A 2019. november–2020. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 498 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 287 ezerre, a foglalkoztatási ráta 28,6 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 3 millió 434 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk gyakorlatilag nem változott, 83,9% volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 694 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 57,4 százalékra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Piac & Profittal.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 75,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,1, a nőknél 67,6 százalék.
Stabilizálódik a munkaerőpiac
A munkanélküliségi ráta a 15–64 éves korosztály körében 2020 januárjában 3,5 százalékon állt, vagyis enyhén emelkedett a tavalyi év végéhez mérten. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,1 százalékpontos javulást mutat az indikátor. Összességében tehát egy stabilizálódó munkaerőpiaci helyzetről számolnak be az adatok, miután vélhetően a hazai munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. A munkanélküliek számát tekintve egyébként minimális. 5 ezer fős emelkedést mutatnak az adatok az előző hónaphoz képest, de továbbra is közel vagyunk a rekord alacsony szinthez. Talán a legérdekesebb új folyamat, hogy a gazdaságilag aktívak száma már négy hónapja csökkenést mutat, ami a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedésének irányába hat – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.
A 2019 egészében mért 3,5 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta után az idei évben várhatóan hasonló szinten alakul a mutató. Annak ellenére, hogy jelentős lehet a munkaerőpiaci fluktuáció, a munkanélküliségi mutatókat ez érdemben nem érinti majd, mivel a vállalatok munkaerő iránti igénye a digitalizálás és automatizálás ellenére is jelentős marad, főleg azon vállalatok körében, ahol még mindig megéri a munkaerőköltséget növelni a technológiai beruházások helyett. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok azonban sajnos nem tudják majd érdemben segíteni a gazdaságot, amennyiben a koronavírus okozta félelem csökkenti a belső keresletet és a termelési láncok megszakadása miatt átmeneti zavarok lépnek fel az iparban – tette hozzá.
