A hőség és a lottóláz tartotta forrón a hangulatot júniusban: az ötös lottón halmozódó nyeremény ugyanis a hónap elejére elérte az ötmilliárd forintot, amikor valaki el is vitte a hatalmas nyereményt, és ezzel egy csapásra be is került a leggazdagabb 150 magyar közé. A milliárdosok klubjából azonban ugyanilyen könnyen ki is lehet kerülni, ha a nyertes nem gondolja át alaposan a lehetőségeit. Habár a nyeremény hatalmasnak tűnik, mégis könnyen el lehet herdálni. Igaz, a nyertesnek nemigen lesz gondja az adóhivatallal: a nyeremény címén kapott bevétel egésze jövedelemnek minősül, az adó mértéke pedig 16 százalék. Ezenkívül egyéb adófizetési kötelezettség nem merül fel a nyereménnyel kapcsolatban. (És a nyertesnek még a vagyonosodási vizsgálattól sem kell tartania.) A nyár első hőségriadójára sem kellett sokat várni, már június 11-én ki kellett hirdetni a riasztást. Erre azután még jó néhányszor sor került a nyáron, ami nem is csoda, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban készülhetünk hőhullámokra.
Adótörvények és költségvetés az év közepén
A kiszámíthatóság jegyében már az év közepén döntött az Országgyűlés a 2016. évi büdzséről. Az államháztartás központi alrendszerének 2016. évi bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban állapította meg a kormányzat. A parlament már korábban megszavazta a költségvetéshez kapcsolódó adótörvényeket is: ennek megfelelően jövőre a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. Mint azt korábban megírtuk, ez azonban azt is jelenti, hogy a béren kívüli juttatásokat is kevesebb adó terheli jövőre.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. Fontos változás továbbá, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény. (Mivel az áfával csalnak a legtöbbet, szakértők szerint az egészet úgy, ahogy van, meg kéne szüntetni.)
Itt nem állt meg a törvénygyár
Júniusban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezettek be (2016. január elsejétől), amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. Változott az egykulcsos társasági adóról és a reklámközvetítési tevékenységről rendelkező jogszabály is. A megszavazott törvény szerint 2016. január 1. helyett 2020. január 1-én vezetik be az egykulcsos társasági adót, és ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek megfizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban. Minimálbér bevezetését kezdeményezték a diákmunkánál is.
Pénznyerők és Balaton
A kormány júniusban az Európai Bíróságtól kapott egy maflást: a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – közölte az Európai Bíróság. Amennyiben a nemzeti jogalkotó olyan engedélyt von vissza, amely annak jogosultját valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítja fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi a jogosult számára az ahhoz való alkalmazkodás.
Ugyanakkor nem kegyelmezett az Orbán-kormány a balatoni boltosoknak, akik azt kérték, hogy legalább a nyári szezon két hónapjában tarthassanak nyitva az üzletek vasárnaponként. A válaszban azonban közölték: nyári szezonban sem kaphatnak felmentést a vasárnapi zárva tartás alól a balatoni boltosok.
Nagy lépés a környezetvédelemben
Óriási lépést tett a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 szervezet. Komoly védelmi előkészület mellett találkoztak a legfejlettebb ipari országok képviselői Bajoroszágban. Az alpesi kastélyt, ahol a nagyhatalmak gyülekeztek, ugyanis több ezer ellentüntető fogta körül, köztük civil és környezetvédelmi szervezetek aktivistái. Azonban a tiltakozás – amely egyébként végig békésen zajlott, hamar ujjongásba fordult át: az állam- és kormányfők ugyanis megállapodtak abban, hogy a decemberi párizsi klímacsúcson egy minden országra kötelező érvényű klímavédelmi megállapodást fognak szorgalmazni. Ugyanakkor Ferenc pápa is a klímamegállapodás mellé állt, a történelemben először a katolikus egyházfő enciklikában szólított fel a környezet védelmére és a Föld megmentésére.
