Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló reprezentatív K&H kkv bizalmi index az előző negyedévi növekedéssel ellentétben enyhe, 3 pontos csökkenést mutat, így jelenleg mínusz 35 ponton áll. A 10 pontos munkahelyvédelmi terv ismertetése előtt készült felmérés eredménye alapján a kissé pesszimista várakozások főként a vállalati hitelkamatok várt emelkedésével, valamint a versenyhelyzet megítélésének romlásával magyarázható. A válaszadó cégek árbevételi várakozásai is romlottak, amit a K&H szakértői azzal magyaráznak, hogy a lakosság megtakarítási állománya a végtörlesztés miatt nagymértékben csökkent. A fogyasztás így továbbra is stagnál, a lakossági bizalom pedig nehezen mozdul el a mélypontról.
– A hitelpiac szűkülése érezhetően negatív hatással van a vállalkozásokra, ez indokolhatja a vállalati hitelkamatok negatív várakozásait. A közterhekkel kapcsolatos várakozások ugyan javuló irányvonalat mutatnak, ennek ellenére a részindex még mindig a legalacsonyabb, mínusz 58 pont – elemezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Az agrárcégek optimisták
A gazdaságpolitika, a közterhek és az EU-val kapcsolatos várakozások az előző negyedévhez hasonlóan pozitív irányba mozdultak el. Az európai uniós pályázatoknál megfigyelhető optimista hozzáállás leginkább a mezőgazdasági cégeket érinti, míg a többi ágazat – ipar, szolgáltatás, kereskedelem – képviselői egyértelműen negatívabban látják a pályázati forrásokhoz való hozzájutás esélyeit, közülük is leginkább a szolgáltató cégek vezetői ítélik nehéznek a pályázati források lehívását.
– Az ágazatok közül az előző negyedévhez hasonlóan most is a mezőgazdasági vállalkozások derűlátóbbak a következő egy év várakozásait illetően, miközben a kereskedelmi cégek várakozásai fordultak leginkább negatív irányba. A szolgáltató és ipari cégeknél leginkább az eddigi, nem túl optimista hangulat stagnálása tapasztalható. Az árbevétel szempontjából továbbra is a mikrocégek a legpesszimistábbak (-40 pont), de a kisvállalkozások hangulata is jelentősen romlott, így jelenleg már ez a kör is hasonló szinten áll (-32 pont) – tette hozzá Németh László.
Nem fognak nőni a vállalati beruházások
A K&H szakértői szerint az elmúlt félévben sem nőttek és az év második felében sem fognak bővülni a vállalati beruházások. A helyzet nem új: 2008 óta jellemzően csökken a cégek beruházási hiteligénye.
– Jelenleg egyértelműen a refinanszírozott hitelek a legnépszerűbbek, amelyek a normál piaci kamatozású hiteleknél 1,5-2 százalékkal alacsonyabb kamaton kínálnak euró vagy forint hitelt – jellemezte a hazai vállalati finanszírozás jelenlegi helyzetét Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője, aki szerint jellemzően rövid lejáratú forgóeszköz hitelért folyamodnak a vállalatok. Ez a forrás a normál üzletmenetük, termelésük finanszírozásához szükséges.
A legnépszerűbb ilyen típusú termékek az Eximbank és az EIB által refinanszírozott euró hitelek a bankár tapasztalatai alapján. Szintén a vállalatok tőkéhez jutását segíti az NFŰ által elindított új program, a KHG (Kombinált Hitel Garanciával). Ezt a konstrukciót azzal a céllal hozták létre, hogy a pályázati forrás mellett bankhitelt is igénylő projektek elbírálása gyorsabban megtörténjen. A folyamat abban tér el a normál pályázati eljárásrendtől, hogy a vállalat a pályázati anyagot és a banki hitelkérelmet egyszerre nyújtja be a banknak, majd a pozitív hitelbírálatot követően a bank küldi tovább a pályázatot a MAG Zrt.-nek és az NFÜ-nek.
– A projektek, beruházások finanszírozásához azonban a fent említett kedvező konstrukciók létrejötte mellett az is szükséges, hogy a bank lássa, a felvett hitel a vállalat bevételeiből visszafizethető, illetve a banki hitel mellett saját forrás is rendelkezésre áll. A hitelbírálatot segíteni tudja egy jól összeállított, részletes üzleti terv, amelynél fontos szempont, hogy az esetleges negatív irányú piaci mozgásokkal is kalkulál – jegyzi meg a szakértő.
Az eddigi szerény beruházási kedv ellenére az OTP Bank viszont úgy látja: van piaca a hosszú távú beruházási hiteleknek. A bank július elején 100 milliárd forint keretösszegű beruházási célú hitelpályázatot indított, igaz, főképp nagyvállalatoknak. A bank szakértői szerint az exportra termelők és az agrárvállalkozások lehetnek hitelképesek. A forrásról bővebben itt olvashat.
