Izgalmas adatvédelmi harcnak nézünk elébe.

A kiberbűnözők a támadások 90 százalékában éltek vissza a távoli asztal protokollal.

Január 28-án van az adatvédelem napja.

A válaszadók közel fele elismeri, hogy megosztotta személyes adatait, hogy kedvezményt kapjon a vásárláskor.

Az elmúlt egy évben a magyar közösségi média felhasználók fele találkozott olyan üzenettel, amelyben hamis e-mailekkel próbáltak személyes adatokat kicsalni.

7 kiberbiztonsági tipp a biztonságos nyaraláshoz.

Vége a stróman-világnak, kemény új szabályok jönnek.

Nem törődünk eléggé online adataink védelmével.

Sokan nem tudják, hogy a társasházakban történő kamerák elhelyezésére és üzemeltetésére szigorú jogszabályi előírások vannak.

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóság 30 milliós bírságot szabott ki egy budapesti szépségközpontot üzemeltető vállalkozásra.

Az év végén két dolgot várnak a szerencsésebb munkavállalók: a céges karácsonyi bulit és az év végi bónuszt.

A kis- és középvállalkozások vastagon érintettek az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaiban. Ráadásul ezek folyamatosan változnak, amit követniük kellene. A sziszifuszi feladatban segítünk.

A Xiaomi tételesen cáfolta meg a litván védelmi minisztérium által közzétett jelentés állításait, hozzátéve, hogy nagyon komolyan veszik a vádakat.

A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

Az Európai Tanács kezdeményezésére 2007 óta minden év január 28-a az adatvédelem nemzetközi napja. Az idei világnap mégis más, mint a többi, hiszen az elmúlt egy évben az életterünk még inkább az online világ köré fonódott.

Miközben európai lakói a még mindig tomboló koronavírus-világjárvány okozta elbocsátások miatt szorosabbra húzzák a nadrágszíjukat, és ezzel egy időben a társadalmi távolságtartási előírások eredményeképp kevesebb időt töltenek a fizikai üzletekben, egy kutatás feltárta, hogy a fogyasztók hajlandók nagyobb kockázatot is vállalni a személyes adataikkal kapcsolatban, csak hogy idén karácsonykor pénzt spórolhassanak. A Kaspersky új megállapításaiból kiderül, hogy a vásárlók 84 százaléka hajlandó megadni a személyes adatait, például az e-mail címét és a telefonszámát a kereskedőknek, hogy nagy árengedményekre tehessenek szert az ünnepi vásárlásaik során.

Az adatvédelmi előírások teljesítése meglehetősen összetett feladat, hiszen a szabályok rengeteg különféle információra, területre és rendszerre kiterjednek. A vállalatok ezért sok esetben tehernek érzik az ilyen jellegű kötelezettségeket, ám ha megfelelően kezelik az érzékeny adatokat, az ügyfelek is nagyobb bizalmat szavaznak nekik. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség nemzetközi, valamint a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet hazai koordinálásával megkezdődött az októberi Kiberhónap, amelynek célja a digitális eszközökön a biztonsági tudatosság növelése és az internetes fenyegetések széles körben való megismertetése. A felhasználók jelentős köre ugyanis még mindig azt gondolja, hogy nem érheti veszély az interneten, hiszen – szerinte – nem kattint gyanús linkekre és amúgy is vírusírtót használ. Az online bűnözés azonban egyre kifinomultabb, amely ellen a hatékony végpontvédelem mellett a felhasználókra is nagy felelősség hárul. A Panda Security ezért összegyűjtött néhány alapvető óvintézkedést, amivel a cégek mellett az egyéni felhasználók is sokat tehetnek adataik biztonságáért.

Mindannyiunknak vannak online titkai, amiket nem szívesen osztunk meg másokkal. Van, amikor egy délután alatt végignézzük a Jóbarátok teljes harmadik évadát. Van, amikor már a negyedik pár cipőt rendeljük meg a hónapban. Néha hajnali 2-kor szurkolunk a kedvenc csapatunknak, és arra is volt már példa, hogy a „fifike93” jelszót állítottuk be minden fiókunkhoz – a sorozatnézéssel ellentétben ezt azonban nem neveznénk ártalmatlan hobbinak.

A vállalatok által tapasztalt bűncselekmények toplistájának élén az ügyfelek által elkövetett csalás szerepel 35 százalékos aránnyal, ami növekedést jelent a 2018-ban mért 29 százalékhoz képest. A vállalkozások szerint az összes bűncselekmény közül ez a terület és a kiberbűnözés okozza a legtöbb gondot – derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített kétévenkénti felmérésének aktuális kiadásából.

Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatásfejlesztési vezetője szerint most tényleg eljött az idejük a digitális megoldásoknak a céges számlaforgalomban.

A vállalkozások jelentős része az elmúlt hetekben kénytelen volt otthoni munkavégzésre átállni.

Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok, amiért az elmúlt mintegy másfél évben már 58 alkalommal büntetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak az EY tapasztalata szerint.

Egy friss, nemzetközi felmérés szerint a legtöbb cégnél még mindig hiányos az adatvédelem. Különösen az online térre igaz ez, hiszen az internetes portálok csupán 11,8 százaléka felel meg az érvényben lévő uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR követelményeinek.

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá - derült ki egy friss felmérésből.

Sok cég életében nincs jelen napi szinten a lassan másfél éve bevezetett GDPR. Különösen a kisebb, családi vállalkozások iratkezelése mutat súlyos hiányosságokat, ami valószínűleg abból adódik, hogy a vállalkozás jellege miatt a magán és a céges adatok között egyáltalán nem tesznek különbséget, ezért a GDPR előírásaival ellentétben számos olyan dokumentum kerül megsemmisítés nélkül a szemétbe, amivel vissza lehetne élni.

Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak. Ez derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.

Napjainkban a vállalatok egyre több adattal gazdálkodnak, amelyek megfelelően hasznosítva jelentős üzleti előnyt jelenthetnek. Az adatokat azonban meg is kell védeniük, ami komoly kihívásokba ütközik, ha ezekre az információkra a szervezetek mindennapi működéséhez is szükség van. 

A Facebook mellett, vagy talán már azt maga mögött hagyva pörög az Instagram, a világ egyik legnagyobb képmegosztó közösségi média felülete. A celebeknek már szinte kötelező a jelenlét, de nem csak ők akarják megmutatni magukat a világnak. Nincs ezzel baj addig, míg csak olyan kép tárul a világ szeme elé, melyhez az érintett is hozzájárult.

A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Több milliárd dolláros bírsággal, sőt, tevékenységének további szabályozásával, korlátozásával kell számolni a Facebooknak Amerikában – miközben világszerte szintén vizsgálják vitatott tevékenységét.

A vállalkozások adatainak biztonságos tárolását sokszor megnehezítik azok az alkalmazottak, akik észre sem veszik, hogy digitális rendetlenséget okoznak, azaz egyre több és több digitális dokumentumot, illetve fájlt halmoznak fel a biztonsági következmények végiggondolása nélkül.

Hol vannak már azok a régi, szép idők, amikor egyszerűen csak kezeltük az ügyfelek hirdetéseit! Ma már a GDPR-nek hála nagyon oda kell figyelni a részletekre, mert különben megütheti a bokáját az ügynökség/hirdetés menedzsere és az ügyfél is – hívta fel a figyelmet Lévai Richárd közösségi marketingszakértő.

Új állomáshoz érkezett a GDPR: a magyar parlament módosította a helyi törvényeket, hogy azok összhangban legyenek az uniós rendelettel. Ez alapján sok területen változik a szabályozás, ami többek között a munkahelyeken használt rendszerek, számítógépek, laptopok, tabletek és okostelefonok kezelését is érinti. A Micro Focus szakértői szerint az IT-szakemberek egyszerűen eleget tehetnek az új előírásoknak egy fejlett eszközkezelő megoldás segítségével.

Továbbra is azokat a személyes adatokat kezelheti a munkáltató, amelyek a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) szempontjából lényegesek.

Az Amazon munkatársai ezerszám elemzik az Alexa virtuális asszisztens-hangszórók használatát, miközben magánbeszélgetéseket is hallanak. A vitatható lehallgatást a tulajdonos letilthatja.

Egy felmérés szerint a válaszadók több mint háromnegyede hajlandó megosztani személyes adatait a biztosítókkal és a bankokkal, amennyiben cserébe valamilyen személyre szabott ajánlatot, vagy kedvezményt kap. 

Az április 1-jén elfogadott, GDPR salátatörvény néven futó jogszabálycsomag a vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja.

Globális szinten a legnagyobb értékben elkövetett bűncselekmények az illegális digitális adatszerzéshez, informatikai rendszerek feltöréséhez köthetőek. Éppen ezért megkerülhetetlen a vállalatok információbiztonsági kockázattűrő képességének növelése. A cégek széles körében azonban a megoldást nyújtó kiberbiztonsági szolgáltatások és az „etikus” hackelés keretei nem tisztázottak, pedig hatósági előírások és ajánlások vannak érvényben.

Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő.

A fogyasztók 46 százaléka aggódik a számítógépes bűnözés rohamos terjedése miatt, ugyanakkor a lakosság mindössze egyharmada védekezik megfelelően a veszélyek ellen – derül ki az Europ Assistance kilenc ország, többek között a magyarországi helyzetet is vizsgáló felméréséből. 

Újabb botrány a Facebook-nál: hatszázmillió felhasználó jelszavait tárolta egyszerű szövegként, azaz titkosítás nélkül tárolta. A Sophos kommentje szerint azonnal le kell cserélni a jelszavainkat. A biztonságtechnikai cég szakértői a három legfontosabb iylenkjor felmerülő kérdésre válaszolnak. 

Egyre több cégnél merül fel az igény arra, hogy az elavult, papíron vezetett jelenléti íveket, illetve mágneskártyás beléptető rendszereket ujjlenyomat-, retinaminta-, vagy más hasonló, valamely egyedi testi jellemzőnk lenyomatát tartalmazó biometrikus azonosító rendszerre cserélje. A jogi szakértő szerint az ilyen rendszer számos adatvédelmi kérdést vet fel.

Az autóipar számára az információ a legfontosabb új üzemanyag, ami az innovációt hajtja. Az okosjárművek által generált adatok számos különféle területen felhasználhatók a termékek és a szolgáltatások fejlesztéséhez. Az információkat azonban meg is kell védeni az illetéktelenektől, hiszen 2014 óta a hatszorosára nőtt az autóipari szereplők ellen intézett kibertámadások száma. A Micro Focus szakértői szerint az adatmaszkolás jelenti a legjobb megoldást ezen a területen, mivel a módszer úgy óvja meg az információkat, hogy továbbra is lehetővé teszi az adatok elemzését.

A küszöbön álló Brexit módja máig kérdéses, még mindig nem dőlt el, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése megállapodásban rögzített szabályozott keretek között, vagy azok hiányában, rendezetlenül történik-e majd. Függetlenül attól, hogy milyen módon, az Európai Unióval kötendő kilépési megállapodással vagy anélkül, rendezetlenül kerül sor a Brexitre, számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni. Az egyik ilyen az adatvédelem területe, ezt tekintjük át dr. Solt Istvánnal az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével.

A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. A kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

A magánélet és a digitális adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) után az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (e-Privacy) is erősítené az Európai Unió. Az új szabályozás az adatvédelem egy speciális területére, az elektronikus kommunikációra összpontosít.