A húslobbi pikkel a sertésre?

Világméretű erkölcsi kárt okozott a húságazatnak a WHO azzal, hogy rákkeltőnek minősített számos húskészítményt a terméktanács szerint. A táplálkozási szakértők is azt mondják, nem kell ezt túlaggódni, a földművelésügyi miniszter pedig más húslobbit sejt a háttérben.

Kép: Pixabay

Rákkeltőnek nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a húskészítményeket, a vörös húsokat, köztük a sertést, a marhát, a birkát és a kecskét pedig a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta.

Erkölcsi és anyagi kár?

A Lancet Oncology című szaklapban közzétett tanulmánnyal a magyar Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a WHO világméretű erkölcsi kárt okozott az ágazatnak. Menczel Lászlóné, a  szervezet titkára komoly tudományos kutatási eredmények nélkül a sertéshúst, illetve a vörös húst a szeszes itallal egy kategóriába besorolni nem lenne szabad.

– Amit a WHO most elkövetett, az emberiség ellen való vétek, pláne egy olyan korban, amelyben a világ 1/3-a éhezik – mondta.

A terméktanács folyamatosan figyeli az ország, illetve egész Európa fogyasztói igényeit, és mivel a vásárlók ezt keresik, az egészségesebb termékek irányába fordul a kínálat is.

– A vásárlók ma már nem a zsírsertést, hanem a húsra hizlalt állat húsát keresik. Egy sertéskaraj ma már fehérjében gazdagabb, mint egy más jellegű fehér hús. A tenyésztőknek köszönhetően mára megváltozott a sertések genetikája. Régen a hús–fehéráru (utóbbi alatt a szalonna és háj együttes tömegét értik a szakemberek – a szerk.) aránya majdnem 50-50 százalék volt. Ma az ipar 60 százalékos színhúskihozatallal dolgozik. A 4-5 centiméteres szalonnavastagság a felére csökkent.

Fazekas Sándor fölművelésügyi miniszter egyenesen áltudományosnak minősítette a nemzetközi egészségügyi szervezet állítását a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén. A miniszter szerint a WHO megállapításai mögött „más húslobbi erőkifejtése húzódik meg”. Ugyanakkor bízik abban, hogy tisztázódik a helyzet – szögezte le a bizottsági ülésen.

Stratégiai sertés
A szaktárca az ágazat szereplőivel együttműködve a sertéságazatot az agrárium meghatározó tényezőjévé tenné, hogy szerepe lehessen a gazdasági növekedés élénkítésében, az exportpiacok bővítésben, a magyar élelmiszeripar reorganizációjában, a munkahelyteremtésben, a belföldi piacok visszaszerzésében és a helyi gazdaságfejlesztésben. 2004–2014 között az élő sertés exportja mintegy hétszeresére bővült, az import több mint kétszeresére nőtt, az egyenleg pedig 2012-ben fordult pozitívba. A sertéshúskivitel értéke tíz év alatt 84 százalékkal nőtt, az importé két és félszeresére emelkedett – számolt be szeptemberben Fazekas Sándor.
A kormány 2013-ban 1,6 milliárd, míg 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot fordított a sertéságazatot segítő, korábban elhanyagolt közösségi területek – így például a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketingprogram vagy az ágazati kutatás-fejlesztés – finanszírozására. A sertéshízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, az idei évre – lépésről lépésre – 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel.
Különösen súlyos következményei lehetnének a hazai húságazat számára, ha a WHO-tanulmány miatt a vásárlók akár csak kisebb mértékben is a húsfogyasztás csökkentése mellett döntenének. Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időszakban évi fejenkénti 40 kg-ról 25-re esett vissza, ezért a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács épp programot kíván indítani, hogy a fogyasztók figyelmét a minőségi sertéshúsok felé fordítsa. Az ágazat régóta jövedelmezőségi gondokkal küzd, a Földművelésügyi Minisztérium pedig a sertésszektor számára külön fejlesztési stratégiát is kidolgozott a megoldás érdekében. (A 2012-ben elfogadott stratégia eredményeként korábbi években tapasztalható sertésszámcsökkenés megállt, két éve folyamatosan növekszik az egyedszám – 3 millióról 2014 végére 3,2 millióra –, a cél pedig a 7 milliós egyedszám elérése belátható időn belül. (L. még keretes írásunkat.)

Eközben világszerte trend a húsfogyasztás csökkentése egészségügyi és környezetvédelmi szempontokra hivatkozva.

Ha kicsit eszik, nem is baj

A hentesek a WHO bejelentése óta egyelőre nem tapasztaltak drasztikus forgalom-visszaesést. A Lehel téri piac egyik üzletének alkalmazottja a Piac & Profitnak elmondta: a magyar emberek igencsak ragaszkodnak szokásaikhoz.

- Az, hogy egy családnál mi kerül a tányérra, erősen függ a tradícióktól. A magyar gasztronómiának megkerülhetetlen része a sertéshús. Egy világszervezet kijelentése miatt senki sem fog leszokni a töltött káposztáról, arról az ételről, amelybe a darált sertéshúson kívül füstölt kolbász, füstölt szalonna és pörkölthús is kerül. Szerintem a WHO-val kapcsolatos hírek nagy része a vásárlók többségéhez el sem jut, így nem is vehetik azokat komolyan.

A jelentésben nincs sok újdonság, mondta Miháldi Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa az M1 aktuális műsorában. A szakértő hangsúlyozta, más kategória egy húskészítmény és a színhús. Véleménye szerint a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. Ugyanakkor „nem mindennap kell kolbászt enni”, fogalmazott, a mértékletesség és a változatosság a fontos. Az egészséges táplálkozást illetően 10 napos intervallumban érdemes gondolkodni, és akkor könnyen megelőzhetőek a különböző daganatos betegségek. Ugyanezen okból javasolt a rostdús táplálkozás.

A dietetikus szerint a húskészítmények nem megfelelő minőségű adalékanyagokkal való gyártása, illetve a termékek túlgrillezése valóban aggályos lehet, de a vörös húsok fogyasztása kifejezetten kívánatos, már csak a vérképzésben betöltött szerepük miatt is. A vegetáriánusok vashiánya ugyanis éppen a húsfogyasztás mellőzése miatt alakul ki.

Több étterem séfjét is megkérdeztük a zsírhasználattal kapcsolatban. Kiderült: a szakma nem képvisel közös álláspontot. Bábel István szerint egyszerű trükkökkel a jó pörkölt olajon is elkészíthető, míg Rózsahegyi Titusz – a hagyományokra hivatkozva – inkább zsírhasználatpárti.

K & T

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo