A húslobbi pikkel a sertésre?

Világméretű erkölcsi kárt okozott a húságazatnak a WHO azzal, hogy rákkeltőnek minősített számos húskészítményt a terméktanács szerint. A táplálkozási szakértők is azt mondják, nem kell ezt túlaggódni, a földművelésügyi miniszter pedig más húslobbit sejt a háttérben.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Rákkeltőnek nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a húskészítményeket, a vörös húsokat, köztük a sertést, a marhát, a birkát és a kecskét pedig a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta.

Erkölcsi és anyagi kár?

A Lancet Oncology című szaklapban közzétett tanulmánnyal a magyar Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a WHO világméretű erkölcsi kárt okozott az ágazatnak. Menczel Lászlóné, a  szervezet titkára komoly tudományos kutatási eredmények nélkül a sertéshúst, illetve a vörös húst a szeszes itallal egy kategóriába besorolni nem lenne szabad.

– Amit a WHO most elkövetett, az emberiség ellen való vétek, pláne egy olyan korban, amelyben a világ 1/3-a éhezik – mondta.

A terméktanács folyamatosan figyeli az ország, illetve egész Európa fogyasztói igényeit, és mivel a vásárlók ezt keresik, az egészségesebb termékek irányába fordul a kínálat is.

– A vásárlók ma már nem a zsírsertést, hanem a húsra hizlalt állat húsát keresik. Egy sertéskaraj ma már fehérjében gazdagabb, mint egy más jellegű fehér hús. A tenyésztőknek köszönhetően mára megváltozott a sertések genetikája. Régen a hús–fehéráru (utóbbi alatt a szalonna és háj együttes tömegét értik a szakemberek – a szerk.) aránya majdnem 50-50 százalék volt. Ma az ipar 60 százalékos színhúskihozatallal dolgozik. A 4-5 centiméteres szalonnavastagság a felére csökkent.

Fazekas Sándor fölművelésügyi miniszter egyenesen áltudományosnak minősítette a nemzetközi egészségügyi szervezet állítását a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén. A miniszter szerint a WHO megállapításai mögött „más húslobbi erőkifejtése húzódik meg”. Ugyanakkor bízik abban, hogy tisztázódik a helyzet – szögezte le a bizottsági ülésen.

Stratégiai sertés
A szaktárca az ágazat szereplőivel együttműködve a sertéságazatot az agrárium meghatározó tényezőjévé tenné, hogy szerepe lehessen a gazdasági növekedés élénkítésében, az exportpiacok bővítésben, a magyar élelmiszeripar reorganizációjában, a munkahelyteremtésben, a belföldi piacok visszaszerzésében és a helyi gazdaságfejlesztésben. 2004–2014 között az élő sertés exportja mintegy hétszeresére bővült, az import több mint kétszeresére nőtt, az egyenleg pedig 2012-ben fordult pozitívba. A sertéshúskivitel értéke tíz év alatt 84 százalékkal nőtt, az importé két és félszeresére emelkedett – számolt be szeptemberben Fazekas Sándor.
A kormány 2013-ban 1,6 milliárd, míg 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot fordított a sertéságazatot segítő, korábban elhanyagolt közösségi területek – így például a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketingprogram vagy az ágazati kutatás-fejlesztés – finanszírozására. A sertéshízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, az idei évre – lépésről lépésre – 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel.
Különösen súlyos következményei lehetnének a hazai húságazat számára, ha a WHO-tanulmány miatt a vásárlók akár csak kisebb mértékben is a húsfogyasztás csökkentése mellett döntenének. Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időszakban évi fejenkénti 40 kg-ról 25-re esett vissza, ezért a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács épp programot kíván indítani, hogy a fogyasztók figyelmét a minőségi sertéshúsok felé fordítsa. Az ágazat régóta jövedelmezőségi gondokkal küzd, a Földművelésügyi Minisztérium pedig a sertésszektor számára külön fejlesztési stratégiát is kidolgozott a megoldás érdekében. (A 2012-ben elfogadott stratégia eredményeként korábbi években tapasztalható sertésszámcsökkenés megállt, két éve folyamatosan növekszik az egyedszám – 3 millióról 2014 végére 3,2 millióra –, a cél pedig a 7 milliós egyedszám elérése belátható időn belül. (L. még keretes írásunkat.)

Eközben világszerte trend a húsfogyasztás csökkentése egészségügyi és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva.

Ha kicsit eszik, nem is baj

A hentesek a WHO bejelentése óta egyelőre nem tapasztaltak drasztikus forgalom-visszaesést. A Lehel téri piac egyik üzletének alkalmazottja a Piac & Profitnak elmondta: a magyar emberek igencsak ragaszkodnak szokásaikhoz.

- Az, hogy egy családnál mi kerül a tányérra, erősen függ a tradícióktól. A magyar gasztronómiának megkerülhetetlen része a sertéshús. Egy világszervezet kijelentése miatt senki sem fog leszokni a töltött káposztáról, arról az ételről, amelybe a darált sertéshúson kívül füstölt kolbász, füstölt szalonna és pörkölthús is kerül. Szerintem a WHO-val kapcsolatos hírek nagy része a vásárlók többségéhez el sem jut, így nem is vehetik azokat komolyan.

A jelentésben nincs sok újdonság, mondta Miháldi Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa az M1 aktuális műsorában. A szakértő hangsúlyozta, más kategória egy húskészítmény és a színhús. Véleménye szerint a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. Ugyanakkor „nem mindennap kell kolbászt enni”, fogalmazott, a mértékletesség és a változatosság a fontos. Az egészséges táplálkozást illetően 10 napos intervallumban érdemes gondolkodni, és akkor könnyen megelőzhetőek a különböző daganatos betegségek. Ugyanezen okból javasolt a rostdús táplálkozás.

A dietetikus szerint a húskészítmények nem megfelelő minőségű adalékanyagokkal való gyártása, illetve a termékek túlgrillezése valóban aggályos lehet, de a vörös húsok fogyasztása kifejezetten kívánatos, már csak a vérképzésben betöltött szerepük miatt is. A vegetáriánusok vashiánya ugyanis éppen a húsfogyasztás mellőzése miatt alakul ki.

Több étterem séfjét is megkérdeztük a zsírhasználattal kapcsolatban. Kiderült: a szakma nem képvisel közös álláspontot. Bábel István szerint egyszerű trükkökkel a jó pörkölt olajon is elkészíthető, míg Rózsahegyi Titusz – a hagyományokra hivatkozva – inkább zsírhasználatpárti.

K & T

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo