„25 évvel ezelőtt a kínai termék az olcsó, rossz minőségű terméket jelentette, azonban ez alatt a negyedszázad alatt a kínai termékek már magas minőségben is kaphatók” – mondta Zhu Zili, a Budapesti Fashion Center ügyvezető igazgató-helyettese. A szakember szerint a kínai áruk a kilencvenes években a túlélést jelentették a volt keleti blokk országaiban, mivel az ipari-feldolgozóipari szektor összeomlása után csak ezek voltak megfizethetőek a népesség nagy részének a volt szovjet tagköztársaságok és a felbomlott Varsói Szerződés országaiban.
A Kínai–Magyar Üzleti Fórumról készült összefoglalónk első részét itt olvashatja!
„Ezért sok esetben a kínai termékek vették át a hazai termékek kiesésével kialakult űrt, például a cipők vagy más ruházati termékek területén” – hangsúlyozta Zhu Zili. A szakember szerint a kilencvenes évek nyitott magyar hozzáállása vezetett ahhoz a helyzethez, hogy hazánk a kínai termékek közép-kelet-európai elosztó központja lett. „A magyarok azt hiszik, hogy azért van itt annyi kínai termék, mert nekik akarják eladni, de a gyakorlatban innen látják el a kínai gyártók a környező országokat is” – mondta az ügyvezető igazgató-helyettes.
A kínai termékek egyik legnagyobb gondjaként említette, hogy sok közülük nem felel meg az európai minőségbiztosítási, garanciális szabályoknak, részben azért, mert a gyártók és a forgalmazók elmulasztják ezek bevizsgáltatását. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kínai szabványelőírások rendkívül szigorúak, ám sokszor eltérnek az európai szabályoktól.
Elmondta, hogy mind a gyártás, mind a szállítmányozás, mind a vám területén számolni kell késedelmekkel a Kínában megrendelt áruknál. „Egy megrendeléstől a leszállításig akár 3-4 hónap is eltelhet, így akár egy forgalmazó a szezonról is lemaradhat. Ezért időben előre kell tervezni a megrendeléseknél” – hangsúlyozta Zhu.
Sarkalatos pont a szállítás
A szállítmányozás a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok sarkalatos pontja. A forgalom ugyanis döntően tengeren történik, a Malakka-szoroson és a Szuezi-csatornán keresztül, délről kerülve meg Ázsiát, vagy a rövidebb útnak számító Északi-Jeges-tengeren át, amely viszont csak az év bizonyos szakaszaiban hajózható. „Van ugyan lehetőség légi szállításra is, de ezt csak a kisméretű, nagy értékű termékeknél éri meg” - mondta Fuchs András, a Ghibli Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
Kínából rendelni árut mindig kockázatos. „Nemcsak az a kockázat, hogy az áru mikor érkezik meg, hanem az is, hogy egyáltalán az lesz-e, amit megrendeltünk, márpedig ez a veszély mindig fennáll, hiszen amellett, hogy a szállítmányozás során is megsérülhet az áru, egy első kapcsolat, első megrendelés esetén előfordulhat, hogy nem megfelelő árut kapunk” – mondta a logisztikai szakértő.
Kockázatot jelentenek továbbá a kulturális különbségek. „Nemcsak Kínában tapasztalható ugyan, de ott is jellemző, hogy a gyártó akár szerződést is köt egy árura, amiről tudja, hogy nem fogja tudni időben legyártatni. Ezt az információt azonban a vevővel nem szívesen osztják meg: ezért fontos, hogy egy, a helyi nyelvet beszélőmunkatárs vagy partner segíthessen ilyen esetekben” – mondta Fuchs András.
Örvendetesen gyarapszik azoknak a magyar vállalatoknak a száma, akik a kínai piacon akarják megvetni a lábukat. Ugyanakkor sokan futnak bele szélhámosokba. „Ezért mindig le kell ellenőrizni a kiválasztott kínai céget: milyen a tulajdonosi háttere, be van-e jegyezve, mennyi a törzstőkéje” – mondta Wolf Csaba, a Deloitte Chinese Services Group vezető szakértője a Kínai–Magyar Üzleti Fórumon. Ezeket az adatokat egy nyilvános cégadatbázisból is be lehet szerezni, bár a kínainyelv-tudás nem hátrány ennek a kezelésénél. További biztosítékot jelenthet, ha a szerződést egy tapasztalt ügyvéd segítségével kötjük. „A kínai utakon is vannak szabályok, csak azt nem a lámpák szabályozzák, hanem a szokás. Ugyanez igaz az üzleti életre is. Ezért nem szabad sajnálni az időt, pénzt és energiát a megfelelő szakemberek megszerzésére” – hangsúlyozta a szakértő.
Kína a Világbank ranglistáján előkelő helyet foglal el abban a tekintetben, hogy jól behajthatók a szerződési kötelezettségek. Azonban ennek vannak fontos feltételei: egyrészt a szerződést kínai nyelven, kínai jog alatt kell kötni, és nem árt, ha személyesen írjuk alá, és hiteles fordítóval az aláírás előtt fordítást készíttetünk. A megrendelés csúszására kiköthetünk kötbért is, amit bírósági úton be is hajthatunk. „A kínai gyártó sokszor egy 20 napos megrendelési határidőre azt mondja: semmi gond. De ha berakunk egy napi ötszázalékos kötbért a szerződésbe, azonnal bevallja, hogy nem tudja teljesíteni ezt a vállalást” – mondta Tiborcz Attila, a YingKe Várnai Ügyvédi Iroda munkatársa. A szakember szerint ezért nagyon fontos a tervezés: ugyanakkor mindig lesznek előre nem látható akadályok, ezért mindig tartalékoljunk forrásokat a meglepetésekre.
Pénzt, paripát, fegyvert
Ma Magyarországon sokan szeretnének exportálni terméket Kínába, de arra kell rájöjjünk, hogy kevés a magyar áru, kevés olyan cég van, amely megfelelő mennyiségű, minőségű és folyamatosan biztosított terméke van. „Nagy öröm, hogy mehet a magyar sertéshús Kínába, csak legyen elég disznó” – fogalmazott Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint érdemesebb tudásátadással, technológiaexporttal foglalkozni, ennek most óriási a keletje. Az importáruk esetén külön felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon körültekintően válasszuk ki az üzleti partnerünket. „Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az első ígéretekre rábólintva kiválasztják a partnerüket, azután pedig évekig semmi sem történik” – mondta Forintos Róbert.
Kiemelte, hogy mind a minőségi, mind a mennyiségi átvételre is rendkívül ügyelni kell. „Amikor megrendeltük a terméket, akkor megadtuk a színkódját. A gyártó azonban nem olyan színűt küldött, azzal indokolva, hogy ez majdnem ugyanaz. Ezeket a csapdákat csak személyes ellenőrzéssel tudjuk elkerülni” – mondta az ügyvezető igazgató. Abba senki ne bízzon, hogy gyorsan végez Kínában: ha valaki üzletet akar kötni, akkor arra szánjon rá időt, pénzt, paripát, fegyvert. Fontos, hogy a megfelelő eszközöket, a megfelelő embereket rendeljék a céghez.
Mint az korábban megírtuk, a magyar vállalkozásokat több hazai intézmény is segíti a külpiacra lépésben, ám a kínai kereskedők is kezdenek szemet vetni Magyarországra, akár logisztikai partnerként, akár piacként. Logisztikai partnerként az országon átfutó kereskedelmi utak, a dunai szállítás lehetősége, illetve a nyugati és keleti piacok között betöltött híd szerep szolgál Magyarország előnyére. „A következő években ezekre az előnyökre alapozva egy speciális kereskedelmi zónát szeretnénk létrehozni, amely a kínai vállalatoknak szolgálhat kiindulópontként, illetve a magyar vállalkozóknak segítségként” - mondta Nagy Gábor László, a CECZ (Central European Trading and Logistic Cooperation Zone) marketing- és PR-igazgatója.
Ennek a kezdeményezésnek az egyik központja a budapesti ChinaMart. „Sajnos sokan plázának hisznek minket, pedig a funkciónk elsődlegesen nagykereskedelmi központ” – hangsúlyozta a marketingigazgató, aki szerint fontos célként tűzték ki maguk elé, hogy a top kínai márkákat bevezessék a magyar és a kínai piacra. „Ehhez keresünk olyan magyar vállalkozókat, akik velünk együttműködve forgalmaznák ezeknek a márkáknak a termékeit” – mondta. Erre a célra a CECZ és a Kínai Kereskedelmi Minisztérium közös kereskedelemfejlesztési alapot hozott létre, amelynek keretében a magyar vállalkozóknak a kínai üzleti partneren kívül logisztikai, raktározási és marketingszolgáltatásokat nyújtanak. „Ezenfelül finanszírozási segítséget is nyújtunk, az ügylet 70 százalékában tudunk segédkezet nyújtani banki termékeken keresztül” – emelte ki Nagy Gábor László.
Az őket magyar termékekkel megkereső vállalkozókat sem utasítják el: egyrészt piackutatást végeznek Kínában, másrészt segítenek eligazodni a kínai bürokratikus útvesztőben. „Egyetlen kritérium van, amelynek meg kell felelni, és ez a mennyiség. Csak elegendő mennyiséget, legalább egy városi piac lefedésére eleget kell szállítani, legyen az ásványvíz, bor, tea vagy bármilyen más termék” – mondta.
Nem lehetünk egyenrangú partnerek?
Egy tízmilliós magyar piac az Peking egyik kisebb kerülete – ez tény. Ha valaki Kínában szeretne gyártatni, akkor számoljon azzal, hogy soha nem leszünk egyenrangú partnerei egy kínai gyártó cégnek, mivel egyszerűen nem tudunk olyan mennyiséget megrendelni, amellyel komolyan vesznek. Még ha meg is rendeljük az árut, akkor is számolni kell a szállítási átfutási idővel, így már nem is biztos, hogy megéri ott gyártatni. „Azonban ha régiós piacként tekintünk a környezetünkre, akkor már egy magas vásárlóerejű, ötvenmilliós piac része vagyunk Közép-Európában, így érdemes nagyobban gondolkodni” – hangsúlyozta Bartal Attila, az ICON Electric Kft. ügyvezető igazgatója
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai gyártók jellemzően nem rendelkeznek készlettel a termékekből. „Megszokott, hogy 30 százalékos előleget kérnek, tudni kell, hogy ebből veszik meg az alapanyagot, és ha legyártatják, akkor kérik a fennmaradó hetvenet” – mondta a szakember, aki szerint számolni kell azzal is, hogy a kínai újév nem esik egybe az európai időszámítással. „Óriási a verseny a kínai piacon nemcsak az árakban, hanem a képzett munkaerőért is. Amikor a kínai munkás hazamegy újévkor, akkor a 75 százalékuk nem tér vissza korábbi munkahelyére. Ezért december-januárban nem érdemes árajánlatot kérni a kínai gyártóktól, mert úgyis csak ötölnek-hatolnak” – emelte ki a szakember.
A gondok ellenére véleménye szerint minden vállalkozónak, aki szeretne a külpiacokon fejlődni, ki kell mennie Kínába. „Sokat nem lehet bukni vele, legfeljebb egy repülőjegyet, meg a kinntartózkodás árát, de óriási lehetőségeket is lehet találni, és hatalmas nyereségre is szert tehetünk. Nem igaz, hogy csak rossz termék van Kínában, amikkel szép profitra lehet szert tenni. Viszont ezt csak személyesen lehet elérni. Ezt a cipőt fel kell venni, de ennek megvan a gyümölcse" – mondta az ügyvezető.
