Kép: PP Archív

Mi a fedezetelvonó szerződés?

Fedezetelvonó szerződésnek nevezi a Polgári Törvénykönyv az olyan ügyeltet, amellyel valaki a tartozásának fedezetéül szolgáló vagyonát részben vagy teljesen elvonja. Ebben az esetben tehát az adós egy harmadik személlyel hoz létre olyan ügyletet, ami ahhoz vezet, hogy tartozásának vagyoni fedezete megszűnik. Tipikusan ilyen eset, amikor az adósságba keveredett személy a nevén lévő ingatlant, gépjárművet átíratja rokonaira vagy más személyekre azért, hogy a végrehajtási eljárásban ezeket ne lehessen értékesíteni.

A legtipikusabb fedezetelvonó szerződések tehát azok, amikor az adós vagyonából ténylegesen kikerül az adott vagyontárgy, pl. adásvétel, ajándékozás útján. Azonban fedezetelvonás megvalósulhat másfajta ügylettel is, például a vagyontárgya a harmadik fél részére való zálogjog alapításával, hiszen a zálogjoggal rendelkező harmadik fél az esetleges végrehajtás során meg fogja előzni a többi jogosultat.

Rosszhiszeműen kötött ügylet

A fedezetelvonó ügylet lehet ingyenes (pl. ajándékozás) vagy történhet ellenszolgáltatás fejében, amely esetben az adós ellenértéket kap attól akivel az ügyletet köti (pl. adásvétel).

Abban az esetben, ha az adós és a vele szerződő fél közötti szerződés ingyenes volt, és ezzel a szerződéssel a harmadik személy követelésének fedezetét elvonták, ez fedezetelvonó szerződésnek minősül, függetlenül attól, hogy a szerző fél a fedezet elvonási célról tudott-e.

Abban az esetben, ha az ügyletben ellenérték is szerepelt, a szerződést csak akkor lehet fedezetelvonó jellegűnek tekinteni, ha a vagyont szerző fél rosszhiszemű volt. Rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha az adóssal szerződő személy tudott arról, hogy a szerződést más személy felé fennálló tartozás fedezetének elvonása miatt kötik. A törvény szerint bizonyos esetekben vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, például olyan esetben, ha valaki hozzátartozójával vagy olyan céggel köt ilyen szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik. Ez azért fontos, mert ez esetben a vagyont megszerzőnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű.

(Azért, hogy elmondhassuk, mindent megtettünk azért, hogy bebiztosítsuk magunkat amikor megállapodást kötünk valakivel, először is fontos, hogy informálódjunk előre a jövőbeni partnerről. Hogy ezt hogyan tehetjük, arról itt olvashat bővebben. Az új Polgári Törvénykönyv egyébként a követeléskezelésben is jelentős változásokat hozott, például ráutaló magatartással is elismerhető a tartozás.)

Természetesen a fedezetelvonó szerződés szabályai nem jelentik azt, hogy, ha tartozásunk van, akkor nem adhatjuk el semminket, nem ajándékozhatunk. Ha az ügyletre nem rosszhiszeműen kerül sor, a szerző fél jóhiszemű volt, akkor nem lehet szó fedezetelvonásról. Még abban az esetben sem fedezetelvonó egy szerződés, ha e cél egyértelműnek látszik, azonban az adósnak van más olyan vagyona, ami megfelelő fedezetet biztosít a tartozásra.

A fedezetelvonó szerződés következménye

Ha egy ügyletről beigazolódik, hogy fedezetvonó jellegű volt, akkor ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügylettel vagyont szerző fél köteles eltűrni, hogy a követelést az általa rosszhiszeműen megszerzett vagyonból behajtsák (pl. árverés útján). Ha pedig időközben e személy már további fedezetelvonási céllal továbbadta a vagyontárgyat, akkor a vagyontárgy értékéig egyéb vagyonával is felel a tartozásért. Az a személy pedig, aki e további ügylettel megszerezte a vagyontárgyat, szintén köteles tűrni a behajtást, ha maga is ingyenesen szerezte a vagyontárgyat, vagy pedig az ügylet során rosszhiszemű volt.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda