Kép: SXC

Fordított adózás esetén az eladó nettó áron értékesít, az áfát a vevő fizeti be, de egyúttal levonási joga is keletkezik. A szabályozás célja az áfacsalások visszaszorítása az adott szektorban. Fordított adózás esetén például nem fordulhat elő, hogy az áfa megfizetése nélkül visszaigényelhető legyen az áfa. A fordított adózást azokban az ágazatokban célszerű alkalmazni, ahol nehéz az ellenőrzés. A legtöbb visszaélés a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségű, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzőek az ilyen típusú csalások.

Régóta működik

A fordított adózás 2006-tól működik a hulladékértékesítésben, és több éve az építőiparban, ahol jellemző probléma volt, hogy az alvállalkozók nagy késedelemmel vagy soha nem kapták meg az általuk elvégzett tevékenység utáni ellenértéket, ugyanakkor kötelesek voltak az áfát megfizetni. A fordított adózás ezt a terhet a megrendelőre hárítja, így az alvállalkozónak nem kell megfinanszíroznia az adó összegét. Az államháztartás számára is kedvező a fordított adózás, mert megszűnik annak a lehetősége is, hogy a megrendelő fővállalkozó levonja az áfát anélkül, hogy azt alvállalkozó partnere befizette volna.

A mezőgazdaságban tavaly kétéves időszakra a fő gabonafélék, olajos magvak esetében vezették be a fordított adózást. A hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a szabályozás által érintett ügyletekről az áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József arról számolt be egy hónappal az intézkedés bevezetése után, hogy a fordított áfa hatására gyakorlatilag eltűntek a készpénzzel fizető vevők a táblák széléről. Így érzékelhetően nagyobb lett a legális forgalom a gabonapiacon. Ezzel pedig mind a legális szférában tevékenykedő gazdálkodók, mind az államkassza nyert. Raskó György agrárszakember szerint a bevezetés után az is megszűnik, hogy ténylegesen meg nem valósult exportra hivatkozva visszaigényeljék a be nem fizetett áfát.

Tavaly napirenden volt, hogy a sertéságazatot is bevonják a fordított adózásba. Az agrártárca szerint ez tisztulást hozhatna az ágazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában. A sertéstenyésztők viszont tiltakoztak az intézkedés ellen, miután így folyamatos áfa-visszaigénylőkké váltak volna – nekik a beszerzéseik után áfát kell fizetniük, náluk viszont nem jelentkezett volna áfa –, ily módon 60–80 napig ők hiteleznének az államnak, ami a likviditásukat jelentősen rontaná. Az Európai Bizottság nem engedélyezte ezt a lehetőséget, ugyanis az unió irányelve szerint végfogyasztásra szánt termékeknél nem lehet a fordított áfázást alkalmazni.

Sokkal egyszerűbb lett

Ugyanakkor 2013 nyarán két olyan irányelv is született, amely megkönnyíti a fordított adózás bevezetését, hogy a tagállamok, akár ideiglenes jelleggel – az áfacsalásokat kiküszöbölő szabályozás kialakításáig – lépni tudjanak a visszaélésekkel szemben. A tagállamok mostantól QRM, azaz gyors reagálású mechanizmus eljárás keretében is kérvényezhetik a procedúrát. A gyorsasága abban rejlik, hogy a tagállamok egyszerűsített formában (meghatározott formanyomtatványon) kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál az adóelkerülés visszaszorítására alkalmazott fordított adózású termékek és szolgáltatások körének kibővítését oly módon, hogy annak elbírálására nem kell egy évet vagy még több időt várniuk, hanem főszabály szerint csak egy hónapot. Azonban az alkalmazási időtartam is csak rövid távú lehet, a 9 hónapot nem haladhatja meg. Különösen azért nem, mert a bizottság a fordított adózás alkalmazását az uniós jogszabályi lehetőségeken túlmenően csak átmenetinek tekinti.

Meg kell fontolni

Ami a magyarországi híreket illeti, legutóbb az informatikai ágazat fordított adózás alá vonása került napirendre, ám az ezzel kapcsolatos hírek eléggé ellentmondók. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői, szeptember 24-ei közlése szerint az informatikai ágazatban egyelőre nem indokolt a fordított adózás bevezetése, bár a közösségi jog lehetőséget ad az alkalmazásra. A nemzetgazdasági tárca szerint a fordított adózás bevezetését minden esetben alaposan mérlegelni kell, önmagában ez nem csodafegyver, indokoltsága esetén is csak kellő körültekintéssel célszerű kiterjeszteni, olyan módszerek egyidejű kutatásával, amelyek hosszú távon is hatékony eszközt nyújtanak az áfacsalások elleni küzdelemben. Különösen azért lenne fontos fellépni a jelenség ellen, mert a magyar cégek többsége az áfával trükközik a legszívesebben.

Ugyanakkor az informatikai cégek szövetségének (IVSZ) tíz nappal korábbi konferenciáján, a MENTA-n a fejlesztési tárca infokommunikációért felelős államtitkára, Vályi-Nagy Vilmos bejelentette: lesz fordított áfafizetés az IT-ágazatban. Ezt az intézkedést a szövetség újraválasztott elnöke, Laufer Tamás is támogatja. Az IVSZ felmérése szerint magyar hardverpiacon bizonyos területeken akár 90 százalék is lehet az áfacsalással piacra kerülő termékek aránya. Persze az áfacsalások egyik legfőbb oka a 27 százalékkal világrekorder magyar forgalmi adó. Sajnos, ennek kismértékű csökkentése nem oldaná meg a helyzetet, mint azt a 2006-os 5 százalék mértékű adócsökkentés tapasztalatai is mutatják. Különösen nem most, amikor a vállalkozások az indokolt költségnövekedéseiket sem tudják érvényesíteni. Nem véletlen, hogy a sertés- és baromfihús – illetve az ellenzék által szorgalmazott alapvető élelmiszerek – áfacsökkentése kapcsán is hangsúlyozták a szakértők: csak két számjegyű adómérséklés hozhat érzékelhető árcsökkenést.