A 2015. november 1-én hatályba lépett új Közbeszerzési Törvény (Kbt.) sok szempontból változtatott a szabályokon és borította fel a korábbi rendszert. Mivel a beszerzések nagy része még mindig közbeszerzés (évente nagyságrendileg 2000 milliárd forintot költünk el közbeszerzésben), így ezek működése, szabályozása nagy hatással van a nemzetgazdaságra, a foglalkoztatása és számos, főként építőipari vállalkozásra is – mondta a közbeszerzési szabályok változásáról tartott workshop bevezetőjében Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója.
Mindaz, amivel most az új szabályozás kapcsán szembesülünk, az nagy mértékben az uniós jog által meghatározott, a törvény módosítására a 2014-es uniós irányelv átültetése miatt volt szükség – mondta el Dr. Kéri Zoltán, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti osztályának vezetője. A gyors reagálás oka, hogy a most beinduló támogatási időszak lehívásai minél eredményesebbek legyenek, a közbeszerzések is minél előbb elindulhassanak – így segítve a kormány azon célját, hogy jövő év közepére minden pályázat kiírásra kerüljön.
Az unió a szabályok átültetése után is folyamatosan ellenőrzi, hogy a magyar gyakorlat megfelel-e az uniós jogértelmezésnek. Szoros kontroll alatt vagyunk. 2014-ben került az NFÜ-től a Miniszterelnökséghez a közbeszerzések területe, azóta minden évben volt uniós ellenőrzés – mondta az osztályvezető. (Egyelőre a 2014-es audit jelentésre adott magyar válaszra adott választ várják, lassú az eljárás.) A magyar rendszer a 4-es skálán a 2-es besorolást (a második legjobbat) kapta. Ez azt jelenti, hogy a rendszer megfelelően működik, bizonyos területeken van szükség javításra, ami a Bizottságnál mindig szigorítást jelent.
Az új jogszabály készítésekor – melynek során, hangsúlyozta a minisztériumi szakember, társadalmi egyeztetés is történt – fontos szempont volt a rendszer átláthatóságának növelése, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a meghirdetett közbeszerzések, könnyen lehessen információt szerezni a piaci szereplőknek a lehetőségekről. A transzparenciát szolgálja, hogy az egyébként kötelezően 3 ajánlatosról 4 ajánlatosra változtatott előírásban lecsökkent az az összeg (25 helyett 18 millióra, építőiparban 100 milliós becsült értékre), amely esetén már nyilvánosan közzé kell tenni a kiírást, és nem csak az alkalmasnak ítélteket felhívni pályázatra. Aktív együttműködés kezdődött a Gazdasági Versenyhivatallal, ez segít abban, hogy a kartell gyanús ügyleteket ki lehessen vizsgálni, amire egyébként a közbeszerzési ellenőrző szervnek nincs módja. (Ezzel kapcsolatban ld. még keretes írásunkat.) Változás az is, hogy az ajánlatok tartalma nyilvánossá vált, látható, kik indultak, mely pályázatok lettek érvényesek és érvénytelenek és milyen okból. Cél volt a közbeszerzési döntő biztosok függetlenségének erősítése is, szigorú összeférhetetlenségi szabályok kerültek be az induló cégek esetében.
A szerződések teljesítésének módosításának szabályai is szigorodtak, ez új ellenőrzési irányként került be a törvénybe. A korábbi ciklusban szinte nem volt olyan közbeszerzés, ami árban, műszaki tartalomban módosítás nélkül megvalósult volna – mondta a Kemény Péter ÉVOSZ közbeszerzési bizottság elnöke, most az a cél, hogy ez megváltozzon. A módosítások alapvetően előkészítési hibákból adódtak – ilyen nem lehetne az EU szerint – vagy előre nem látható körülmény miatt történetek– itt pedig kevés lehet olyan, amit jogosnak elfogadnak.
Fontos cél volt az új törvény megalkotása során a kkv-k kedvezőbb helyzetbe hozása – mondta a minisztériumi osztályvezető. Hozzátette, bár a közbeszerzés éppen az átláthatóság fontos követelménye miatt mindig adminisztratív dolog lesz cél, hogy ezt a lehető leginkább visszaszorítsák. Az adminisztrációs kötelezettség most inkább az ajánlatkérőkre tolódik, az ajánlattevők – köztük a kkv-k- számára igyekeztek minimálisra szorítani az adminisztratív terheket. A kkv-kat segíti, hogy a jogorvoslati díjat a felére csökkent, az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés könnyebb egy kisebb cégnek is. Lehetőség van rész-ajánlattételre is, ez szintén a kisebb cégeket segíti. Ha egy adott kiírásban erre nincs lehetőség, azt külön indokolni kell.
Fontos változás, hogy az új értékelési szempont rendszerben nem a legolcsóbb ajánlat nyer, hanem a lényegesen jobb műszaki megoldás. Ez a kkv-k számára is jó hír – mondta Dr. Kéri Zoltán. Egyetértett ezzel Kemény Péter is, aki hangsúlyozta, korábban több mint 80% esetében CSAK az ár számított. Ugyanakkor kérdés, hogy mit jelent a gyakorlatban az, hogy „minőségi követelmények” szerint kell elbírálni a pályázatokat. Nem minőségi kérdés például, hogy milyen határidőt ajánl valaki, vagy épp a bevállalt kötbér esetében. Ezeket kötelező minimalizálni, maximalizálni – mindenki vállalja ezeket az előírtakat. A legnagyobb probléma, hogy mik a minőségi értékelési kérdések, és hogy lehet azokban eredményesnek lenni? Az ÉVOSZ ehhez segédletet fog kiadni várhatóan egy hónapon belül.
Az új szabályok szerint könnyebben kerülhetnek be a minősített ajánlattevői jegyzékbe a közbeszerzési eljárásokon indulni kívánó kis- és középvállalkozások, miután a jogalkotó áprilisban díjmentessé tette a minősítés megszerzését az érintettek számára.
A nagyobb értékű közbeszerzési eljárásokban – különösen az építési beruházások esetében – a kiírók szinte kivétel nélkül megkövetelik a teljesítési vagy jól teljesítési biztosítékot. Azonban az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően már olyan garanciakonstrukció is elérhető a piacon, amelyet a kkv-k fedezet nélkül vehetnek igénybe, ezzel a mindennapi működéshez nélkülözhetetlen forrásokat szabadíthatnak fel – mondta el Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója. Mivel a közbeszerzési garanciára esetenként már az ajánlattétel időpontjában szükség van, biztonságos megoldást jelent, ha a vállalkozások már ekkor megfelelő garanciakerettel rendelkeznek. Ennek birtokában az előminősített vállalkozás gyorsan és kockázatmentesen tudja teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott biztosítéki követelményeket.
Az építőipar eredménye csökken, idén jelentősen csökken a szerződésállomány is – a félév végére nagyjából egyharmada lesz a tavalyinak. Ez okozza, hogy az építőipari termelés közel 20%-kal kevesebb az első félévi termelés a tavalyinál. A következő félévben is sok a kérdés, mert bár lesznek közbeszerzési kiírások, de mire abból kifizetés lesz, azt még a cégeknek likviditási gondokkal túl kell élnie.
A korábbi, az árversenyre építő rossz spirál eredménye többek között, hogy az építőipari munkások bére a korábbi átlagnál 33%-kal alacsonyabb – mondta az ÉVOSZ alelnöke, aki szerint az árverseny miatt a cégek korábban vállalhatatlanul alacsony árakba mentek bele, az utólagos módosításokban bízva. Az alacsony bérek pedig a szakemberek elvándorlásához és súlyos munkaerőhiányhoz vezettek. Az új rendszernek is vannak hibái, de korszerűbb mint az előző – tette hozzá.
A fő cél az előző ciklus végén az volt, hogy ne hagyjunk pénzt bent, ezért elhanyagolták az elkészítést, ami miatt tavaly nagyon lecsökkent a közbeszerzések száma. A következő hetekben-hónapokban igen nagy számú építőipari közbeszerzés jelenhet meg. Miközben komoly munkaerőhiány és súlyos likviditási problémák vannak, mivel ezelőtt jelentősen csökkentek a bevételek. Az új eljárásokban le kell tenni a biztosítékokat. Készülni kell, hogyan tud előállítani nagy mennyiségű bankgaranciát, hogyan tud akár hetek alatt több ajánlatot benyújtani, mert a következő hetek újabb két évre eldöntik az építőipari vállalkozások sorsát.
A kkv esélyeket ugyanakkor gyakorlatilag nullára redukálná a kormány azon ötlete, amely „tömbösített formában” írná ki a közbeszerzéseket. Az Európai Bizottság az ilyen kiírások leállítását kérte a magyar kormánytól.
Küzdelem a lánctartozások ellen
Az új Kbt. kiköti, hogy az alvállalkozók részvétele egy projektben maximum 50%-ot tehet ki. Ennek célja a beszerzések tisztítása volt, hogy az ajánlatkérő minden szervezetről tudjon, aki a teljesítésben részt vesz, pontosan követhető legyen, hogy mit végez az ajánlattevő. Az első félév tapasztalatai alapján az 50%-os arány azonban túlzónak tűnik. Az ok: a magyar építőipar szerkezete. Az építőipari tevékenységet végző cégek 90%-a 1-3 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, nem egészen 3% a 20 főnél nagyobb cég. 300 fő fölött összesen 27 cég alkalmaz fizikai munkásokat – mondta az ÉVOSZ képviselője. Tehát a szabály teljesítéséhez vagy nagyon nagy konzorciumoknak kell elindulnia, vagy a generál vállalkozó begyűjt minél többet – például anyag nélkül rendeli meg az alvállalkozótól a munkát, hogy az nála számolódjon stb. egyéb trükkök. A cél, hogy 30%-ra nyomják le, az ÉVOSZ véleménye szerint ezzel növekedhet az egyes közbeszerzési kiírásokra beérkező ajánlatok száma is, ami szintén kiemelt cél lenne.
A szabály korlátozza azt is, hogy egy alvállalkozó milyen arányban vehet igénybe további alvállalkozókat. Előírás, hogy csak olyan alvállalkozó vehet részt a projektben, aki be van jelentve az ajánlatkérőnek és akit az jóváhagyott. Ez az előírás eddig is megvolt, de senki nem ellenőrizte. Általában csak a közvetlen alvállalkozó jelent meg a szerződésekben. Az új törvény a szerződések ellenőrzését is előírja – mindazokat is, amelyek 2015. November 1-ig nem teljesültek, nem csak az utána kötötteket! Eddig 60 ellenőrzés volt, ebből 7 feljelentés és rengeteg egyéb hiba felderítése következett eddig. Sokszor voltak nem bejelentett alvállalkozók a láncolatban, többször olyan sub-alvállalkozók jelentek meg, amelyek offshore cégek voltak és nem volt magyarországi tevékenységük, olyan tanácsadó cégek, amelyek nem foglalkoznak ezzel a területtel. Az ellenőrzés ezeket költségvetési csalásnak ítélte meg. Ha nem azt szerelik be pl. ami szerepelt az ajánlatban, azokban az esetekben nem megfelelő teljesítésről van szó. Az ellenőrzés jogi, műszaki és pénzügyi területre is kiterjed, szükség esetén a NAV-ot is bevonják. Munkaterv szerint évi 80-100 ilyen ellenőrzést folytat le a hatóság, de emellett bárkinek az írásbeli bejelentése alapján elrendelhető a vizsgálat, így a cégeknek különösen fontos figyelnie a szerződésekre vonatkozó szabályok betartására.
Kemény Péter hangsúlyozta, a lánctartozások 2012-ben 450 milliárd forintos szintje után, idén januárra 200 milliárd forint alá csökkent a ki nem fizetett lánctartozások aránya. Ez még mindig nagy szám, de jelentős csökkenés.
Gondot okoz a gyakorlatban az alvállalkozók azonnali kifizetésével kapcsolatos szabály is, mondta a szakember. Korábban a generál vállalkozó akkor kaphatta meg a pénzét, ha nyilatkozott, hogy kifizette a (közvetlen) alvállalkozót, vagy megküldte a számlát az ajánlatkérőnek, aki közvetlenül kifizette azt. De nem neki szólt a számla! Az új rendszer szerint közvetlenül az ajánlatkérőnek kéne számlázni, ami a számviteli törvénnyel sincs összhangban. Dolgoznak a változtatáson és reméli – mondta Kemény, hogy nem a közbeszerzési törvényt fogják változtatni.
