A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
Olyan változásoknak vagyunk tanúi, amelyek jelentősen befolyásolják a jövőnket. Egyre hosszabb ideig élnek az emberek, akik kényelmesebben és biztonságosabban szeretnének élni, lehetőleg minél kevésbé betegen. Ezt szolgálja a technológia fejlődése, az új eszközök megjelenése a gyógyításban, illetve az adatok és azok feldolgozásának képessége is új minőséget hozott az egészségügyben. A társadalom relatív jóléte pedig azt eredményezte, hogy mindezeket képesek vagyunk finanszírozni.
Fogyasztóvá váltak a betegek
A demográfiai változásoknak következményei vannak: a betegek egyre idősebbek, és egyre összetettebbé válnak az igényeik is. A pozitívumok közül ki kell emelni, hogy örvendetes módon egyre többen élik túl a szívrohamot, az agyvérzést. Nekik azonban a kórházi kezelés után még figyelmes gondozásra van szükségük. Például az agyvérzést túlélőknek a 40 százaléka segítségre szorul a mindennapi tevékenységeinek elvégzése során, miután kikerül a kórházból. Míg Magyarországon az akut szívkatéteres beavatkozást követően a 30 napos halálozási adatok kiválóak, addig az egyéves túlélés tekintetében a legrosszabbak között vagyunk Európában. Az akut beavatkozáson áteső betegeknek mindössze a 7,5-8 százaléka kapcsolódik be ugyanis a rehabilitációba.
Mindennek folyományaként gyorsan nő a kereslet az olyan magánszolgáltatók iránt, amelyek előtérbe helyezik a betegek kényelmét és elégedettségét. Emiatt léteznek (és fejlődnek) a privát ellátók, nemcsak nálunk (ahol az állami egészségügy színvonala, hogy udvariasan fogalmazzunk, még jelentősen emelhető), hanem az olyan, az állami/közösségi egészségügyet általános elismerést kiváltóan működtető országokban is, mint Ausztria, Hollandia, Izrael vagy éppen Svájc.
Tény, hogy a magas minőségű ellátáshoz specializált, nagy kapacitású kiválósági központok kellenek. Egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenység volumene és az eredményesség között pozitív korreláció figyelhető meg. Ezt a kapcsolatot a tervezett ellátásnak már sok területén bizonyították, például az ízületi helyettesítő műtéteknél, a szürkehályog-, a gyermekgyógyászati és a rákműtéteknél csakúgy, mint a sürgősségi ellátás esetében (nagyfokú sérülés, agyvérzés és szívrohamok stb.).
Ezek vagy önálló intézmények vagy egy nagyobb csúcskórház, illetve egyetemi klinika részlegei. Nálunk is találni minderre példát: ilyen állami kiválósági központ jellegű szakkórház az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, vagy megemlíthetem az Országos Gerincgyógyászati Intézetet, amelyet a Budai Egészségközpont Kft., tehát egy magánvállalat működtet.
Ráadásul a klinikai fejlődésnek köszönhetően már egyre több procedúrát lehet végrehajtani akár kórházon kívül is. Ez utóbbira vannak magyar magánfinanszírozású példák is: számos kisebb kiválósági központ (kórház, egynapos műtéteket végző egészségközpont) működik már a szemészeti, ortopédiai vagy éppen szülészeti tevékenységeket magas színvonalon kínálva.
A Róbert Károly Magánkórház, a Maternity, a Kastélypark Klinika vagy az Emineo jó példa ezekre, és a sort még lehetne folytatni. Látni kell, hogy a magángazdaság sokkal gyorsabban képes reagálni a változó és kielégítetlen keresletre, mint az állami intézményrendszer.
Humánintenzív szektor
Mint más ágazatok esetében, itt is az a legfontosabb kérdés, hogy mibe kerül a szolgáltatás, és ki fizesse a számlát? Az egészségügyi kiadások növekedése várhatóan továbbra is gyorsabb lesz a GDP-növekedésnél a gazdag országokban, de számos fejlődő országban is. Az előrejelzések szerint 2040-re az amerikai egészségügyi kiadások meghaladják a GDP 24 százalékát, fokozatosan növekedve a mai 17 százalékról. (Már ez utóbbi is extrém magas, hiszen az USA-t közvetlenül követő országokban sem nagyobb ez az arány 12 százaléknál.) Nálunk ez jellemzően 7 százalék körüli érték, most éppen valamivel alacsonyabb is.
