes – mondta Bojár -, hogy kihozza az emberekből, ami bennük van. Az mutatja meg a képességeit, hogy mennyire magas színvonalat képes kihozni az embereiből – hangsúlyozta.

Katonák kellenek

„Én mindig hősöket akartam felvenni, egy nagy cégben már ez sem megy. A sok zseni zavarja egymást, szükség van katonákra, akik megbízhatóan elvégzik a rájuk bízott feladatot.”

Az elemző akkor boldog, ha megérti a világot, a vezető akkor, ha megváltoztatja. Nálunk semmit nem én találtam ki! Átvertem a cégen azt, hogy megvalósítsuk mások ötleteteket. Ha valaki nagyon okos, akkor túl sokat gondolkodik és nem lép! A vezető nem  lehet túl okoskodó, inkább lépnie kell – ahogy Madách mondta, „a tett halála az okoskodás”. Egy vezetőnek szüksége van némi vakságra is, hinnie kell a lehetetlenben és ha hisz benne, akkor a lehetetlen megtörténik - mondta Bojár.

Bojár Gábor
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

 

Jogok és kötelezettségek

„A vezető joga a végső döntés joga, de ezzel együtt jár a meghallgatás kötelezettsége. A munkatársakat meg kell hallgatni és azután hozni döntést. Ha egyetértés van, nyilván könnyű konszenzussal döntést hozni. Ha eltérnek a vélemények, akkor nem az a vezető feladata, hogy meggyőzze a többieket, hogy hülyék, hanem, hogy meggyőzze őket, hogy megértette és tudomásul vette a véleményüket” - mondta Bojár.

A vélemények meghallgatása után a döntést persze a vezetőnek kell meghoznia. Sok esetben érdemes lehet elfogadni a kollégák véleményét, mert lehet jobb, amit ők mondanak, de az is lehet, hogy egy kicsivel rosszabb, de elkötelezettebben végzik el, ha a saját döntésük alapján kapják meg a munkát. Természetesen a vezető döntési felelőssége miatt elképzelhető, hogy a kollégák véleményével ellentétesen dönt. Ez esetben viszont kiemelten fontos, hogy el kell magyarázni a döntést, mert ha a kollégák érzik, hogy meghallgatták és értik az érveiket, a vezető eltérő döntéseit is elfogadják – hangsúlyozta Bojár Gábor.

A főnököt nem csak szabad kritizálni, hanem kifejezetten érdem
A kritika ösztönzése

„Egy idő után én már nem programoztam, mert nálam sokkal jobb programozók voltak már a cégben. Nálam az értékesítés maradt, amiben jó vagyok. Mindig a legfrissebb verziót, vittem, amiben lehettek bug-ok. Volt is, hatalmas botrányt csaptam. Egy új kolléga azt mondta, Gábor, lehet, hogy igazad van, de ezt a hangnemet kikérjük magunknak. Másnap kineveztem a fejlesztők vezetőjévé” – mesélte a Graphisoft alapítója, hangsúlyozva, a főnököt nem csak szabad kritizálni, hanem kifejezetten érdem. Steve Jobs minden évben külön jutalmat adott annak, aki a legjobban kritizálta.

A főnök nem mindenhez ért részletesen. Ha nagyon ért valamihez, az baj. Nem az a feladata, hogy a legjobb legyen valamilyen szakterületen, hanem az, hogy mindenhez értsen egy kicsit és átlássa a részeket. Ha valamihez mégis nagyon ért, azt próbálja meg inkább elrejteni mondta Bojár, aki véleményét egy konkrét sztorival is alátámasztotta.

„Amikor a cég megnőtt, szükség volt egy profi pénzügyi vezetőre – nekem nincs gazdasági végzettségem. Felvettünk egy remek vezetőt, de a számokat én ösztönösen jobban éreztem. Elkövettem azt a hibát, hogy ezt nem rejtettem véka alá. Megaláztam azzal, hogy mindig bebizonyítottam, hogy én tudom jobban. Fel is mondott végül. Egy titkárnőt is elvesztettem úgy, hogy túl sokat javítottam a munkáját, ezért nem érezte a felelősséget és nem is teljesített jól. Meg kell találni az optimális mértéket, hogy mennyire javítjuk az alkalmazottakat ahhoz, hogy ne nullázzuk le a motivációt.”

A saját hiúságunkat alá kell rendelni az alkalmazottak hiúságának a cég érdekében
A saját hiúságunkat alá kell rendelni az alkalmazottak hiúságának a cég érdekében – mondja.

A növekedés fájdalmai

Az első lépés egy cég életében nagyjából 50 alkalmazottnál történik, amikor a főnök már nem látja át minden ember munkáját. Ilyenkor kell tudni nagyobb felelősséget adni a középvezetőknek. Gyakori hiba, hogy a vezető olyan középvezetőket keres, akik olyanok, mint ő maga. Nem jó, ha a középvezető azt próbálja kitalálni, hogy hogy döntött volna a vezető. Ez nem lesz sikeres. El kell fogadni, hogy sokféle ember, sokféle jó döntés létezik. Ez a sokszínűség javára válik a cégnek.

A következő lépcső a nagyjából 300 fős alkalmazotti létszámnál következik be – itt a legtöbb cég esetében az alapító át kell, hogy adja a vezetést egy erre alkalmasabb embernek, mert más képességekre van szükség, mint egy növekvő kisvállalat esetében – osztja meg tapasztalatait Bojár.

„Egy kis cég gyorsan tud irányt váltani, olyan, mint egy motorcsónak. Egy anyahajó esetén ezt nem lehet megtenni, mert ha olyan gyorsan próbáljuk eltekerni a kormányt, akkor az eltörik. Sokkal fontosabb az előre tervezés, sokkal kevesebb helye van az intuícióknak, ezt a nagy szervezetek ezt nem képesek kezelni.” Ő maga ezért döntött ő úgy, hogy lemond a vezetésről és a cég fejlődése érdekében átadja a kormányt.

Sportot lehet űzni a dicséretből
A KFC és a Pizza Hut anyavállalatának vezetője valóságos sporttá tette annak kimutatását, hogy megbecsüli az alkalmazottai munkáját. Egy 1994-es értekezlet és egy pityergő alkalmazott esete adott életre szóló leckét neki.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo