Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról - jelentette be a kormány szerdai döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A miniszter elmondta: az áfacsökkentés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Hozzátette: a mostani döntés az élelmiszerek áfacsökkentésének első lépése, és nem tartotta kizártnak, hogy jövőre további mérséklések lehetnek.
Fordított vagy kicsi?
A Vidékfejlesztési Tárca még a nyár közepén lengette meg a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, az áfacsalások visszaszorítására. Az ágazati szereplők tiltakozására reagálva ezután hivatalosan is közölték, hogy nem lesz fordított áfa a sertéstenyésztésben. Majd alig pár héttel a közleményük megjelenése után bejelentették, hogy mégis lesz, de csak akkor, ha az Európai Bizottság jóvá hagyja annak alkalmazását. Nos, nem hagyta jóvá. Ehelyett merült fel először az áfakulcs csökkentésének ötlete.
Az áfa kulcs jelentős mérséklésének azonban csak egyik indoka lehet, hogy megszűnjön az Európában kiugróan magas magyar adókulcs árdrágító hatása – hangsúlyozta korábban a Baromfi Terméktanács. Legalább olyan jelentőséggel bír az a tény, hogy a feketegazdaság elburjánzásának egyik oka a 27 százalékos áfa. A 2-5 százalékos éves nyereségű élelmiszer-termelésben túlságosan vonzó lehetőség a csalásra hajlamos piaci szereplők számára, hogy ezt az adót ne fizessék meg.
Az áfacsökkentés hónapok óta napirenden van kormányoldalon is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi nyilatkozatai alapján a változás elsősorban a baromfi és sertéshúsra vonatkozott volna. A kormány korábban a költségvetés egyensúlyának megőrzésével indokolta, hogy az alapvető élelmiszerek esetén marad a magas áfa. A mostani döntés azonban felemás helyzetet szülhet, hiszen kivételezett helyzetbe hozhatja a sertéságazatot más mezőgazdasági ágazatokkal - például az eddig reménykedő baromfitenyésztőkkel - szemben.
Rossz hír ugyanakkor, hogy a döntés értelmében csak a termelői és a félfeldolgozott alapanyag ára csökken, de a hústermék illetve a feldolgozott nyershús marad 27 százalékos áfakörben, vagyis a fogyasztóknak továbbra is meg kell fizetniük a teljes áfát, bár az áttételes hatások miatt valószínűleg érzékelhető lesz számukra is az adócsökkentés.
Életmentő lépés volt az áfacsökkentés
Az élő- és a félsertés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése szükséges, életmentő döntés volt - mondta a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Menczel Lászlóné szerint az ágazat ezzel lehetőséget kapott az életben maradásra. Ezért a szakmai szervezet üdvözli az ágazatot érintő általános forgalmi adó mérséklését.
Hozzátette, hogy az intézkedés rendkívül nagy jelentőséggel bír a feketekereskedelemmel és az importtal szemben. Lehetőséget teremt a versenypozíció javítására, továbbá megalapozza a sertésstratégia sikeres megvalósítását is - mondta a VHT titkára.
Szakmai javaslat az áfacsökkentésre
A “Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért” az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt korábban azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá. Vékási Tamás, az E&Y partnere szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is. A szakértő kifejtette: az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás drasztikusan és hosszú távon csak az áfakulcsok csökkentésével szorítható vissza. Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalás hatása. Buff Greebe, a Bunge Zrt. igazgatója az étolajpiacon 35-40 százalékra becsülte az áfacsalással forgalmazott termékek arányát.
