Ma van a kenyér világnapja.

A Munch ételmentő platform elérte a bűvös számot.

Reméljük finom is lesz, nem csak nagy.

Háztartások jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a negyedik élelmiszerhulladék-felméréséhez.

Az éttermek bezárása és csökkentett üzemű újranyitása nem hagyta érintetlenül a munkahelyi étkezési lehetőségeket sem – ez derült ki a Wolt és a Profession.hu közös felméréséből. A megkérdezett fővárosi cégek 28 százaléka óvatosan indítja újra a munkahelyeket, ennek része az egészségvédelmi intézkedések bevezetése, és a biztonságos étkezési lehetőség megteremtése is.

Az étel a testünk üzemanyaga, így nem mindegy, hogy mivel tankolunk fel. Ahogy az autónkba sem teszünk kétes helyről származó gázolajat vagy benzint, úgy a szervezetünket se kényszerítsük arra, hogy silány minőségű ételből állítson elő elég energiát a napi teendőink elvégzéséhez.

Az Európában és Közel-Keleten működő Max Burgers úttörő módon 110 százalékban ellentételezi minden egyes terméke előállításának karbonvonzatát: a cég Afrikában faültetési programot finanszíroz. A menüben pedig a nem vörös húsok felé terelik a fogyasztói döntéseket.

Valós igényeinkhez képest túl sok élelmiszert veszünk, ami aztán megromlik a konyhánkban. Az éttermek és kifőzdék rendszerint eladják a maradékot erre szakosodott cégeknek, de az állampolgárok ilyen megoldás híján a szemeteskukát kénytelenek igénybe venni. A megtermelt élelem pocsékolása is környezetszennyezés, mert felhasznált energiát, munkaerőt, erőforrást hagyunk elveszni.

Új termék vásárlásakor a magyar fogyasztók egyötöde lehetőleg az egész család számára használható termékeket vásárol, míg a többfunkciós termékekre egytizedük kíváncsi. Az egyéni, személyre szabott termékek csupán a vásárlók öt százalékához találnak utat – derül ki a Nielsen piackutató és -elemző jelentéséből.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhat.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.

Eddig ismeretlen betegségek, aszály, túlzott meleg nehezíti számos növényfaj termesztését. Sok kedvenc még a mi életünkben eltűnhet. Olyan növények jövőbeli léte került veszélybe az élelmiszerellátási láncban, mint a narancs, a szőlő, a kávébab, a mogyoró, a banán vagy a méz.

Úgy tűnik a digitális lapelőfizetési modell még a világ legnagyrabecsültebb lapjának sem jelent biztos üzleti alapot. Ahogy folyamatosan csökkennek a reklámbevételek, a Wall Street Journal és a Men's Health is gasztronómiával akar szert tenni gyorsabban növekvő melléküzletágakra.

Az étkezés a rohanó mindennapokon a legtöbb ember számára inkább szükséges nyűg, mint élvezet, vagy épp olyan aktus, ami segít abban, hogy egészségesebbek és hatékonyabbak legyünk. Pedig a megfelelő módon abszolvált étkezés éppen erre képes.

Ételmegosztó internetes portál indult Ausztriában azoknak, akik nem szeretik kidobni a feleslegessé vált, de még használható élelmiszereket, illetve azoknak, akiknek jól jön egy doboz joghurt, egy fél doboz tojás vagy egy csomag hagyma. Ez igen fontos kezdeményezés, mivel a fejlett gazdaságokban a megtermelt élelmiszer mintegy fele a szemétbe kerül és ennek a hulladéknak a fele is elég lenne ahhoz, hogy megszüntesse az éhezést a világban.

Alapjaiban akarja megváltoztatni egy önkéntes csapat azt, amit az ételmaradékok újrahasznosításáról gondolunk. Pet it néven nyílt mozgalmat indítottak, hogy a helyi éttermek konyhai maradékai eljussanak a közelben lakók háziállataihoz, ezáltal csökkentve a környezet és a gazdik pénztárcájának terhelését. A pet it mozgalom a fenntarthatóságra és a könnyű terjesztésre törekszik, így a „kecske" jól lakik, a „káposzta" pedig nem kerül a kukába.

Nem kell mindig megvonni magunktól minden finomságot, a csokoládé bizonyos esetekben jót tehet az egészségnek. Az ünnepi időszakok épp megfelelnek egy kis kényeztetésre.