Rákkeltőnek nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a húskészítményeket, a vörös húsokat, köztük a sertést, a marhát, a birkát és a kecskét pedig a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta.
Erkölcsi és anyagi kár?
A Lancet Oncology című szaklapban közzétett tanulmánnyal a magyar Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a WHO világméretű erkölcsi kárt okozott az ágazatnak. Menczel Lászlóné, a szervezet titkára komoly tudományos kutatási eredmények nélkül a sertéshúst, illetve a vörös húst a szeszes itallal egy kategóriába besorolni nem lenne szabad.
– Amit a WHO most elkövetett, az emberiség ellen való vétek, pláne egy olyan korban, amelyben a világ 1/3-a éhezik – mondta.
A terméktanács folyamatosan figyeli az ország, illetve egész Európa fogyasztói igényeit, és mivel a vásárlók ezt keresik, az egészségesebb termékek irányába fordul a kínálat is.
– A vásárlók ma már nem a zsírsertést, hanem a húsra hizlalt állat húsát keresik. Egy sertéskaraj ma már fehérjében gazdagabb, mint egy más jellegű fehér hús. A tenyésztőknek köszönhetően mára megváltozott a sertések genetikája. Régen a hús–fehéráru (utóbbi alatt a szalonna és háj együttes tömegét értik a szakemberek – a szerk.) aránya majdnem 50-50 százalék volt. Ma az ipar 60 százalékos színhúskihozatallal dolgozik. A 4-5 centiméteres szalonnavastagság a felére csökkent.
Fazekas Sándor fölművelésügyi miniszter egyenesen áltudományosnak minősítette a nemzetközi egészségügyi szervezet állítását a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén. A miniszter szerint a WHO megállapításai mögött „más húslobbi erőkifejtése húzódik meg”. Ugyanakkor bízik abban, hogy tisztázódik a helyzet – szögezte le a bizottsági ülésen.
Eközben világszerte trend a húsfogyasztás csökkentése egészségügyi és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva.
Ha kicsit eszik, nem is baj
A hentesek a WHO bejelentése óta egyelőre nem tapasztaltak drasztikus forgalom-visszaesést. A Lehel téri piac egyik üzletének alkalmazottja a Piac & Profitnak elmondta: a magyar emberek igencsak ragaszkodnak szokásaikhoz.
- Az, hogy egy családnál mi kerül a tányérra, erősen függ a tradícióktól. A magyar gasztronómiának megkerülhetetlen része a sertéshús. Egy világszervezet kijelentése miatt senki sem fog leszokni a töltött káposztáról, arról az ételről, amelybe a darált sertéshúson kívül füstölt kolbász, füstölt szalonna és pörkölthús is kerül. Szerintem a WHO-val kapcsolatos hírek nagy része a vásárlók többségéhez el sem jut, így nem is vehetik azokat komolyan.
A jelentésben nincs sok újdonság, mondta Miháldi Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa az M1 aktuális műsorában. A szakértő hangsúlyozta, más kategória egy húskészítmény és a színhús. Véleménye szerint a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. Ugyanakkor „nem mindennap kell kolbászt enni”, fogalmazott, a mértékletesség és a változatosság a fontos. Az egészséges táplálkozást illetően 10 napos intervallumban érdemes gondolkodni, és akkor könnyen megelőzhetőek a különböző daganatos betegségek. Ugyanezen okból javasolt a rostdús táplálkozás.
A dietetikus szerint a húskészítmények nem megfelelő minőségű adalékanyagokkal való gyártása, illetve a termékek túlgrillezése valóban aggályos lehet, de a vörös húsok fogyasztása kifejezetten kívánatos, már csak a vérképzésben betöltött szerepük miatt is. A vegetáriánusok vashiánya ugyanis éppen a húsfogyasztás mellőzése miatt alakul ki.
Több étterem séfjét is megkérdeztük a zsírhasználattal kapcsolatban. Kiderült: a szakma nem képvisel közös álláspontot. Bábel István szerint egyszerű trükkökkel a jó pörkölt olajon is elkészíthető, míg Rózsahegyi Titusz – a hagyományokra hivatkozva – inkább zsírhasználatpárti.
K & T
