2016. december 1-től módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet <118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet>, amelynek legmarkánsabb része, hogy 2 millió forint helyett 5 millió forint lett az előírt vagyoni biztosíték összege. A már működő munkaerő kölcsönző cégeknek 2017. február 28-ig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget, és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő kölcsönzőt törli a nyilvántartásból. (Más szigorítás is vonatkozik 2016. december 1-től a kölcsönzőkre.)
A kölcsönvevőknek is fontos figyelni
„Úgy tűnhet, mintha ez csak a kölcsönző cégeket érintő változás lenne, pedig a rendelet közvetve a kölcsönvevő munkáltatókat is érinti. Amennyiben egy munkaerő-kölcsönző nem igazolja február 28-ig a kormányhivatal felé a megemelt vagyoni biztosítékot, a nyilvántartásból törlésre kerül és nem lesz jogosult a munkavállalókat munkaerő kölcsönzés keretében átengedni a kölcsönvevő részére sem” – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.
A helyzetet fokozott gondossággal szükséges kezelni kölcsönvevői oldalon, – egészíti ki Máriás Attila - hiszen ha egy olyan cégtől „bérel” munkaerőt a munkáltató, mely eleve nem jogosult ezt a tevékenységet folytatni, egy adó vagy munkaügyi hatósági ellenőrzés során minősíthetik úgy, hogy a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő cég között áll fenn munkaviszony.
A módosítás várható eredménye, hogy jelentősen csökkenhet a munkaerő kölcsönzésével foglalkozó cégek száma. Egyrészt nehezebb lesz ilyen tevékenységre engedélyt szerezni, hiszen több mint kétszeresére emelt vagyoni biztosítékot kell egy letéti számlán tartani, másrészt a kormányhivatal által már nyilvántartásba vett és kölcsönzési jogosultsággal rendelkező cégek közül is minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nem tudják a megemelt vagyoni biztosítékot igazolni.
A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény, abból kerüljön kifizetésre. Felmerül a kérdés, hogy a megemelt 5 millió forint vajon elegendő összeg-e, amikor sok kis és közepes kölcsönző cég több száz, olykor ezer munkavállalót is foglalkoztat. „A munkavállalók oldaláról tekintve a dolgot talán szerencsésebb lenne például az előző év statisztikai létszámához igazítottan, valamilyen lépcsőzetes formában emelkedő, akár a jelenleginél nagyobb vagyoni biztosítékkal szabályozni a tevékenység indításának feltételét. Jelenleg egy 50 fős és egy 1000 fős kölcsönzötti létszámmal működő kölcsönbeadó egyaránt 5 millió forint vagyoni biztosítékot kell, hogy letegyen” – tette hozzá Máriás Attila.
Egy biztos, a munkaerő kölcsönzést igénybe vevő vállalatoknak mielőbb célszerű egy nyilatkozatot kérniük a munkaerő-kölcsönzőjüktől, hogy eleget tett a vagyoni biztosíték megváltozott szabályainak és azt leigazolta a kormányhivatal felé. E nélkül nem érdemes kölcsönzötteket fogadniuk az adott cégtől.
