Miközben a negyedéves bővülés jelentősen mérséklődött elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar - azon belül részben a járműgyártás - beruházásainak visszaesése miatt, a szolgáltatási ágak többsége jobban teljesített az átlagnál - írta a KSH. Tavaly a negyedik negyedévben a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 0,3 százalékkal, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 56 százalékkal haladta meg.

A beruházási teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások 8,9 százalékkal, a közel négytizedét kitevő gép- és berendezés beruházások pedig 1,6 százalékkal bővültek tavaly a negyedik negyedévben mind az építési, mind a gépberuházások növekedési üteme jelentősen elmaradt a korábbi időszakokétól.

A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagához képest jóval kisebb ütemben, 5,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a megelőző negyedévi stagnálást követően 9,9 százalékkal bővült a volumen.

Visszaesés a feldolgozóiparban, növekedés a nemzetgazdasági beruházásokban

Tavaly a negyedik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét kitevő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben 5,5 százalékkal visszaestek.

Tavaly egész évben az előző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene 14, ezen belül az építési beruházásoké 16, a gép- és berendezés beruházásoké 11 százalékkal nőtt. A beruházások közel hattizedét jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 20, a költségvetési szerveknél 11 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 16, az ingatlanügyletek területén 17, a szállítás, raktározásban 15 százalékkal nőtt a beruházások volumene. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások hattizedét tette ki.

A fejlesztések a legnagyobb mértékben a kis súlyú víz- és hulladékgazdálkodásban nőttek, 39 százalékkal, és kiugró növekedést regisztráltak a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (33 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is (32 százalék).

Mindössze az információ, kommunikáció és az oktatás területén realizálódott az egy évvel korábbinál alacsonyabb teljesítmény.