Új kihívások: mindent tudni akarnak a betegek

A digitális kor kihívások elé állítja a magyar egészségügyet – mutatja be friss elemzésében Lantos Csaba.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

Olyan változásoknak vagyunk tanúi, amelyek jelentősen befolyásolják a jövőnket. Egyre hosszabb ideig élnek az emberek, akik kényelmesebben és biztonságosabban szeretnének élni, lehetőleg minél kevésbé betegen. Ezt szolgálja a technológia fejlődése, az új eszközök megjelenése a gyógyításban, illetve az adatok és azok feldolgozásának képessége is új minőséget hozott az egészségügyben. A társadalom relatív jóléte pedig azt eredményezte, hogy mindezeket képesek vagyunk finanszírozni.

Fogyasztóvá váltak a betegek

A demográfiai változásoknak következményei vannak: a betegek egyre idősebbek, és egyre összetettebbé válnak az igényeik is. A pozitívumok közül ki kell emelni, hogy örvendetes módon egyre többen élik túl a szívrohamot, az agyvérzést. Nekik azonban a kórházi kezelés után még figyelmes gondozásra van szükségük. Például az agyvérzést túlélőknek a 40 százaléka segítségre szorul a mindennapi tevékenységeinek elvégzése során, miután kikerül a kórházból. Míg Magyarországon az akut szívkatéteres beavatkozást követően a 30 napos halálozási adatok kiválóak, addig az egyéves túlélés tekintetében a legrosszabbak között vagyunk Európában. Az akut beavatkozáson áteső betegeknek mindössze a 7,5-8 százaléka kapcsolódik be ugyanis a rehabilitációba.

Figyelmen kívül nem hagyható jelenség továbbá, hogy mind több beteg viselkedik fogyasztóként. Egyre magasabbak az elvárásaik, a betegek (a családjukkal, gondozójukkal egyetemben) megkövetelik, hogy több információt biztosítsanak számukra, hogy hozzáférjenek a legmodernebb kezelésekhez, és minél fejlettebb intézményekben lássák el őket. Vagyis aktívan be szeretnének kapcsolódni az egészségügyi döntésekbe.

Mindennek folyományaként gyorsan nő a kereslet az olyan magánszolgáltatók iránt, amelyek előtérbe helyezik a betegek kényelmét és elégedettségét. Emiatt léteznek (és fejlődnek) a privát ellátók, nemcsak nálunk (ahol az állami egészségügy színvonala, hogy udvariasan fogalmazzunk, még jelentősen emelhető), hanem az olyan, az állami/közösségi egészségügyet általános elismerést kiváltóan működtető országokban is, mint Ausztria, Hollandia, Izrael vagy éppen Svájc.

Tény, hogy a magas minőségű ellátáshoz specializált, nagy kapacitású kiválósági központok kellenek. Egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenység volumene és az eredményesség között pozitív korreláció figyelhető meg. Ezt a kapcsolatot a tervezett ellátásnak már sok területén bizonyították, például az ízületi helyettesítő műtéteknél, a szürkehályog-, a gyermekgyógyászati és a rákműtéteknél csakúgy, mint a sürgősségi ellátás esetében (nagyfokú sérülés, agyvérzés és szívrohamok stb.).

Ezek vagy önálló intézmények vagy egy nagyobb csúcskórház, illetve egyetemi klinika részlegei. Nálunk is találni minderre példát: ilyen állami kiválósági központ jellegű szakkórház az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, vagy megemlíthetem az Országos Gerincgyógyászati Intézetet, amelyet a Budai Egészségközpont Kft., tehát egy magánvállalat működtet.

Ráadásul a klinikai fejlődésnek köszönhetően már egyre több procedúrát lehet végrehajtani akár kórházon kívül is. Ez utóbbira vannak magyar magánfinanszírozású példák is: számos kisebb kiválósági központ (kórház, egynapos műtéteket végző egészségközpont) működik már a szemészeti, ortopédiai vagy éppen szülészeti tevékenységeket magas színvonalon kínálva.

A Róbert Károly Magánkórház, a Maternity, a Kastélypark Klinika vagy az Emineo jó példa ezekre, és a sort még lehetne folytatni. Látni kell, hogy a magángazdaság sokkal gyorsabban képes reagálni a változó és kielégítetlen keresletre, mint az állami intézményrendszer.

Humánintenzív szektor

Mint más ágazatok esetében, itt is az a legfontosabb kérdés, hogy mibe kerül a szolgáltatás, és ki fizesse a számlát? Az egészségügyi kiadások növekedése várhatóan továbbra is gyorsabb lesz a GDP-növekedésnél a gazdag országokban, de számos fejlődő országban is. Az előrejelzések szerint 2040-re az amerikai egészségügyi kiadások meghaladják a GDP 24 százalékát, fokozatosan növekedve a mai 17 százalékról. (Már ez utóbbi is extrém magas, hiszen az USA-t közvetlenül követő országokban sem nagyobb ez az arány 12 százaléknál.) Nálunk ez jellemzően 7 százalék körüli érték, most éppen valamivel alacsonyabb is.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo