Kép:kormany.hu
Magyarország 23 százalékról 30 százalékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig - mondta Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára januárban, a Piac & Profit konferenciáján. A részletes tervekről kérdeztük.
Milyen eszközei vannak erre a kormánynak?
Az ipari termelés GDP-n belüli részarányának növelése a feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül valósulhat meg a leghatékonyabb módon. A kormány egyik fő gazdaságszabályozási célja éppen ezért a hazai kkv-k támogatása, a versenyképességük növelésének elősegítése, ami azért nagyon fontos, mert ezáltal tudnának még hatékonyabban bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, akár a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok teljesítményéhez hozzájárulva, akár önállóan kapcsolódva a nemzetközi vérkeringésbe.
Ennek elérése érdekében célunk többek között a közigazgatás, az adminisztráció hatékonyságának fokozása, továbbá a kevésbé fejlett régiók, a duális képzési rendszer, a kutatás-fejlesztés-innováció, valamint az energia- és anyaghatékony felhasználás támogatása. A kormány további fő gazdaságpolitikai célja az ország újraiparosítása, melyet többek között a nemzeti források és az európai uniós források felhasználásával kíván elérni. Ezek a források elősegítik, hogy az újraiparosításnak köszönhetően a hazai feldolgozóipar megerősödjön, és olyan helyzetet érjen el, amely lehetővé teszi a termelő cégek nagyobb mértékű bekapcsolódását az exportba. Kiemelném, hogy a 2007-2013-as közötti 16 százalékkal szemben, 2014-2020 között az uniós fejlesztési források 60 százaléka jut közvetlenül gazdaságfejlesztésre, továbbá a vállalkozások könnyebben juthatnak majd uniós forrásokhoz.
Mit jelent a gyakorlatban a könnyebb jelző?
Az uniós pályázatokon a mikro-, kis- és középvállalkozások 50 százalékos támogatási előleget igényelhetnek, melynek folyósítása a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megtörténik, illetve a pályázatok elbírálása is gyorsabb lesz. Ha a projekt elszámolható összköltsége nem éri el a 300 millió forintot, akkor nem – a gyakran szubjektívnek ítélt - pontrendszer alapján bírálják el a pályázatot, hanem úgynevezett egyszerűsített eljárásban hozzák meg a döntést. Ebben az esetben csak a felhívásban előírt, mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak kell megfelelni.
Min buknak el leggyakrabban a pályázók, miért nem születik több sikeres pályázat?
Gyakran okoz nehézséget egy kisvállalkozásnak, hogy egy adott beruházást és a hozzá kapcsolódó vállalásokat 3-5 évig fenn kell tartani, és az előírt mértékben kell növelni az árbevételt. Több cég jelezte azt is például, hogy eszközbeszerzési pályázatoknál kizárólag új gépek számolhatóak el, és ezek jóval drágábbak, mintha használtat vásárolna. Mindezen rendelkezésre álló tapasztalatokat és visszajelzéseket folyamatosan elemezzük, és a magas pályázói aktivitást kiszolgálva a lehetőségekhez képest a legoptimálisabb konstrukciót igyekszünk megtalálni a szektort segítő kiírások kapcsán.
Az említett nagy pályázói érdeklődést a tavaly év végén lezárt exportösztönző pályázatnál is tapasztaltuk, amely keretében 128 darab pályázat érkezett be összesen mintegy 840 millió forintos támogatási igénnyel, valamint a termelési kapacitás bővítése kiírás esetében 1035 darab 40 milliárd forint támogatási igénnyel fogadtunk be pályázatot. Mindez bizakodásra ad okot, és reméljük, hogy minél több sikeres projekt valósul meg ezekből.
