Elsejétől nem árulás felnyomni a főnököt

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is érthetőbb a szabályozás.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

nem kell Dávidként szembeszállni Góliáttal, a törvény védi a bejelentőt - Kép: Free Digital Photos

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentésének formába öntése évtizedes múltra tekint vissza külföldön. Számos ország, így például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már régóta foglalkozik azzal, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat, illetve hivatalok és civil szervezetek segítik a közérdekű bejelentőket – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. Az ügyvédi iroda szakértői szerint a whistleblowing szabályozás sikere azon múlik, hogy a munkáltatók milyen tényleges tartalommal töltik meg a törvény adta lehetőségeket. (Aki megszegi a szabályt, tízmilliós bírságot is fizethet!)

Magyarországon, eddig – néhány adatvédelmi szabálytól eltekintve – a jogi szabályozás teljes hiányával kellett szembenézniük azoknak, akik ilyen bejelentést tettek vagy fogadtak.  Ez sok esetben arra kényszerítette a vállalatokat, hogy magyar leányvállalataik bejelentési rendszerét szürke zónában működtessék.

Elsejétől él az új szabályozás

„Ezt a helyzetet orvosolja a 2014. január 1-jétől hatályos, panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló„ ún. whistleblowing törvény”, amely nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják kialakítani és bevezetni visszaélésekre vonatkozó bejelentési rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen eljárásokat – mutatott rá  Perényi Katalin, az ügyvédi iroda szakértője. A visszaélések bejelentéséhez kapcsolódó alapvető előírások lefektetésével az új szabályozás jóval nagyobb biztonságot nyújt majd a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt.”

A társaságoknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy az új whistleblowing törvény csak egy keretszabályozás, amelyet az egyedileg kell megtölteni tartalommal – a saját igényeknek és gyakorlatnak megfelelően. „Noha az új jogszabály fontos lépés a hatékony bejelentési rendszerek kialakítása felé, sikeressége mégis a munkáltatókon múlik. Annak érdekében, hogy hatékony és jogilag is megfelelő rendszerek szülessenek, több fontos tényezőt indokolt figyelembe venni” – állítja a szakember.

Új törvények is segíthetik az etikus működést
Szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások. Egy januárban életbe lépő új törvény kötelezi a cégeket csalásmegelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre.
Átlátható, elérhető, közérdekű

Perényi Katalin szerint az egyik legfontosabb tényező a szabályrendszer egyértelműsége, azaz, hogy mind a magatartási, mind az eljárási szabályok elérhetőek, érthetőek és világosak legyenek a munkavállalók számára. Az is lényeges, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bejelentési rendszer céljával és működésével: a jogszabályoknak, illetőleg a munkáltató által elvárt magatartási szabályoknak a megsértését ugyanis a munkavállaló vagy bármely más olyan személy is bejelentheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik.

Az új törvény szerint a bejelentést követő kötelező munkáltatói vizsgálat eljárási rendjét is meg kell határozni a belső szabályzatban. A whistleblowing szabályozás ugyanakkor azt is megelőzi, hogy a munkáltatót elárasszák panaszokkal: a név nélkül tett bejelentéseket a munkáltató nem köteles megvizsgálni, és azokat azonnal el is utasíthatja.

Védeni kell a bejelentő adatait

A szakértő szerint a bejelentési rendszer kialakításakor ugyancsak gondoskodni kell a személyes adatok megfelelő védelméről, hiszen a panaszok kézhezvételével elkerülhetetlenné válik, hogy a munkáltató személyes adatokat kezeljen. A bejelentő nevét, valamint egyéb személyes adatait titkosan kell kezelni, és azokhoz kizárólag a társaság törvényes működésért felelős, ún. „compliance” munkatársak férhetnek hozzá. Ha pedig egy társaság nem rendelkezik a panaszok kezeléséhez szükséges belső forrásokkal, akkor külsős ügyvédet is megbízhat azok kezelésével.

„Ilyen esetben az adatkezelést előzetesen kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, ha pedig az adatokat az EU-n kívülre továbbítják, az adat továbbítása előtt a cégnek további speciális követelményeknek is meg kell felelnie” – tette hozzá. Ha egy társaságnál üzemi tanács működik, akkor a bejelentési rendszer kiépítését megelőzően az üzemi tanáccsal való egyeztetés is szükséges.  A szakember szerint jelentősen növelheti a rendszer hatékonyságát, ha a munkavállalókat rendszer szinten biztosítják arról, hogy a visszaélések bejelentése miatt nem kerülhetnek hátrányba.

A szakértő szerint a visszaélések bejelentése minden társaság esetében kényes kérdés, sokan a büntetéstől való félelmüktől vezérelve inkább nem jelentik a visszaéléseket, mások – éppen ellenkezőleg –, a bosszú eszközeként tekintenek erre a lehetőségre.  „A zavartalan működés és eredményesség leginkább azon múlik, hogy milyen érzékenységgel kerül kialakításra a bejelentés és eljárás szabályrendszere, valamint, hogy a szabályozás részleteit hatékonyan e kommunikálják-e a dolgozók felé” – foglalta össze Perényi Katalin.

Nem a vérünkben van a korrupció
Nem a kultúrában, hanem feltehetően inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendők a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetőinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetői kultúrába.

Véleményvezér

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo