Vödörrel önti a pénzt a sertéstenyésztésbe a kormányzat. Az elképzelések szerint az idén a sertésstratégiára 2,6 milliárd forint jut. Ebből az összegből kutatás-fejlesztési programokra 160 millió forint, sertéstenyésztő beruházásokra mintegy 500 millió, az eredetigazolási rendszer és a hatósági nyilvántartás fejlesztésére 200 millió, bel- és külpiaci marketingre mintegy 580 millió fordítható. A húsipar talpra állítására három településen 5,2 milliárd forintot szánnak, az állattartó telepek korszerűsítésére pedig mintegy 20 milliárdot hasznosíthat a sertéságazat, továbbá az uniós forrásokat is fokozottabban kívánják felhasználni ezekre a célokra.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a vágóhidak adatai alapján évente 4,3 millió sertést vágnak, a jelentős import mellett azonban Magyarország exportőr is. A nyomkövetési rendszer azonban még nem állt fel, ezért nem pontosak az adatok, például a legfrissebb számok azt mutatják, hogy 251 ezer koca van most az országban, ezért akár 3,5 millió is lehet a sertésállomány valódi létszáma – fejtette ki. A termelők szerint 20, 30 vagy akár 40 százalék is lehet a feketegazdaság aránya, ezért kell a tisztánlátáshoz nyilvántartás és a nyomkövetés, ami alapja lehet a minőségbiztosításnak. „Az ágazatot az alapoktól kell rendbe tenni" – mondta.

A húságazatban a tavaly feltárt áfacsalások mértéke meghaladta a 3,5 milliárd forintot, becslések szerint azonban ez a szám lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa. A húskereskedelemben a költségvetés terhére elkövetett áfacsalások száma az ország egyes területein igen eltérő mértékű. Leginkább Nyugat-Dunántúl régió fertőzött, mivel itt 1,9 milliárd forint volt az áfacsalással okozott kár mértéke. Az Észak-Alföld régióban ez az összeg 1,3 milliárd forintra rúgott, míg a Dél-Alföld régióban 300 millió forintot tett ki. A szakemberek ugyanakkor azt nem tudták konkrétan megmondani, hogy miért a nyugat-dunántúli, illetve az észak-alföldi térség a legfertőzöttebb az országban a hússzektorban e területen. Pontosan ezért vezette volna be a kormányzat a fordított áfát a sertéságazatban, illetve a kapcsolódó takarmánynövények kereskedelmében. Ezt a kezdeményezést azonban elkaszálta az Európai Bizottság.

Mérsékelni kell a magas áfakulcsot!

Kevés dolog van, amelyben az ágazati szereplők, termelők, kereskedők, közgazdászok egyetértenek, de az egyik ilyen az élelmiszerek többségére vonatkozó 27 százalékos áfakulcs csökkentése. „Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Nem is az a baj, hogy 27 százalék az áfa, hanem az, hogy hogyan jutottunk el ideáig, hiszen még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egy számjegyű” – mondta korábban a GazdaságTV-nek adott interjújában Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A szakértő szerint a magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. „Igaz, ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása – mondta a szakember, aki szerint a magas adótartalom miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. –  Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne: csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve mérséklődnének a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás” – vélte Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. „Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – vélte az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)