A BKIK saját fejlesztésű elektronikus rendszerrel segíti a cégeket, hogy megfeleljenek a visszaélés-bejelentő rendszer jogszabályi követelményeinek.

Decembertől hatályba lép a Panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása.

Hogyan kell felállítani és jól működtetni a céges visszaélés-bejelentési rendszert?

Világszintű statisztikákat nézve a cégeknél előforduló visszaélések fele bejelentések alapján derül ki.

Elfogadta az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló javaslatot.

Kedden az országgyűlés elfogadta a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő törvényt.

Globálisan egyre fontosabb téma a vállalaton belüli visszaélések bejelentésének megfelelő kezelése, olyannyira, hogy az Európai Unió irányelvben tette kötelezővé az ilyen rendszerek bevezetését. Első ránézésre ez újabb teher a cégeknek, azonban valójában mindenkinek érdeke, hogy megfelelően működő mechanizmust alakítson ki az ilyen bejelentésekre, amely hatékony, így csökkentheti a visszaélésekkel kapcsolatos károkat.

A munkáltatók által alkalmazható visszaélés-bejelentési ("whistleblowing") rendszerek jogi kereteit tavaly fektette le az országgyűlés, a vonatkozó jogszabály pedig idén januárban lépett hatályba, mégsem terjedt el eddig széleskörűen.

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is érthetőbb a szabályozás.

Módosult a munkahelyi visszaéléseket bejelentő rendszer szabályozása, most már szigorúbban védik a bejelentők adatait, és akár tízmilliós bírsággal is sújthatják a szabályozást megszegő cégeket.