Egyre gyakrabban kerülnek a kiberbűnözők célkeresztjébe a magyar cégek. A visszaélések világszerte problémát jelentenek, a hazai cégeket, főként a megfelelő tudással felvértezett szakemberállomány miatt sokkal nagyobb veszély fenyegeti.

A magyar vállalatok több mint harmadánál okoznak gondot a legálisan megszerzett szoftverek sérülékenységei és az adatbiztonsági problémák. Tízből egy céget pénzügyi veszteség is ért emiatt.

A magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt.

Mivel egyre több személyes adatot tárolunk a mobil eszközeinken, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy értékes adatok tűnhetnek el a telefonunk vagy tabletünk elhagyása esetén. Továbbá sajnos ott vannak az egyre sűrűsödő lopások és kibertámadások is.

Módosult a munkahelyi visszaéléseket bejelentő rendszer szabályozása, most már szigorúbban védik a bejelentők adatait, és akár tízmilliós bírsággal is sújthatják a szabályozást megszegő cégeket.

Az egyre veszélyesebb kiberbűnözők és az egyre szorosabb titkosszolgálati ellenőrzés mind nagyobb kihívások elé állítja a cégeket. A védekezési módszerekről az idei év 10 legfontosabb IT-biztonsági trendjéből tájékozódhat.

Tízből kilenc cégnél tapasztaltak adatbiztonsági incidenst, az esetek jelentős részében abból eredően, hogy a dolgozók nem sajátították el, vagy nem tartották be a biztonsági előírásokat.

A gyanú szerint rendszeresen ellenőrzik a felhasználók magánüzeneteit, és az adatokat a hirdetőknek továbbítják a világ legnagyobb közösségi oldalán. A Facebook ellen két felhasználó nyújtott be keresetet.

Etikai gátak dőltek le tavaly a kibertérben: a jövőben egyre növekvő veszélynek lesz kitéve az emberek magánélete, valamint valós és kiberpénze, a vállalati szférában terjed a kiberzsoldosok szolgáltatásainak igénybevétele, az internetszolgáltatók pedig egyre kifinomultabb védelmi intézkedések bevezetésével, a biztonság növelésével igyekeznek majd megtartani előfizetőiket a konkurensek elől.

A privát mobileszközök céges környezetben való használatát nem kezelik a hazai vállalkozások, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak ezzel, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben.

Több ezer kiberbűnöző dolgozik nap mint nap azon, hogy az egyszerű online banki felületeket megfertőzze és megkárosítsa. A karácsonyi és újévi ünnepek előtt szinte már hagyományszerűen megugrik a rosszindulatú tevékenységek száma.

Nincs megfelelő forrásuk és elég szakemberük a cégeknek az IT-biztonságra: kétharmaduk szerint nem tudnak a szükségesnek megfelelő mennyiségű pénzt költeni erre a területre, miközben döntő többségük egyre több külső támadásról számol be

Trójai és féregvírusok vezetik a Sicontact toplistát, a veszélyek nem csökkentek az elmúlt évben a felhasználókra nézve. Egyre újabb és egyre veszélyesebb kártevők bukkannak fel.

Csak hazánkban cégek ezrei és személyek tízezrei rendelkeznek olyan jogi, pénzügyi, szabadalmi, kereskedelmi és egyéb üzleti adatokkal, amelyek illetéktelen kezekbe kerülése óriási károkat okozna.

A csalóknak is megérkezett az ünnepi szezon, hiszen pontosan tudják, hogy ekkor lehet csak igazán kihasználni a gyanútlan, átlagosan nagyobb adakozó kedvvel rendelkező áldozatokat.

Míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb internetes kártevő az erotikus oldalakon keresztül került a látogatók számítógépeire, mára a technológiai és telekommunikációs oldalak a legfertőzőbbek.

Meglepő eredmény: adatvédelemben a magyar kkv-k megelőzik a német, angol és francia versenytársaikat, a magyar cégek a legnagyobb előrelépést a dokumentum menedzsment területén az alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedésekkel és a velük folytatott kommunikációban érték el.

A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal. Számos közvetítő milliós bírságok kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.

A Java program csaknem a világ minden PC-jén jelen van, azonban a népszerűségéért nagy árat fizetnek a felhasználók, mivel ez a program a kibertámadások egyik legfőbb célpontja.

Egy hulladékgyűjtő telepen kutatók 763 kg szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 173 kg bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő, amihez bárki hozzáférhetett volna. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka – megsemmisítés híján – az adatlopás veszélyét és jelentős jogi kockázatot is hordoz. Hasonlóért 10 milliós bírságot is kiszabtak már.

A rosszindulatú támadások során a vállalatok 36 százalékát érte anyagi veszteség, amelyhez még hozzájön a károsodott eszközök többletköltségei is. Ezt tovább nehezíti az a tényező, hogy rosszindulatú támadások esetén az áldozatok mindössze 39 százaléka tudta visszaszerezni elvesztett adatait, míg 61 százalékuk soha nem látta viszont féltve őrzött információit.

A legtöbb magyar vállalat csak a saját, belső informatikai osztályát használja a vállalat alkalmazottainak szakmai képzésére, ahelyett, hogy megbízott, külső informatikai tanácsadókat alkalmaznának.

Mindenki lekövethető az interneten, egyre nagyobb értéket jelent ugyanis a fogyasztók személyes preferenciáinak, szokásainak ismerete. Az internetezők többsége mégsem ügyel arra, hogy személyes adatait megóvja az illetéktelen felhasználóktól.

Egy felmérésben a hazai internetezők 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tart attól, hogy internetes tevékenységeit valamilyen kormányszervezet megfigyeli, kétharmaduk pedig amiatt aggódik, hogy bűnözői csoportok élnek vissza személyes adataikkal. A szigorú szabályozást mindenki fontosnak tartja.

Nem szabályozzák a hazai vállalkozások a privát mobileszközök céges környezetben való használatát, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben – mutat rá a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda. A jogi iroda közleménye szerint egyedi szabályozás nélkül még adatlopás gyanúja esetén sem feltétlenül vizsgálható át a privát eszközök tartalma.

Az adatszivárgásból, adatlopásból eredő anyagi károk 39 százalékát az alkalmazottak nem megfelelő informatika-biztonsági tudása és felkészületlensége okozza, amely tovább növeli a vállalati hálózatok sebezhetőségét.

A mobileszközökkel kapcsolatos vállalati biztonságpolitika részeként nyomon kell követni a felhasználókat és eszközeiket, amelyek hozzáférhetnek a céges adatokhoz. Egyik legfontosabb aspektusa ennek a szabályozásnak az okostelefonok és táblagépek leselejtezése, újrafelhasználása vagy újraértékesítése előtti adattörlési eljárás, amely létfontosságú megelőző intézkedés az adatok elvesztésének, bírságok vagy más negatív hatások elkerülése érdekében.

Hétfőtől kiszervezhetik az adatfeldolgozást a vállalatok, ami komoly költségcsökkentő tényező lehet, ugyanakkor hatalmas veszélyeket is rejt magában. A személyes adatokkal ugyanis hímes tojásként kell bánni az új adatvédelmi törvény szerint, mert a brutális bírság mellett óriási presztízsveszteség is érheti a cégeket.

Az okostelefonok térhódításával egyre inkább előtérbe kerülnek a mobilalkalmazások használatának veszélyei, illetve az alkalmazásfejlesztők és -készítők adat-hozzáférési jogainak kérdései.

A legtöbb cég kezel személyes adatokat, ha mást nem is, ügyfeleiről és munkavállalóiról.Ezekre szigorú szabályozás vonatkozik többek között az informatikai eljárások területén is. gorú szabályozás vonatkozik többek között az informatikai eljárások területén is.

A vállalatok 50 százaléka nem tesz hatékony intézkedéseket a legsürgetőbb kiberfenyegetések ellen, sőt még a veszélyekkel sincs igazán tisztában.