A platform alapú munka a foglalkoztatás egy olyan, viszonylag új formája, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket (a munkaerőt) és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy online platform köti össze egymással.
Fotó: Pixabay
Becslések szerint az Európai Unióban működő digitális munkaplatformok 90 százaléka az azokon keresztül munkát végző személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. Közöttük ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik alárendelt helyzetben, ellenőrzés mellett, utasítások szerint végzik a munkájukat, hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz, azzal a különbséggel, hogy őket nem illeti meg munkajogi védelem.
Valóban munkaviszonynak minősülhet?
A minősítéssel kapcsolatos bizonytalanságokra mutat rá a Kúria 2023 decemberében egy konkrét ügy kapcsán hozott ítélete is. A Kúria úgy foglalt állást, hogy a platform alapú munkavégzés nem minősül munkaviszonynak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a platform alapú munka nem tekinthető homogén, egységes jelenségnek. A digitális platformon keresztül végzett tevékenység sokféle lehet, ezért nincs lehetőség általános szabályok alkalmazására, mindig az adott munkavégzés körülményeit megvizsgálva lehet dönteni a munkaviszonyhoz való hasonlóság kérdésében.
A fentiek szerinti, számos tagállamban meglévő bizonytalanság miatt az Európai Bizottság zászlajára tűzte egy irányelvi szabályozás kidolgozását ezen, az eddig szabályozatlan területen.
Jelentős előrelépés az uniós jogalkotásban
Az Európai Parlament és az Európai Tanács februárban elfogadta a platform alapú munkavégzési irányelv tervezetéről szóló megállapodást, amelynek célja a platform alapú munkavégzés minősítésének megfelelő biztosítása. Emellett – uniós szinten – első alkalommal szabályozzák az algoritmusok és a mesterséges intelligencia munkavégzéssel kapcsolatos alkalmazását.
