A Drukka Startup Studio – amely fejlesztői csapatát folyamatosan bővíti fiatal tehetségekkel – 2015-ben csaknem 10 cég indulását támogatta, amelyek közül már 5 kapott ún. seed-befektetést (kb. 50-130 millió forint értékben). Jelenleg 8-10 kezdeti fázisban lévő startupot segítenek, és még az idén tervezik további 5-6 elindítását.

Dr. Takács Barnabás a Drukka CTO-ja 15 évet töltött az Egyesült Államokban, kutató-fejlesztőként, többek között virtuális valósággal, embermodellezéssel, orvosi alkalmazások fejlesztésével, hogy most magyar startupokat segítsen az áttörésben.

Kép:Flickr

Miért így?

A Drukka által használt un. startup factory modell lényege, hogy egy profi stúdió párhuzamosan több ötletet, induló vállalkozást alapít és próbál meg piaci sikerre vinni. A portfolióba bekerülő innovátortól a startup stúdió átveszi az üzlet működtetését, így ő valóban csak a tényleges fejlesztésre koncentrálhat. A modell jelentősen költséghatékonyabbá teszi a folyamatokat, vagyis több lehetőség van ötletek tesztelésére – és ha nem működnek, szükség esetén kidobására – amivel a befektető kockázata jelentősen csökkenthető.

„Adunk egy CEO-t, aki semmi mással nem foglalkozik, mint az adott projekt piacképessé tételével. Adunk fejlesztőt és a marketinget, és egyéb járulékos üzleti résztevékenységeket is átveszi a Drukka infrastruktúrája. Ilyen körülmények között az ötletnek 3-6 vagy kilenc hónap alatt kell bizonyítania, hogy működőképes. Ez a „pre-seed”, fázis a legelső lépés, ahol kevés emberrel egy év alatt akár tízszeres értéknövekedést is el lehet érni egy cégben, vagyis egy kis csapat munkája hatalmas hatást hozhat. A magvető tőke bevonásához működőképes prototípusra és üzleti modellre van szükség. A jó csapat nagyon fontos, a Szilikon völgy befektetői is sok esetben inkább csapatot vásárolnak az ötletek helyett” – mondja Takács Barnabás.

A CEO sok esetben nem az ötletgazda. Bár ezt sokan nehezen élik meg, ahhoz, hogy egy ötlet valóban fejlődni tudjon, muszáj elengedni – hangsúlyozza a szakértő. Sokszor végül egészen más kerül piacra, mint amit az alapító elképzel. A startupok nagy része nem az ötlet minőségén, hanem például a marketingen bukik el. Sok innovátor túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít az ötletének, pedig az eladható termékhez a csapat valamennyi tagjának munkájára szükség van.

Miért itt?

A startup stúdió célja többek között, hogy megmutassa, úgy is fel lehet építeni a nemzetközi piacon sikeres vállalkozásokat, hogy azok közben Magyarországon maradnak. Erre kiváló terepet kínál a VR, amelynek esetében az innovációnak nincsenek olyan külső feltételei, mint sok más esetben. Mivel például a helyszín mindegy, a cégek központja akár Magyarország is lehet, a piaci réseket pedig innen is remekül ki lehet szúrni Takács szerint. Hogy a dolog működik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Takács cége dolgozott az Éhezők viadala című hollywoodi kasszasiker moziban – itthonról. Másik stúdióhoz kötődő kiváló sikerpélda a Magyarországon készült, pilótáknak szánt Aero Glass okosszemüveg, amely nagy távolságra eső objektumokat, információkat terjeszt ki valósághűen, 3D mélységben a még belátható térre vetítve.

„A magyar mentalitásnak kétségtelenül megvannak a maga előnyei. Máshogy gondolkodunk, máshogy oldunk meg problémákat, hozzászoktunk, hogy szinte semmiből kell valamit létrehozni. A magyarokra általában jellemző az is, hogy kapásból több megoldást keresnek, ami ez esetben nagyon hasznos tulajdonság. A tengeren túli egyetemeken a gépezetbe tökéletesen illeszkedő „csavarokat” képeznek, legfeljebb a PhD-től elvárt a kreatív gondolkodás. Európa előnye, hogy ez itt másképp van. Plusz van egy fiatal, nem multicég-konform kör, akik akár kényszerből is innoválnak. Ugyanakkor hiányzik a kudarctűrés, ezen lenne mit fejleszteni – de a startup stúdió jelentette biztonságosabb környezet ebben is számít.”

Miért ezt?

A stúdió egyik kiemelt területe a virtuális valósághoz kapcsolódó innováció. „Pengeéles fókusszal” keresik azokat a területeket, ahol ezek a most nagyon népszerű technológiák valóban használható eszközzé válhatnak. Az AR és VR fejlesztések motorja jelenleg a játékipar, de épp ilyen fontos áttöréseket hozhatna a marketing, vagy éppen a HR területén – mondja Dr. Takács Barnabás.

„A marketingben a 360 fokos videók a már most is elérhető, nagyon hatékony technológiák közé tartoznak. Segítségükkel a vendégek, ügyfelek végigsétálhatnak például egy szálloda folyosóján, körülnézhetnek a szobában mielőtt foglalnának, vagy mondjuk a potenciális befektetőnek mutathatjuk meg az üzem gyártósorát – akkor is, ha ő egy másik földrészen tartózkodik. Ez hatalmas segítséget jelenthet a bizalom növelésében. A HR területén pedig például a prezentációs technikák gyakorlásában nyújthat hatalmas segítséget a VR” – magyarázza Dr. Takács Barnabás. Egy ilyen eszköz segítségével úgy próbálkozhat az előadó leküzdeni a lámpalázat, hogy egy teljesen valóságosnak tűnő, a mondandójára reagáló közönség előtt beszél – virtuálisan.

Ezek a technológiák léteznek, de általában meglehetősen drágák, így csak a nagyvállalatok számára elérhetők. Egyelőre. „A prezentáció forradalmasítása ígéretes terület, pillanatokra vagyunk attól, hogy pusztán a kezünkkel irányíthassuk az előadásaikat úgy, hogy ehhez ne kelljenek speciális eszközök, vagyis akár otthon is készíthessen ilyet bárki. A 360 fokos videók elkészítéséhez korábban nagyon bonyolult és drága szerkezetekre volt szükség, most viszont az általunk mentorált easy360 segítségével egyszerű technológiával lehet körpanorámás élő adást küldeni a YouTube-ra. Az AR és VR területen működő startupok célja, hogy olyasmit hozzanak létre, aminek köszönhetően a technológia helyett tényleg a kreativitás lehet a meghatározó” – mondja a szakember.

A VR ráadásul most igen népszerű, jól pozícionálható a felvásárlóknak, így nemcsak technológiai szempontból, hanem üzletileg is ígéretes terület.