Az export mérsékelten nőtt, az import esett márciusban. A gazdasági növekedésre is hatást gyakorló elmozdulás azonban még várat magára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint.

Habár sorozatos felmérések azt tanúsítják, hogy javulóban van az üzleti hangulat Magyarországon, a BMI index májusban sok éve nem látott mélységbe zuhant. A vállalkozások többsége áprilishoz képest kedvezőtlenebb folyamatokról számolt be.

A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.

Az előző évhez képest 8,7, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva 3,8 százalékkal estek a beruházások Magyarországon 2013 első három hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Az adat siralmas.

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű - GDP-arányosan három százalék fölötti - költségvetési hiány miatt Magyarország ellen folyó eljárást. Hazánkkal együtt 5 országra vonatkozóan hangzott el ilyen ajánlás. A végső döntés június 21-én születhet meg.

Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek.

Új tenyésznyúltelepet avattak fel Gödöllőn, a Haszonállat-génmegőrzési Központ területén csütörtökön; a telep biztosítja a magyar óriásnyúl genetikai hátterét egy új háztáji programhoz is.

A Kopint-Tárki tavaszi feldolgozóipari konjunktúratesztje kedvező változásokat mutat az ágazatban: mind a jelenlegi helyzetet, mind a kilátásokat mérő indikátorok elmozdultak a tavaly téli mélypontról, és bár egyelőre nincs növekedés, a zuhanás legalább megállt.

A hirtelen felmelegedés utáni gyors lefolyású virágzás és a kevés méh miatt nem lehet az idén kiemelt gyümölcstermésre számítani. Az ok prózai: a megfogyatkozott méhcsaládok egyszerűen nem győzték a sok munkát, a fák beporzását.

Biztos, ami biztos alapon, ha a zárolások nem lennének elegendőek Brüsszelnek. Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, "ha a matematikának vannak még érvényes szabályai" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után.

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.

Törékenynek tűnik még a hazai gazdaság növekedése, bár a vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzetének megítélése javulást mutat az MFB-indikátor 2013. tavaszi felmérés eredményeiben. Azonban, úgy tűnik, a vállalkozói szféra még nem bízik a tartós fellendülésben: a cégek a készletezésben, a forrásbevonásban és a humánerőforrás-fejlesztés terén egyaránt kivárnak. Komoly a kockázat, hogy a belföldi piac élénkülésének elmaradása a vártnál kedvezőtlenebb teljesítménnyel jár, ami alááshatja a beruházási elképzelések megvalósítását is.

A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.

Bizony lassan a végükhöz közelednek azok az idők, amikor még el lehetett dugni az adómentesen „szerzett” jövedelmet egy svájci számlán, vagy egy ciprusi garázsba bejelentett cégen keresztül lehetett milliárdokat tisztára mosni. Egyre fokozódik ugyanis a nyomás az adóparadicsomként számon tartott országokon, hogy lazítsanak a banktitok szent tehénként kezelt intézményén és sorra adják be a derekukat még olyan legendásan renitens területek is, mint a Kajmán-szigetek, Lichtenstein, vagy a Virgin-szigetek.

A magyar gazdaság az idén az első negyedévben javítani tudott a tavalyi kiábrándító utolsó negyedévhez képest. Éves távlatban azonban még mindig zsugorodásról szólnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt GDP-adatok. Az eredmény jobb a piaci várakozásoknál, az ugyanakkor – lévén előzetes adatokról szó – egyelőre nem látszik, hogy pozitív elmozdulásban mennyiben játszottak szerepet egyszeri tényezők, s milyen mértékben tartalmaznak azok a tartós növekedési pályát támogató elemeket.

Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint áprilisban. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, illetve az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Elemzők szerint az esztendő egészében a jegybanki inflációs cél alatt maradhat a mutató, amely teret ad az alapkamat további csökkentésének.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenőrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérő országok gazdaságpolitikájának felügyeletét.

A szűnni nem akaró válság újraírja megszokott fogyasztói reflexeinket: csak arra áldozunk, amire muszáj, további igényeinket pedig alternatív módszerekkel elégítjük ki. Az online közösségi platformok virágzásával a fogyasztás is közösségivé vált: a csoportok erejével próbáljuk visszaverni a recesszió újabb és újabb hullámait.

Többlépcsős költségvetési megszorító-csomagot jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság idei és jövő évi előrejelzéseire válaszként.

Megjelent a Piac&Profit májusi száma. Összegyűjtöttünk néhány forrásötlet és a tudnivalókat, hogy minél kisebb kockázat mellett fedezzük cégünk mindennapi működését, a beruházásokat, a fejlesztéseket. Anka Márton, a ma már az amerikai tőzsdén jegyzett LogMeIn alapítója vall arról, hogy miért nem jutnak a hazai fiatal vállalkozók tőkéhez, megtudhatja, hogy mik az aktuális trendek a vállalati kommunikációban. És még sok más hasznos tudnivalóval várjuk.

A Keleti Nyitás politikájának minél erősebb támogatása, illetve a magyar kkv-k exportjának növelése érdekében átszervezi a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) a kormányzat.

A hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását jelzi, hogy két év után ismét meghaladja az 50 pontot a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésen alapuló konjunktúramutatójának értéke. A pozitív fordulat hátterében az ugrásszerűen emelkedő beruházási kedv áll, de a külső források bevonásával kapcsolatban továbbra is kivárás jellemzi a hazai vállalkozói szférát. A makrogazdasági index viszont kétéves mélypontra süllyedt, az idei első félévre a gazdaság lassuló ütemű visszaesését jelzi. A kkv-szektor az export és az adózás terén lát pozitívumokat.

Siralmas első negyedévet zárt az ipar. Kedvező jelként értékelhető ugyanakkor, hogy a 2013-as esztendő első három hónapja rendre javulást mutatott havi összevetésben. Elemzők szerint második negyedév már az éves mutatókban is növekedést hozhat.

A hazai kkv vezetők körében végzett K&H kkv bizalmi index kutatás adatai szerint túljutott a mélyponton a hazai vállalkozások beruházási szándéka. Az idei első negyedévben ismét növekedett a beruházásban gondolkodó kkv-k aránya, jelenleg 58% tervez fejlesztést. A beruházások tárgyát tekintve továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az élen” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Nagyot esett márciusban a kiskereskedelmi forgalom: éves összevetésben 2,8 százalékos zsugorodást mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált előzetes adatai. Az adat rosszabb a vártnál, mindezzel együtt a piaci szereplők a tavalyinál mérsékeltebb, 0–1 százalék közötti csökkenésre számítanak az esztendő egészében.

Még mindig kétesélyes, hogy kiszabadul-e júniusban Magyarország a lassan évtizedes uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság kedvezőbb kilátásokkal számol a magyar gazdaságot illetően, mint pár hónappal ezelőtt. A gazdasági tárca vezetője bizakodik, és úgy véli, nem kell módosítani az idei költségvetést. Az unió gazdasági biztosa szerint viszont korrekciókra lesz szükség ahhoz, hogy az idei hiány 3 százalék alatt maradjon. És akkor a jövő évi esélyekről még nem is beszéltünk…

Kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon idén az első negyedévben, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony. A legtöbben személyes pénzügyi helyzetüket tartják kedvezőnek a magyar válaszadók közül.

Megállt a feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) javulása áprilisban: a BMI szezonálisan kiigazított értéke 51,7 pontra csökkent a márciusi 55,7, és a februári 54,1 pont után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) csütörtökön.

Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimizmusra ad okot a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, míg ezzel lényegében megegyező mértékű erősödés figyelhető meg a háztartások gazdálkodásánál. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében a változatlanság kedvezőtlennek mondható, az elmaradt fejlődés a kibontakozás esélytelenségére utalhat.

Ha az északi országok forgalmi adatai ellenpontozni tudják a nehézségekkel küzdő déli államok forgalmi mutatóit, 1,9 százalékkal bővülhet az európai kiskereskedelem 2013-ban.

A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9%-os árbevétel és 1,7%-os eredménynövekedést prognosztizálnak, ezzel az árbevétel várakozások megközelítik, az eredményvárakozások pedig meghaladják a válság kezdetén mért szintet. Az árbevétel és az eredmény jövőbeni alakulását tekintve is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg a kis- és középvállalatok kevésbé számítanak bevételük és nyereségük növekedésére – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből. Más felmérések azonban ellentétes eredményt mutatnak.

A Policy Agenda Kkv Konjunktúra Indexe változatlanul a szektor nehéz helyzetét tükrözi, messze van a 2011 elejei hangulattól, és jelenleg 45,2 százalékon áll. Az adatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése, és a cégek fejlesztési szándékai terén is kedvezőtlen az összkép.

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

Globális gazdasági katasztrófát okozna, ha háború törne ki a Koreai-félszigeten. Ennek hatásai a két évvel ezelőtti japán földrengésnél és az azt követő szökőárnál is jóval nagyobbak lennének londoni pénzügyi elemzők szerint.

Idén nincs szükség az IMF pénzügyi segítségére, a kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra – nyilatkozta Washingtonban Varga Mihály, aki az IMF és a Valutaalap tavaszi ülésszakán vett részt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egy „biztonsági hálóról” továbbra is tárgyalna, ám a korábbi vitás kérdésekben – mint például a magas bankadó – változatlanul eltérnek az álláspontok, és ez akadályozza a megállapodást.

Áprilisban megtört a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének fél éve tartó emelkedése. A felmérés szerint most a fogyasztói és az üzleti várakozások is romlottak. Az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, s az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások viszont az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az elmúlt 12 hónapban mindössze egyszer – tavaly júniusban – haladta meg a foglalkoztatottak száma a 2 millió 600 ezret a gazdasági társaságok körében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) leadott létszámadatok elemzése alapján. A fővárosban 1 millió körül stagnál a dolgozók létszáma, Nógrád megyében viszont volt olyan hónap, amikor a 20 ezret sem érte el.

Nem osztja a magyar kormány optimizmusát a Nemzetközi Valutaalap, ezt tanúsítja a szervezet kedd délután kiadott jelentése, amely szerint idén nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A világgazdaság növekedési kilátásai viszont javultak, ám a fejlett gazdaságok számára továbbra is rögös lesz az út a kilábalás felé.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

A gyenge előző évi adatoknak, s a kedvező időjárásnak köszönhetően jól zárta a februárt az építőipar: a kiigazítatlan adatok szerint éves összevetésben 7,2 százalékkal nőtt a termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH gyorsjelentése szerint).

Újra felütötte fejét az elmúlt évtized réme, a magyar baromfiágazatban és turizmusban milliárdos károkat okozó madárinfluenza. A vírus ezúttal még a korábbi változatánál is veszélyesebb, szakemberek szerint a legrosszabbra is fel kell készülnünk, a betegség eddig sosem látott méretű világjárványt okozhat.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Számos magyar gazdasági mutató javult, de örömre nem sok okunk lehet. Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a jobb adatokat nem mindig pozitív folyamatok eredményezték. A testület megállapítása szerint többek között a vállalati hitelezés gyors csökkenése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók is hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

Éledezik az ipar: februárban a kibocsátás 0,3 százalékkal haladta meg az előző havit. Éves összevetésben 5,4 százalékos esés látszik, a tavalyi szökőév ugyanakkor nagyban torzítja az adatot, amit remekül mutat, hogy a munkanaphatástól megtisztított index 1,1 százalékos esést mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján.

Megjelent a Piac&Profit áprilisi száma, benne befektetők mondják el, hogy milyen tudást és képességeket hiányolnak a hazai vállalkozásoknál és azokat hogyan lehet megszerezni. Bemutatjuk a világ 10 legnagyobb üzleti ötletének egyikét, egy lehetséges kitörési pontot és számos témában adunk praktikus, azonnal hasznosítható információt a kkv vezetőknek.