A várakozások ellenére nem lett vége a világnak december 21-én, és Matolcsy György reményeire is rácáfolt a magyar gazdaság 2012-ben. A recessziót jelző GDP-adat, valamint a 2013-as évre vonatkozó nem túl pozitív előrejelzések ellenére azonban javulni kezdett mind a gazdasági, mind a fogyasztói hangulat.

Szám szerint a harmadik Matolcsy-csomagot jelentette be a kormány novemberben, de az őszi hónap amúgy is az adóváltozásoktól és a földtörvény betonba foglalásától volt hangos. Az Egyesült Államokban Barack Obama nyerte meg az elnökválasztási csatát, a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson pedig szakemberek arra figyelmeztettek, hogy eljött az idő a cselekvésre.

Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.

A nyár után is folytatódott a példátlan szárazság Magyarországon, ekkor már biztos volt, hogy a rossz termés miatt jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek, ami felpörgette az amúgy is magas inflációt. Ezt a hónapot választotta a kormány a trafiktörvény elfogadására és a kamarai szabályok módosítására. Ez történt 2012 szeptemberében.

A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.

A nyár közepe korántsem adott lehetőséget lazításra a hőségben. Hatályba lépett az új munka törvénykönyve, elindult a napközbeni átutalás rendszere, tárgyaltunk az IMF-fel, és kiderült az is, hogyan védené a munkahelyeket a kormány. Elsőként hallhattunk az azóta csontig rágott kiváról és katáról.

A nyár első hónapjában pezsgett az élet idehaza, elfogadták az azóta sokszorosan módosított költségvetés első verzióját, döntöttek a „munkahelyvédelmi akcióterv” kidolgozásáról. Készültünk az új munka törvénykönyve hatályba lépésére, míg az unió komoly döntéseket hozott a válságkezelés érdekében.

A tavasz utolsó hónapjában új köztársasági elnököt és néhány új adónemet kapott Magyarország, a világ azonban leginkább a görögökre figyelt.

Újult erővel kapott bele a szél Magyarország vitorlájába áprilisban, bár a hónap utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot és a konvergenciaprogramot a nemzetközi elemzői közösség úgy kommentálta, hogy az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul a piac bizalma is megfogyatkozott, amit a hazai növekedési kilátások is rontottak. Mindezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke találkozója után a magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Akadályok lehet, hogy nincsenek, a tárgyalások azonban.... Nos, azok megkezdését azóta is várjuk.

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy soha többé nem szeretnék egy évet az ideihez hasonlóan kezdeni. Decemberben még úgy tűnt a kormány bármit megtehet a piacok nem bűntetnek, januárban ránk szakadt az ég. Pedig az év elején (a lassan már szokásosnak is tekinthető cégműködést alapvetően befolyásoló) szabályváltozásokhoz való alkalmazkodás is épp elég feladatot adott volna a vállalkozásoknak.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.

Megjelent a Piac&Profit december-januári összevont száma, benne összeállítással a 2013-as cafeteria szabályozásról és lehetőségekről, tippekkel és trükkökkel a kkv-k márkaépítéséhez. Tanácsokat adunk, hogy hogy spórolhatunk az adóval, de még céges bulikról is esik szó.

Az előző hónaphoz képest 3,3 százalékkal csökkent, éves összevetésben 1,4 százalékkal nőtt októberben az építőipari termelés. Az esztendő tizedik hónapjának végén a szerződésállomány – elsősorban az autópálya-építésre és vasút-felújítási munkákra kötött megállapodásoknak köszönhetően - 11,8 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korábbihoz képest.

A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.

Októberében az ipari termelés volumene 1,7, a munkanaphatástól megtisztított index 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés a Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent részletes adatai szerint elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozta, amelyet a járműgyártás és az élelmiszeripar növekedése sem tudott ellensúlyozni.

A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben. A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank őszi felméréséből. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.

A magyar munkaadók bizonytalannak látják a munkaerőpiac helyzetét 2013 első negyedévében, a munkáltatók 77 százaléka nem tervez létszámváltoztatást, míg 9 százalékuk felvételt, 11 százalékuk pedig elbocsátást tervez - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből.

Alig 5,2 százalékkal, ötezer forinttal emelkedik a minimálbér összege jövőre – ez a megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek között. A minimálbér eszerint az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban.

Minden tekintetben rendhagyó a 2013. évi magyar költségvetés. Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Az időskori népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55-59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60-64-es korosztály pusztán 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába.

Túllépett a konjunkturális mélyponton a magyar gazdaság, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Fölöslegesen dolgoztatta a honatyákat a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány. A 2013. évi költségvetés akkor elfogadott főszámaiból – miként azt az ellenzék és szakemberek is megjósolták – év végére nem sok maradt. A kabinet csütörtökön benyújtotta a parlamentnek zárószavazás előtti módosító javaslatát, amellyel átvezeti a jövő évi büdzsén a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait, valamint a három Matolcsy-csomagot. A végeredmény nem sok jóval biztat: az eredeti tervekhez képest a hiány nagyobb, a növekedés csökken, az infláció nő, a beruházás és a lakossági fogyasztás stagnálás helyett visszaesik, az export és az import növekedése mérsékeltebb, a munkanélküliségi ráta pedig nő. A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.

A 2015 végéig lehívható 8200 milliárd forint összegű európai uniós forrásból eddig 3200 milliárdot fizettek ki, miközben a pályázható összeg 95 százalékát már meghirdették, 85 százaléka támogatói döntéssel bír.

A 2008-2009-es válságot alulmúló szinteken állnak a feldolgozóipari mutatók. A Kopint-Tárki negyedéves konjunkturatesztjének eredményei alapján a magyar feldolgozóipar 2013-as teljesítménye legfeljebb stagnálás közeli állapotban lehet, ami pedig azt jelentené, hogy a 2008-2009-es válság után, a 2012-2013-as évet is a recesszió fogja jellemezni az ágazatban.

Vagy önkritikát gyakorol a kormány, és reálisan végiggondolja, mekkora a tényleges teljesítés a 2013. évi költségvetés bevételi sorai mögött, és ehhez képest határozza meg az összegeket, vagy továbbra is irreális számokat ír a büdzsébe – áll a Policy Agenda e heti elemzésében, amely szerint a kiadási oldalt is érdemes lenne szemügyre vennie a kabinetnek.

A magyarok négyötöde a megélhetési költségek emelkedése miatt aggódik leginkább, és főleg emiatt 41 százalékuk úgy látja, hogy a következő egy év során saját háztartása anyagi helyzete is tovább romlik. Megtakarítással csak a válaszadók egynegyede rendelkezik, de egyre jellemzőbb a megfontolt költekezés és az átgondolt hitelfelvétel.

A kormányok az egész világon több bevételt terveznek beszedni az áfából, miután a társaságiadó-kulcsok a társaságok profitjával együtt csökkennek, és a vállalati nyereség valamint a munkaerő is egyre szabadabban áramolhat. „A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a szervezetek számára” – mondta el Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője az OECD „Consumption Tax Trends 2012” című kiadványát kommentálva.

Ismét a fellendülés irányába billent novemberben a feldolgozóipar: a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Beszerzési Menedzser Indexének (BMI) szezonálisan kiigazított novemberi értéke 52,3 pont. A vizsgált részindexek négy kivételével javultak októberhez képest, és a foglalkoztatottság visszaesése is abbamaradt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1,5%-os visszaesés után jövőre is csak stagnálni fog, ami Szlovénia után a leggyengébb teljesítmény lesz a régióban. Az újabb széleskörű adóemelések és további jövő évi megszorítások hatására az államháztartási hiány idén és jövőre is 3% alatt maradhat. Ennek fenntarthatósága azonban kérdéses, így nem biztos, hogy jövőre kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A jelenleg kedvező hazai pénzpiaci helyzet bármikor jelentősen romolhat.

A versenyképesség érdekében az Európai Unió innovációs politikájának fókuszában a hatékonyság növelésének kell állnia – derül ki az Ernst & Young „Az egyszerűség ereje” című tanulmányából, amelynek eredménye alapján a tanácsadócég több pillérből álló javaslatcsomagot terjesztett elő.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. A 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalók helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.

Tovább zsugorodik a külkereskedelem: szeptemberben éves összevetésben a kivitel volumene 4,9, a behozatalé 5,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú gépek és szállítóeszközök exportja a tizedével esett vissza, az import pedig minden árufőcsoportban mérséklődött a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint.

A harmadik negyedévben ismét esett a beruházások volumene. A dinamika némiképp csökkent, s jó hír az is, hogy a feldolgozóiparban újra bővülést mértek a statisztikusok, áttörésben bízni ugyanakkor úgy tűnik egyelőre nem érdemes.

A tranzakciós adó bevezetése miatt nemcsak megemeli a sárga csekkek díját a Magyar Posta jövőre, hanem új terméket is bevezet a megszokott terméknek a bevétele 15-16 százalékát generáló készpénz-átutalási megbízások terén a Népszabadság információi szerint.

Augusztus-októberben között tovább nőtt a foglalkoztatás, ám a bővülés dinamikája mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig enyhén emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

Az utolsó órákban is folyamatosan módosultak az adótörvények változásairól szóló kormány-előterjesztések, ami előrevetíti, hogy még érheti meglepetés a közeljövőben a piac szereplőit.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek.

A szakszervezetek szerint felül kell vizsgálni az idén július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyvét, a munkaadók szerint azonban ez még túlságosan is korai lenne.

Több valós, a reálfolyamatok által igényelt problémára is választ ad ugyan a jövő évi adóváltozásokról az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott jogszabálycsomag, de az adóteher és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő adminisztráció is érdemben nőhet 2013-tól. – mondta el a Piac&Profit megkeresésére Gerhát Mihály a KPMG szenior menedzsere.