Világméretű erkölcsi kárt okozott a húságazatnak a WHO azzal, hogy rákkeltőnek minősített számos húskészítményt a terméktanács szerint. A táplálkozási szakértők is azt mondják, nem kell ezt túlaggódni, a földművelésügyi miniszter pedig más húslobbit sejt a háttérben.

Testnevelés szakra járt Lépold Robin, mikor egy spanyolországi ösztöndíj alatt rájött mivel is akar igaziból foglalkozni: serrano sonkával. Azóta ebből él, a vállalkozás most már tisztes módon eltartja a családját. Nem mese, színtiszta magyar valóság.

Ötmilliárd forintot kapnak a dohánytermelők az idei éves támogatásban és a sertéstartók is jobban járnak, ők már igényelhetik az új tenyészkoca jólléti támogatást, ami 8,62 milliárdos keretösszegből fut.

Már hat vállalkozás szerezte meg az új, Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy használati jogát. Az új védjegy azt jelöli, hogy a sertéshús és húskészítmények Magyarországon felnevelt, GMO mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmánnyal etetett sertésekből származnak, szigorú minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi szempontok szerint készültek és kiemelkedő élvezeti értékkel bírnak.

Új védjegyet vezetnek be a magyar sertéshús minőségének garantálására. A védjeggyel csak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes takarmánnyal etetett állat húsa minősíthető.

Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról - jelentette be a kormány szerdai döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az informatikai ágazatban egyelőre nem látja indokoltnak a fordított adózás bevezetését. Pedig az EU mindent megtett azért, hogy a tagállamok egyszerűbben kezdeményezhessék a fordított adózás kibővítését, sőt gyorsabb az elbírálás is.

A kormányzat által elfogadott sertésstratégia alapján 2020-ig a kétszeresére nő a jelenlegi 3 milliós állatállomány. A tenyésztők helyzetének javítására 2,6 milliárd forintot fordítanak. Az ágazatban ugyanakkor 20–40 százalékos a feketegazdaság aránya, így lehet, hogy sokkal több disznó van az országban.

A sertéstermékek, illetve a takarmányok fordított adózása magyar ötletként került Brüsszel elé. A javaslat megbukott; nem látott elég indokot az unió az élesítésre. Más termékek viszont működnek már az EU-ban ezzel az adózási formával, így érdemes lehet nálunk is alkalmazni.

Komoly problémák vannak a magyar élelmiszeripar gerincét adó hús- és tejágazatban. A tavaly elszabaduló takarmányárak, és csökkenő felvásárlási árak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a felszámolás ellen. A tejtermelők közben az olcsó külföldi dömping miatt aggódnak, bár ők remélik, hogy az idei év jobb lehet a tavalyinál.